A növényt számos országban szándékosan termesztik, és gyógyászati termékként értékesítik. Eláruljuk, hogyan termeszthet görögszénát saját kertjében.
A görögszéna (Trigonella foenum-graecum) hatékonysága évezredek óta nem tört meg. A gyógynövényt már az ókorban is széles körben használták, és a görögszéna az ájurvéda konyhájában is nélkülözhetetlen. Az ízletes fűszer tehénszarv lóhere néven is széles körben elterjedt, jellegzetes illata pedig a görög széna címet érdemelte ki. A görögszéna hihetetlenül sok pozitív tulajdonságot ötvöz: a magvak diós jegye sok jól ismert ételt varázsol új ízélménnyé. Az ízletes levelek viszont friss zöldet biztosítanak, és sokféleképpen felhasználhatók a konyhában. Az egészségvédő növény termesztése pedig minden, csak nem nehéz. Csodálkozzon el ennek az ősi gyógynövénynek az erején.
Görögszéna: tulajdonságai és eredete
A görögszéna kapcsolata más lóherefajokkal azonnal nyilvánvaló. Így ez a növény is a hüvelyesek családjába tartozik (Faboideae). A többi fajtól eltérően a görögszéna intenzív kumarinszagot áraszt, amely nagyon hasonlít a szárított szénához. A növény egynyári, erős karógyökerén keresztül látja el vízzel és tápanyagokkal. Akár 60 centiméter magasságot is elérhet. Április és július között a levél hónaljában megjelennek a finom sárgától az enyhén kékes színű pillangóvirágok, amelyek számos poszméhet és méhet vonzanak magukhoz. A növényt a háromszög alakú levél alakjáról is felismerheti, amely a faj tudományos nevét adja Trigonella.
A növény eredete valószínűleg valahol Nyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében található, ahol a vadon élő forma ma is előfordul. Innen terjedt el a görögszéna, mert már a középkorban is nagy népszerűségnek örvendett az emberek körében.Elterjedési területe ezért ma az egész amerikai kontinensen Kínáig, Észak-Afrikától Franciaországig és Görögországig terjed. A lóherét egykor még Németországban is nagyüzemben termesztették. Emiatt, ha jobban megnézi, időnként még mindig találhat vad görögszénát, különösen Németország déli részén.
A legjobb görögszénafajták
A görögszéna két alfajra osztható. Először is ott van a gladiata vad alak. Különösen a Földközi-tenger térségében elterjedt, és erős szőrösségének köszönhetően kiemelkedik. A második alfaj culta teljesen sima és szőrtelen. Valószínűleg tisztán termesztett forma, és valószínűleg a szőrös vad formától származik.
Görögszéna vásárlása: ez fontos
Ha csak fűszerként szeretné megvásárolni a magokat, ügyeljen arra, hogy légmentesen legyen becsomagolva. Csak így lehet hosszabb ideig megőrizni az aromát. A csírák előállításához bio minőségű magvakat kell vásárolni. Ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák a magvak káros növényvédő szerekkel való kezelését. Ha viszont egy későbbi szakaszban szeretné betakarítani a növényeket, akkor hagyományosan előállított magvakat is használhat.
Görögszéna termesztése
A görögszéna termesztése meglehetősen egyszerű. A helyi viszonyokhoz való alkalmazkodását mutatja, hogy a növény vadon is előfordul Németországban. Trágyázásra általában nincs szükség, öntözésre pedig csak nagyon száraz nyáron van szükség. Mivel azonban a növény csak egynyári, évente vetik.
Mikor kell ültetni a görögszénát?
Mivel a görögszéna egynyári növény, minden évben újra kell vetnie. A vetést valamikor április és június eleje között kell elvégezni, és közvetlenül a szabadban kell elvégezni. Nem kell utána kiszúrni a növényeket.
A tökéletes hely a görögszéna számára
A görögszéna inkább mediterrán éghajlatról származik, ezért szüksége van egy kis napfényre. Nem kell, hogy a tűző nap legyen, de a növényt sem szabad túlságosan árnyékba ültetni. A tökéletes talaj agyagos, de még mindig vízáteresztő. A görögszéna elviseli a száraz helyeket, és még a sós talajban is jól érzi magát.
Eljárás a görögszéna termesztésére
Mivel a vetés közvetlenül az ágyásban történik, már az ültetési távolság is fontos. Mert görögszéna egészennagyra nő és lágyszárú, a növények között körülbelül 20 centiméteres távolság ajánlatos. Csírázás után a palántákat nem szabad elmozdítani. A görögszéna egy sötét csíra. Ezért helyezze a magokat körülbelül egy hüvelyk mélyen a talajba, majd fedje be újra földdel. Mivel a görögszéna jobban szereti a száraz körülményeket, mint a nedves körülményeket, a magot a csírázásig nedvesen kell tartani, de ne túl nedvesen.
A görögszéna gondozása: a megfelelő trágyázás és öntözés
A hüvelyesek (Faboideae) képviselőjeként a görögszéna szimbiózisban él az úgynevezett csomóbaktériumokkal (más néven rhizobia). Ezek a baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, és átalakulás révén elérhetővé teszik a lóhere számára. Cserébe ez ellátja a baktériumokat cukorral, amelyet a fotoszintézisből nyernek. Emiatt a görögszéna nem trágyázható nitrogénnel. Másrészt fontos a megfelelő vas-, molibdén- és kénellátás, hiszen ezek a tápanyagok nagy jelentőséggel bírnak az együttműködésben. A jó kerti talaj általában elegendő mennyiséget tartalmaz ezekből a tápanyagokból, így nem igazán kell műtrágyázni. Ügyeljen arra is, hogy vetés előtt ne tegyen trágyát vagy komposztot a talajba.
Tipp: Könnyen felfedezheti, hogyan működnek együtt a növények és a baktériumok. Ehhez ássunk ki egy növényt, és vizsgáljuk meg a gyökereket, hogy vannak-e kis vastag csomók. Ezekben a csomókban találhatók a baktériumok.
Az öntözés szempontjából a görögszéna szintén nem túl igényes. Fontos, hogy soha ne álljon holtágban. Ezért a körülményeknek a száraz oldalon kell lenniük, mivel a görögszéna inkább túl sok szárazságot tolerál, mint túl sok vizet. Ha azonban a levelek ernyedni kezdenek, sürgősen nyúljon az öntözőkannáért.
Görögszéna betakarítása és tárolása
Ebben az országban a magok felhasználása főleg ismert. Ezek július és szeptember között érnek. Amikor a hüvelyek megszáradtak és elkezdtek repedni, ideje begyűjteni a magokat. Elővigyázatosságból a betakarítás után gondosan szárítsa meg a magokat, mielőtt légmentesen lezárná őket. Hűvös és lehetőleg sötét helyen a magok körülbelül egy évig megőrzik teljes aromájukat. A görögszéna gyógynövényét előzetesen betakarítják. Az év elején ízlik a legjobban, amikor a fűszernövény még fiatal és friss. azutánhasználhatod közvetlenül a konyhában, vagy száríthatod és légmentesen tárolhatod, akárcsak a magvakat.
Görögszéna: hatás és alkalmazás
Valószínűleg gyakrabban kóstoltad a görögszénát, mint gondoltad anélkül, hogy észrevetted volna. Mert a sokoldalú növény magjai a currykeverékek fontos részét képezik. A görögszéna hozzáadása a sajtokban is egyre népszerűbb. Nem csoda, mert a növény egészségvédő hatásainak listája olyan hosszú, hogy az egyenesen zavarónak tűnik. Emiatt összefogl altunk néhány jelentkezést az Ön számára:
- ételekben fűszerként vagy hozzávalóként (friss vagy pörkölt magvak, valamint leveles zöldek): A görögszéna számos felhasználási területe a konyhában. Ennek számos pozitív hatása van az egészségre, például csökkenti a vércukorszintet vagy serkenti az emésztőrendszer működését. Végül, de nem utolsósorban a görögszéna a sportolók számára is nagyon érdekes, mert befolyásolja a tesztoszteron egyensúlyt, és ezáltal elősegíti az izomnövekedést. És a görögszéna állítólag még növeli is a potenciát. Teának Figyelem: A növényeknek is erős hatásaik vannak. Ezért ne használja ezeket nagyobb adagokban hat hétnél tovább, hanem váltogassa más növényekkel, vagy tartson szünetet a használat során.
- Őrölt magok kókuszolajban a hajhullás ellen és a tiszta bőrért: A hajhullás megelőzése, a hajnövekedés elősegítése vagy tiszta arcszín elérése érdekében az őrölt görögszéna magokat kókuszba áztathatja olajat. Az olajat ezután a (fejbőr) bőrbe masszírozzuk, és fél órán át ott hagyjuk. Két-három naponta megismételve, néhány hét múlva új szőrnövekedés kezdődik és a bőr megtisztul. A hajkondicionálóként is használt görögszénamag egészséges hajat biztosít, és küzd a töredezett hajvégek és a korpásodás ellen. Ehhez öntsön forró vizet a magokra, és használat előtt hagyja kihűlni.
A görögszéna számtalan hatása, amelyek többsége mára már tudományosan is bizonyított, természetesen az összetevőknek köszönhető. A gyógynövény magjai körülbelül 30% nyálkaanyagot tartalmaznak. Ezeket az anyagokat például a lenmag is tartalmazza, és hatásuk vannyugtatja az irritált nyálkahártyát. Ez nagyon pozitív hatással van az emésztőrendszerre. Ezenkívül a görögszéna magjai körülbelül 25% fehérjét tartalmaznak. A görögszéna fenugraecin nevű hatóanyaga elsősorban az emberi hormonháztartásra gyakorolt hatásért felelős. Ez egy kiindulási anyag a szteroid hormonok, például a tesztoszteron és az ösztrogén képződéséhez. Ezen kívül a magvak gazdagok számos fontos nyomelemben, például vasban, kalciumban és magnéziumban. A látásnak jótékony A-vitamin a görögszéna magjában is megtalálható. Az egészségvédő összetevők gazdag bősége ezért a hatások széles skálájához vezet. A mellékhatások azonban nem ismertek. A túlzott görögszéna-fogyasztást csak a terhesség késői szakaszában érdemes kerülni, mert annak is lehet születést elősegítő hatása. A túlzott bevitel gyomor-bélrendszeri problémákat is okozhat. A görögszéna ismételt külső használata bőrpírt és viszketést okozhat.
A görögszéna többféleképpen használható a konyhában. A magvak alkalmasak például frissen kenyér vagy sajt fűszereként. Ha a friss magvak íze túl intenzív számodra, akkor pörköléssel kicsit lágyíthatod őket. A növényt széles körben használják az indiai konyhában is, például chapati vagy naan kenyerekben. A friss fűszernövényt sós palacsinták finomításához is használják. A friss csírák nyári főzeléknek is megfelelnek. Íme egy útmutató arról, hogyan nevelheti ki egyszerűen saját csíráját.