A fehér káposzta számos egészséges tápanyagot és létfontosságú anyagot biztosít. Az eredetre, a termesztésre, a betakarításra és a tárolásra vonatkozó információk itt találhatók.
Fehér káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) az emberi történelemben lehorgonyzott. A kutatók az egészséges káposzta első bizonyítékairól vitatkoznak. Annyi bizonyos, hogy a növényt már a 7. században feldolgozták kimchivé, a savanyú káposzta dél-koreai sós formájává. A fehér káposzta első német bizonyítéka Leonhart Fuchs 16. századi illusztrációja. Nem sokkal később a tengerészek felismerték a gyógynövény értékét, és magukkal vitték a hosszú utakra való ellátásként. Savanyú káposzta formájában a fehér káposzta nem csak könnyen tartósítható, hanem nagyrészt megőrzi C-vitamin tartalmát, amely megvédte a tengerjárókat a skorbuttól. A két világháború alatt a „krautok” kifejezés az angol nyelvhasználatban a németeknél etnofaulizmusként fejlődött ki.
A fehér káposzta a legtöbb más káposztához hasonlóan a vadkáposzta leszármazottja, amely eredeti formájában még mindig Franciaország, Írország és Anglia partjain nő. Ha szeret fehér káposztát használni a konyhában, és van saját kertje, könnyen megtermesztheti ezt az ízletes és egészséges fűszernövényt.
Szinonimák: fehér káposzta, fejes káposzta, fehér káposzta (CH)
Hogyan nőj sikeresen a kertedben
A fehér káposzta különböző kategóriákra lesz osztva. Vannak korai, közepes és késői érésű fajták. Ezenkívül különbséget tesznek a friss piacra és az ipari feldolgozásra szánt fajták között.
A fehér káposzta elhelyezkedését tekintve meglehetősen alkalmazkodó. Legjobban napos-félárnyékos helyen fejlődik, szereti a laza vagy enyhén vályogos talajt, és a nehéz táposok képviselőjeként a tápanyagban gazdag talajt kedveli. A rossz kerti talajt kiültetés előtt komposzttal lehet javítani. Itt a komposzt nemcsak a tápanyagtartalmat növeli, hanem a talaj víztároló képességét is. A műtrágyázáshoz tartós hatású, tápanyagban gazdag szerves trágyát ajánlunk, ilyen például a Plantura bioparadicsom műtrágyánk, amely három hónapon keresztül biztosítja a fehér káposztát minden szükséges tápanyaggal.
Fontosa megfelelő fajtaválasztás. A korai fajták különösen alkalmasak friss fogyasztásra, míg a késői fajták gyakran hetekig is eltarthatók. A hűvös pincével rendelkező hobbikertészek szerencsésnek mondhatják magukat. Ugyanis a káposztafejek szárával és gyökerével együtt fejjel lefelé akaszthatók. Megfelelő hőmérséklet és páratartalom esetén a jó tárolási fajtákból származó káposztafejek február elejéig tárolhatók.
A korai madár elkapja a gilisztát a sikeres fehérkáposzta-termesztésre is vonatkozik: Ha korán (általában július elején) szeretné betakarítani a fehér káposztát, akkor februárban kell elvetnie, akár önállóan. ablakpárkányon vagy közvetlenül a szabadban üvegkupolán (pl. fejjel lefelé fordított befőttesüveg). Az ablakpárkányon nevelt növényeket április elején lehet az előkészített talajba ültetni. Erős fagyok esetén azonban a fiatal növényeket védeni kell. A közepes és késői fajták májusban ültethetők ki. A nagyon kedvező klímával rendelkező területeken a káposzta július végén és augusztusban is vethető.
A legjobb, ha tavaszig védőfólia alatt hibernálunk, amikor is betakaríthatjuk a fiatal zöldségeket és felhasználhatjuk salátákhoz vagy köretként. A növények azonban ekkor még nem fejlesztették ki a megfelelő fejet. Egy okos trükk azonban segíthet: kezdje elég sűrű vetéssel, 25-35 cm-es távolsággal a növények között, tavasszal minden második növényt egyszerűen leveles zöldségként kell betakarítani. A fennmaradó növényeknek ekkor elegendő helyük van egy igazi káposztafej kialakulásához.
Hagyományos leszerelésnél a távolságot is a fajta növekedési potenciáljától függően választják meg. A kompaktabb fajták megelégszenek a 40 cm-es tőtávolsággal, a későbbi és nagyon erőteljes fajták akár 80 cm-t is igényelhetnek. A sortávolság 60-100 cm.
A növekedési szakaszban időnként meg kell lazítani a talajt a növény körül egy kapával. A fehér káposzta az úgynevezett aprítónövények közé tartozik, amely nagyon jól teljesít, ha rendszeresen lazítjuk a talajt. Ha száraz, rendszeresen öntözni kell. A növekedés három-négy hetente nitrogénben és káliumban gazdag műtrágyával támogatható. A túletetés azonban gyorsan csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességet és kénes ízt okoz.
További érdekességeket találhat a termesztésről itt:Fehér káposzta termesztése: vetés, gondozás és betakarítás ideje.
Fehér káposztafajták
Átfogó fajtaáttekintést itt talál: Fehér káposzta: a termesztéshez megfelelő fajták kiválasztása.
- Bacalan Gross: korai fajta Spanyolországból, nagy és ovális káposztafejekkel; hullámos levélszélek, különösen jó aromájú.
- Domarna: népszerű fajta ipari termesztésre; nehéz kerek fejek. A fajta különösen ellenálló a betegségekkel szemben, és leginkább savanyú káposzta előállítására használják.
- Equatoria (F1): középkorai fajta, félig lapos fejű, kellemesen enyhe aromájú. Mérete és állaga miatt különösen alkalmas káposzta pakolásokhoz.
- Filderkraut: közepesen és későn érő fajta, kemény és hegyes káposztafejjel. A filderkraut egy hagyományos sváb fajta finom és aromás levelekkel, amely különösen alkalmas salátákhoz és finom savanyú káposztához; jól tárolható.
- Holsteiner Platter: nagyon erőteljes és nagy fejű fajta, lapos, kerek fejjel. A késői érés ellenére a fajta nem tárolható jól, és a betakarítás után azonnal fel kell dolgozni; nagyon jó ízlés.
- Krautkaiser: későn érő fajta, egyenletes, lapos tetejű és nagyon nagy káposztafejekkel; jó tárolási fajta 5 kg-ig.
- Oroszlán (F1): későn érő raktári fajták kerek és gyönyörűen zöld fejjel; magas betegségekkel szembeni ellenálló képesség (különösen tripsz tolerancia); Az LVG Erfurt fajta-összehasonlításában az Oroszlán fajta érte el a legjobb eredményt a „Késői fehér káposzta fajták friss piacra” kategóriában.
- Marner Lagerweiß: későn érő és szorosan csomagolt kelkáposzta; nagyon nagy fejek, jó ízléssel; Ez a hagyományos fajta kiváló tárolási tulajdonságai miatt az "állandó káposzta" becenevet is kiérdemelte.
- Matsumo: korai fajta lapos kerek fejjel; A zsenge és ízletes leveleinek köszönhetően különösen alkalmas nyers zöldségekhez, például a káposztasalátához; csak rövid ideig tárolható.
Júliustól lehet betakarítani a fehér káposztát
A korai fajtákat időben bevetve már júliusban betakaríthatjuk, a későbbi fajtákat pedig már télen át. Csak a hőmérséklet nem eshet -4°C alá. Fontos szabály: minél később szüretelik be a káposztát, annál tovább tárolható.
A betakarítás után legalább négy évig egyetlen káposztafajt sem szabad ugyanazon a helyen termeszteni. Ez feltétlenül szükséges a betegségek megelőzéséhez.
Felhasználás és összetevők
A fehér káposzta fontos anyagokban gazdag. Ez a káposztafajta magas C-vitamin tartalma mellett ásványi anyagokat (vas, magnézium, kálium stb.) is tartalmaz. Ezen kívül a fehér káposzta olyan antibiotikus anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják a mikroorganizmusokat, ami többek között a jó eltarthatóságot magyarázza.
Feldolgozás előtt a szárat és a külső leveleket el kell távolítani. Ezek általában magas nitráttartalmúak. A fehér káposztát nem csak nyersen fogyaszthatjuk salátákba, hanem ízletes kísérőjeként olyan kiadós ételekhez, mint a sültek, kolbászok vagy a kassler savanyú káposztaként. A káposzta kiválóan alkalmas sütőzöldségek alapanyagául is.
Az ételeket egy kis köménnyel fűszerezve segít a felfúvódás ellen, amitől sokan tartanak. Ennek emésztő hatása van. Óvatosnak kell lenni a nitrogénnel történő műtrágyázásnál is, mivel ez egyáltalán nem segíti a jó emésztést, és enyhe kénszagot okoz főzés közben.
Betegségek és kártevők
A fehér káposztának a káposztafajokra jellemző kártevőkkel és betegségekkel is meg kell küzdenie. Ezek a következők: Káposztafehér, Whitefly és Clubroot.
