Itt további információkat talál a Shiso-ról a saját kertjében történő termesztéstől a fajtákig, ízig és felhasználásig.

Ha járt valaha Japánban, Kínában, Koreában vagy Délkelet-Ázsiában, akkor lehet, hogy már találkozott a shiso gyógynövényekkel. Sok neve van ennek az Ázsiában oly népszerű gyógynövénynek. Csak a Perilla szinonimának van értelme, amely a Perilla frutescensből, a shiso gyógynövény latin nevéből származik. Kevésbé meggyőző elnevezések a vad szezám, fekete csalán, szezámlevél, japán bazsalikom, kkaennip vagy angolul beefsteak plant, kínai bazsalikom vagy lila menta. A gyógynövény pontos eredete a mai napig bizonytalan. Eredetét India vagy Kína hegyvidéki régióiból feltételezik. A Shiso azonban vadon élő növényként megtalálható Dél- és Délkelet-Ázsia számos régiójában, így származási helye egyelőre rejtély marad.
Hogyan termeszthetsz Shisot a saját ágyadban
A Shiso-t egynyári növényként termesztik, és nem szívós. A gyógynövény eléri a 40-70 centiméteres magasságot, és a legjobban napos vagy részben árnyékos helyen fejlődik. Az erősen fogazott levelek adják a Shiso jellegzetes megjelenését. A vég- és oldalsó virágzattal kombinálva könnyen összetéveszthető az indiai horapa bazsalikommal (Ocimum tenuiflorum).
A magvak általában csak jól felszerelt kertészeti központokban kaphatók. Ezért a legjobb, ha a vetőmagokat közvetlenül egy szakkereskedőtől rendeli meg az interneten. A magokat vagy március végén (csírázási idő: 4-7 nap) vethetjük az ablakpárkányra, vagy április közepétől közvetlenül a gyógynövényágyásba (csírázási idő: 14-21 nap). A jobban szabályozható körülmények miatt az ablakpárkányon lényegesen magasabb a csírázási arány.

A magvakat gyakran a vetés előtt két hétig a hűtőszekrényben rétegezzük. Ez állítólag becsapja a magokat a télbe, és serkenti a csírázást a későbbi hőmérséklet-emelkedés révén. Ezt követően hasznosnak bizonyult a magvak 24 órás öntözése. Vetés után a hőmérséklet 18-22°C között legyen. Fontos, hogy a magokatsoha ne szárítsuk ki, mert ez jelentősen késleltetheti a csírázást. A Shiso szakemberei azt javasolják, hogy a magokat újságpapírral vagy többrétegű papírtörlővel takarják le.
Hazai használatra általában elegendő egy vagy két növény. Ha azonban shiso pesto-t szeretne készíteni, akkor már hat-nyolc növényt kell nevelnie. A Shiso jól termeszthető 4-7 literes cserépben, bár a növény általában csak a szabadban éri el maximális méretét. Az edénybe olyan jó minőségű talajt ajánlunk, mint a tőzegmentes Plantura organikus univerzális talaj. Általában a zöld shiso általában gyorsabban és erősebben nő, mint a vörös. A gyógynövény szereti a meleget, könnyű és enyhén nedves, és nagyon hasonlít a bazsalikom kultúrához.
20-30 centiméteres magassággal a vezető rövidíthető. Ennek eredményeként a növény szép és bokros lesz. A virágzat tetszés szerint eltávolítható. A növény nyár végén és ősszel virágzik, amikor a nappalok rövidülnek. A magvak legtöbbször maguk vetik el magukat, és a következő évben új növények csíráznak. Tapasztalataink szerint a vetőmag még Németország enyhébb vidékein is szívós.
Shiso fajták és felhasználásuk
ASisho (szin. Perilla, lat. Perilla frutescens) többféleképpen használatos az ázsiai konyhában. A zöld Shiso (japán Aojiso, latin Perilla frutescens var. crispa) leveleit sashimi, saláták és húsok kísérőjeként használják. A zöld levelek sem hiányozhatnak a hideg tésztákból és a tofus ételekből. A levelekből aromás fűszernövény mustár és egyfajta pesto is készül.
A pirostól a liláig terjedő shiso fajták (japán Akajiso, lat. Perilla frutescens var. purpurascens) valamivel keserűbbek. Néha sashimivel is tálalják, de mindenekelőtt nélkülözhetetlenek a tartósított umeboshihoz, amely a sárgabarackhoz közeli rokon gyümölcs. A vörös shiso fajták leveleit gyakran pácolják, blansírozzák vagy más módon feldolgozzák, hogy csökkentsék az enyhén keserű ízt.
A zöld és piros Shiso mellett van még egy kevésbé ismert fajta. Perilla frutescens japonica Japánban egomának és Koreában deul-ggeh-nek is nevezik, nem egy klasszikus shiso gyógynövény. A két gyakori fajtól eltérően az Egoma levélfelülete sima. Általában nem a leveleket dolgozzák fel, hanem az egoma magjait. Az ebből előállított olaj gazdag omega-3 és 6 zsírsavakban, és azt mondják, hogy nagyon egészségvédőbe.
A shiso-t eddig többnyire piros-zöld zsázsa formájában használták különféle ételek díszítő köreteként.

A Shiso íze és összetevői
Az íze fajtánként és típusonként eltérő.A zöld fajták általában citromos jegyet mutatnak. Az ízét gyakran hasonlítják a citromfűhöz és a petrezselyemmel. A piros-lila fajták ízvilága jobban hasonlít a szélességi fokainkon ismert mentához. Egyes ínyencek a kömény és az ánizs enyhe árnyalatait is leírják.
A magvak omega-3 és omega-6 zsírsavakat tartalmaznak linolsav és linolsav formájában. A vörös shiso sok antocianint tartalmaz, amelyeket antioxidáns tulajdonságaik miatt értékelnek. A japán gyógyászatban a Shiso-ról azt mondják, hogy görcsoldó és koleszterinszint-csökkentő hatása van. A levelekből teát vagy főzetet is készítenek a megfázás kezelésére.

Betegségek és kártevők
A shiso gyógynövény nagyon ellenáll a betegségeknek. Soha nem figyeltünk meg gombás vagy rovarfertőzést. A csigák azonban szeretik a fűszernövényt – nagyon hasonlít a bazsalikomhoz.
Még egy tipp: A Shiso gyógynövényt nem szabad tó közelébe ültetni, mivel a perilla olyan anyagokat választ ki, amelyeket a halak és más hidegvérű állatok nem kapnak meg.
Ha szereted az ázsiai konyhát, nem kerülheted el az egzotikus zöldségeket. Ebben a cikkben talál néhány ázsiai zöldséget, amelyeket mi is termesztünk.