Északi szélességi köreink nem a zsálya hazája, mégis számos oka van annak, hogy ennek a gyógynövénynek meg kell gyökereznie a kerteinkben.
A zsálya (Salvia officinalis) a mentacsalád tagja, amelybe más híres fűszernövények is tartoznak, mint például a menta és a bazsalikom. A jótékony hatásra utal a Salvia általános név, amely a latin „salvere” – „egészségesnek lenni” szóból származik. A Földközi-tenger térségében őshonos zsálya azonban nemcsak gyógyító erejének, hanem a májustól júliusig tartó, tetszetős kékeslila virágainak köszönhetően is bekerült északi kertjeinkbe. Már a középkorban, hogy védekezzenek a pestis ellen, ecetes tinktúrával kenték be magukat, amelyben a zsályaleveleket tartósították. Gyógynövényként a gyógynövényt már az ókorban is ismerték gazdag összetevőinek köszönhetően, és célirányosan termesztették. A sikeres zsályatermesztés érdekében azonban érdemes néhány dologra odafigyelni.
Szinonimái: királyi zsálya, zsálya, kerti zsálya
Zsálya termesztése és szaporítása
Ez az alsó részén fás szárú, 20-60 cm magasságot is elérő alcserje a napos helyet kedveli a kertben. Ami az aljzatot illeti, a zsálya nagyon igénytelen. A jó vízelvezetésű, de tápanyagban gazdag szubsztrát kedvez a zsálya növekedésének mind a virágágyásban, mind a tenyészetben konténerekben. Ennek ellenére: a kerti zsálya nagyon rossz talajokkal is jól kijön. Ha a biztonság kedvéért szeretne lenni, használjon speciális növényi talajt, például tőzegmentes Plantura bio gyógynövény- és magtalajt.
A népszerű gyógynövény szaporításának legígéretesebb módja a zsályarúd felosztása. Ezzel a szaporítási formával azonban viszonylag kevés utódot kapunk anyanövényről. A vesszőt kora tavasszal (március) vagy közvetlenül virágzás után (augusztus) kell felosztani.
A kerti zsálya lehetdugványokról is jól szaporodnak. Májusban vagy júniusban 5-8 cm hosszú, fiatal hajtások vághatók le legalább három pár levéllel. Gondoskodni kell arról, hogy a hajtások ne kezdjenek el már barnulni, és ne legyen virágbimbó a hajtás csúcsán. Ez növeli a vágás erejét, hogy képes legyen gyökereket képezni. A dugványokat kezdetben egy kis óvodába kell helyezni. Ez megnövekedett páratartalmú környezetet teremt. Ez azért fontos, hogy a dugványok vízigénye jelentősen csökkenjen. A hiányzó gyökerek miatt nem tud vizet felvenni, túl alacsony páratartalom esetén a dugvány kiszáradna. Miután a gyökerek elkezdtek fejlődni, a dugvány hamarosan eltávolítható a szaporítóból.
Ha a zsályát magvakkal szaporítják, ezt szintén tavasszal kell megtenni. Mint szinte minden vetésnél, itt is fontos gondoskodni arról, hogy a duzzadó vetőmag nedves legyen, és vékony aljzatréteggel borítsa be, amely védi a kiszáradástól. Ha a kerti zsálya vetéssel történő szaporítása mellett dönt, márciustól érdemes gondolni a palánta meleg időben történő termesztésére. Ez azt jelenti, hogy a fiatal növények májustól szabadföldre ültethetők, és ugyanabban az évben korábban és dúsabban virágoznak, mint a szabadföldi közvetlen vetés, amely május elejére javasolt.
A fő növekedési időszakban, azaz a bimbózás után és a virágzásig érdemes rendszeresen műtrágyázni és ügyelni a kiegyensúlyozott öntözésre. De vigyázz: Ha túl sokat műtrágyázunk, az azt eredményezheti, hogy a zsálya nem virágzik, hanem csak nő a levéltömege egész évben. Ha tartós hatású, elsősorban szerves szerves trágyát használ, nem kell túltrágyázástól tartania. A Plantura szerves univerzális műtrágyánkat mind az ültetés, mind a fő tenyészidőszak alatt bedolgozzuk a talajba, és három hónap alatt lassan és finoman juttatja el tápanyagait a zsálya számára.
A zsálya ellenőrizetlen fásodása ellensúlyozása érdekében meg kell fontolni a növény metszését. A túl sok és a túl kevés közötti jó egyensúly érdekében az állandó, de mérsékelt vágás érvényesült az egyszeri radikális vágással szemben.
A zsálya viszonylag kifejezett fagyállósága ellenére megelőző védekezést kell végezni a hideg ellen. Ez így működikJavasoljuk, hogy a kertben ültetett példányokat takarja le levelekkel vagy fenyőágakkal, és csomagolja be a cserépben termesztett növényeket gyapjúba vagy jutába, vagy egyszerűen helyezze el őket. A fagykártól vagy akár meghibásodástól védő téli szállások tekintetében a kerti zsályára a következők érvényesek: ameddig szükséges, minél rövidebb.
Népszerű zsályafajták
A Salvia officinalis re jellemző a zöldesszürke szőrös levelek. Ami azonban a levelek színét és mintázatát illeti, változatos és színes fajták léteznek, ami sajnos sokszor a fagyállóság rovására megy. A Salvia nemzetség igen fajgazdag, de itt csak a kerti zsálya fajtáit mutatjuk be. Itt a zsályafajok és -fajták még szélesebb választékát találja.
- Culinaria: klasszikus zöldesszürke levelű zsálya; nagyon fagyálló; népszerű fűszer a konyhában.
- Icterina: különleges díszítőérték a sárgászöld mintás leveleknek köszönhetően; viszonylag érzékeny a fagyra.
- Kew Gold: aranyszínű levelek és mályvaszínű virág; viszonylag érzékeny a fagyra.
- Tricolor: szürkés-zöld levelek krémszínű ékezettel; Különlegességük a rózsaszíntől a liláig terjedő területek a fiatal hajtások levelein.
- Variegata: Lila virágú, de feltűnő sárgászöld mintás levelű fajták.
- Würzburg: kompakt növekedésével tűnik ki; ezért különösen alkalmas cserepes termesztésre.
A zsálya betakarítása és tárolása
A zsálya leveleit tavasztól lehet betakarítani. A teljes fiatal hajtások is eltávolíthatók. Ügyelni kell azonban arra, hogy ne vegyünk túl sokat egyszerre – ez túl sok energiába kerülne a növénynek, és túlságosan korlátozott lenne a további növekedés energiaellátása. Virágzás után kell betakarítani. A levelek és hajtások újranövekedése a zsálya virágzása után leáll, és a levelek is elveszítik aromájukat - nyugalmi fázisba kerül. Ezt a nyugalmi fázist a virágrügyek korai eltávolításával lehetett ellensúlyozni, és leállítani a további levéltömegtermelés érdekében. Ez azonban kevésbé kívánatos, mivel a növényeket általában a természetes növekedési ritmusukban kell tartani. A zsálya betakarításával kapcsolatos további információkért olvassa el ezt a cikket.
Tárolás nem feltétlenül szükséges, mert a zsálya frissen is használható.A levelek használhatósága azonban jelentősen meghosszabbítható gyors, de kíméletes szárítással. A zsálya szárításakor ideális a hajtásvéggel lefelé összekötött zsályafürtök felakasztása.
A zsálya összetevői és felhasználása
A zsálya a konyha jellegzetes fűszereként nagyon népszerű. De mindenekelőtt sokoldalú gyógynövényként való felhasználása miatt emelkedik ki az ibolyavirágú menta család. Salvia officinalis ezt a benne található illóolajoknak, valamint tanninoknak és keserűanyagoknak köszönheti. A teaként főzött levelek állítólag nyugtató hatásúak az íny, a száj és a torok gyulladására. Hasonlóképpen, a zsályatea fogyasztása ellensúlyozhatja a túlzott izzadást, és általában jótékony hatással van a gyomor- és bélpanaszokra.
A zsálya illóolajának állítólag fertőtlenítő és görcsoldó hatása is van. A zsályát azonban nem szabad túlzásba vinni, mert a tanninok és a keserű anyagok megterhelhetik a gyomrot. Az illóolajban található tujon túladagolás esetén is mérgező hatású lehet. Ez azonban nem tilthatja ki a zsályát a konyhánkból. Jellegzetes fűszeressége miatt ez a gyógynövény tökéletesen illeszkedik az olasz konyha ízvilágába – legyen szó tésztáról, gnocchiról vagy húsételekről.
A zsálya kártevői és betegségei
A legnagyobb kihívás az, hogy megvédjük a zsálya fiatal hajtásait a csigáktól. A gyökérkoronarothadás (Phytophthora) gyakori, ha az öntözés túl vizes vagy túl változó. Az ezzel a gombával való fertőzés kezdetben a növény egyes részeinek elhervadásában nyilvánul meg, és általában az egész növény elpusztulásával végződik. Káros rovarok a szabadban nem figyelhetők meg, de ha a zsályát zárt térben tartják, akkor levéltetvekre, vörös takácsatkákra és fehérlegyekre fogékony.