A csicseriborsó jelenleg népszerűbb, mint valaha. Itt mindent megtudhat az egészséges csicseriborsóról és arról, hogyan termesztheti saját maga a kertben.
A csicseriborsó (Cicer arietinum) különösen fontos a vegetáriánus és vegán étrendben, mert értékes növényi fehérjét biztosít. A hüvelyesek azonban mindenki más számára is ízletes és üdvözlendő változást kínálnak a konyhában. Akkor miért nem termeszted magad a diós gyümölcsöt a kertben? Még csak nem is olyan nehéz! Elmondunk mindent, amit a csicseriborsó eredetéről, különböző fajtáiról, ültetéséről, gondozásáról, betakarításáról és felhasználásáról tudni kell.
A csicseriborsó a csicseriborsó (Cicer) nemzetségbe tartozó növényfaj, a hüvelyesek családjába (Fabacaeae) és a a Paphiaceae alcsalád (Faboideae). Valódi kuncogásnak, római kuncogásnak, Vénusz kuncogásnak vagy mezei borsónak is nevezik őket. De a névnek semmi köze ahhoz, hogy a csicseriborsó különösen vicces. Inkább a latinból származik. Az ókori rómaiak a hüvelyeseket "cicer"-nek nevezték, amit "kiker"-nek ejtenek, és nem jelent mást, mint borsót. A "kiker"-ből aztán németül "kicher" lett. Így ma a csicseriborsót „borsó-borsónak” hívjuk.
De a csicseriborsónak nem sok köze van a borsóhoz (Pisum sativum) . Mindketten ugyanabból a hüvelyes családból származnak. A csicseriborsót a keleti vagy indiai egzotikus ételekből ismerjük. A humusz (csicseriborsópüré) vagy a falafel (sült csicseriborsógolyó) jól ismert csicseriborsókészítmény. Nagyon népszerűek a tüzes, csípős curryk a bűzös, diós hüvelyesekkel.
Csicseriborsó: eredet és tulajdonságai
Kis-Ázsiában már 8000 évvel ezelőtt is termesztettek csicseriborsót. Emiatt a Föld egyik legrégebbi termesztett növényévé váltak. Innen indultak diadalmenetükbe a világ összes szubtrópusi területére – Indiába és a Földközi-tenger vidékére. nak neka speciális „borsót” kereskedelmi hajókkal kaptuk a kora középkorban. Bár még mindig egzotikus hüvelyesnek tartjuk, a világ számos régiójában alapvető élelmiszer. Más hüvelyesekkel együtt a csicseriborsót Indiában és Mexikóban különösen nagyra becsülik kiváló összetevői miatt. A világ legnagyobb csicseriborsó termőterülete Indiában, Észak-Afrikában és Mexikóban található.
A csicseriborsó egynyári, lágyszárú, egyenes növény, erős karógyökérrel. Magassága elérheti a 40-60 centimétert. A levelek szárnyasok, váltakozók és öt-tíz milliméter hosszúak. A csicseriborsó minden részét apró, ragadós szőrszálak borítják. Virágai fajtától függően fehér, piros vagy lila színűek. Ez vékony héjú hüvelyeket képez, amelyek a szőrös borsóhüvelyhez hasonlítanak. Minden hüvely egy-három szabálytalan, ráncos, bézs, barna vagy fekete héjú magot tartalmaz.
Csicseriborsó fajták
Az Ön régiójának éghajlati viszonyaitól függően különböző típusú csicseriborsó termeszthető. A fajtaválasztás a magok méretét és színét is meghatározza.
A következő csicseriborsó fajták a legismertebbek:
- ˈKabuliˈ: Ez a fajta főleg a Földközi-tenger térségében és Latin-Amerikában fordul elő; a magok közepestől nagyokig és bézs színűek
- ˈAmethystˈ: Ausztráliában népszerű fajta, különösen jól tűri a szárazságot; a magok meglehetősen kicsik
- ˈDesiˈ: Ez a fajta, amely különösen népszerű Indiában, kicsi, sötéttől feketéig terjedő magvakat terem
- ˈGulabiˈ: Ez a csicseriborsófajta kis és közepes méretű magvakat termel, sima, bézs színű héjjal
- ˈGarbanzo Black Kabulˈ: Ez a fajta a Közel-Keletről származik, a magok fekete héjúak
- ˈSarahˈ: Ezt az USA-ból származó fajtát különleges szárazságtűrése jellemzi
Csicseriborsó növény vásárlása
Mivel a csicseriborsó viszonylag új a kerti tájunkon, nagyon nehéz előnevelt fiatal növényeket találni, amelyek megvásárolhatók. Alig kínálnak csicseriborsót az interneten. Szerencsére annál egyszerűbb saját kezűleg csicseriborsó növényeket termeszteni. Csak megfelelő magokra van szüksége. A legegyszerűbbhasználhatja a szupermarketből származó pirítatlan csicseriborsót, és termesztheti ezeket a növényeket. Ennek pontos módját a következő részben elmagyarázzuk.
Csicseriborsót ültetünk
A csicseriborsó ültetésének legjobb ideje tavasszal. Ha beltérben szeretne fiatal növényeket nevelni, akkor április közepétől kezdheti. A hüvelyesek május közepétől szabadföldre ültethetők, vagy közvetlenül vethetők. A csicseriborsónak különösen melegre és könnyűre van szüksége, a termesztéshez ideális hőmérséklet 25 °C, de mindig 5 °C felett kell lennie. Az álborsó nem tűri a fagyot, ezért nem szívós. A növény jól tűri a szárazságot, de nem túl nedves körülményeket. Ezenkívül a művelendő talajnak lazának, áteresztőnek és tápanyagban szegénynek kell lennie.
Útmutató a csicseriborsó ültetésére:
- Ha szükséges, előcsíráztassa a magokat
- Április közepétől beltéri cserépben kezdeményezni
- Közvetlen vetés a szabadban május közepétől
- Lazítsa meg jól az ágyást, és távolítsa el a gyomokat
- Vetőbarázdák létrehozása 30 cm-es sortávolsággal
- Magmagmélység: 5-8 cm
- Ütési távolság: 20 cm
- Kút
A csicseriborsó ültetésére vonatkozó részletes utasításokat itt olvashatja.
Csicseriborsó gondozása
Mivel igénytelen és robusztus, a csicseriborsó kevés gondozást igényel kiültetés után. Fontos azonban az ágyás rendszeres gyomlálása és gyommentessége, hogy a hüvelyesek zavartalanul fejlődhessenek. A következő rész elárulja, mire kell még figyelnie a csicseriborsó gondozása során.
vizezzük meg a csicseriborsót
A speciális hüvelyes szárazságtűrő képességéről ismert, ezért inkább túl keveset kell öntözni, mint túl sokat. Vetés után az ágyást természetesen folyamatosan nedvesen kell tartani. Ha nagyobb a csicseriborsó, csökkentheti az öntözést. Ezután csak akkor öntözze, ha hosszú ideig száraz és forró.
Csicseriborsó öntözésének összefoglalója:
- Vetés után tartsa jól nedvesen
- Ne öntözze túl sokat a nagy növényeket
- Csak hosszan tartó szárazság és hőség esetén öntözés
Trágyázd meg a csicseriborsót
Mivel a csicseriborsó hüvelyesek, el tudják látni magukat nitrogénnel. Ez a csomós baktériumokkal szimbiózison keresztül működika növény gyökerei. Ezek megkötik a nitrogént a levegőből, és elérhetővé teszik a csicseriborsó számára. A hüvelyesek ezért általában nem igényelnek további trágyázást. Mivel azonban a gócbaktériumok számára fontos a magas foszfortartalom, műtrágyázással biztosíthatja, hogy elegendő legyen. Ez a legjobban a Plantura szerves univerzális műtrágyánkkal működik, amely elegendő foszforral tudja ellátni a talajt, vagy ásványi foszforműtrágyával. Ugyanolyan fontos, mint a foszfor, a csicseriborsó megfelelő pH-értéke. Ha túl savanyú a talaj, egyáltalán nem érzi jól magát – csak a mész segít. A tavaszi meszezés optimális feltételeket teremt a csicseriborsó számára.
A csicseriborsó trágyázásának összefoglalása:
- Nincs szükség nitrogéntrágyázásra
- Foszfortrágyázás tavasszal szerves, hosszú távú hatású műtrágyákkal
- Mész tavasszal, ha savas a talaj
Csicseriborsó szaporítása
A csicseriborsó magról könnyen szaporítható. A betakarítás után egyszerűen tartson elegendő magot a következő évre. Így tavasszal elkezdheti a saját csicseriborsó magvak vetését.
Csicseriborsó betakarítása
A csicseriborsó betakarításának két módja van: felhasználhatja a magokat vagy az egész, még zöld hüvelyt. Nyolc-tizenkét héttel a vetés után a csicseriborsó betakarításra készen kezd. A magokhoz a hüvelyeket hagyjuk megsárgulni. Ezután az egész növényt betakaríthatja, és fejjel lefelé akaszthatja száradni. Egyes magvak száradáskor kihullanak a hüvelyükből, másokat később kézzel kell kiszedni. A csicseriborsó azonban éretlen és zöld állapotban is betakarítható és felhasználható – hasonlóan az örökösökhöz.
A csicseriborsó betakarításának összefoglalása:
- Érettség: 8-12 héttel a vetés után
- Sárga hüvelyek
- Takarítsa be az egész növényt, és hagyja megszáradni
- Vagy szüreteljen zöld hüvelyt
Csicseriborsó tartósítása és tárolása
A csicseriborsó négy-öt évig szárítható. De vannak más módok is a csicseriborsó tartósítására. Az álborsó szárításához a levágott növényeket fejjel lefelé akasszuk száraz, meleg helyre. Amikor a hüvelyek elkezdenek maguktól kinyílni, és a magok kihullanak, már kellően szárazak, és száraz, hűvös helyen tárolhatók.
A hüvelyesek tartósításának egy másik módja a fagyasztás, amellyel sok időt takaríthat meg, mivel magát a száraz csicseriborsót egy éjszakán át be kell áztatni, mielőtt felhasználható lenne a konyhában. Ennek megkerülésére nagyobb mennyiségű csicseriborsót beáztathatunk, előfőzhetjük, majd lefagyaszthatjuk. A fagyasztott csicseriborsó ezután azonnal felhasználható a főzéshez. Az előfőzött, majd lefagyasztott csicseriborsó akár hat hónapig is eláll a fagyasztóban.
A pörkölés a csicseriborsó tartósításának egyik módja. Ez ugyanúgy működik a sütőben, mint a serpenyőben. Az előfőzött csicseriborsót 180 °C-os sütőben vagy serpenyőben kevés olajon ropogósra sütjük, majd tetszés szerint fűszerezzük. Ez egy finom harapnivalót ad, amely több hétig is eláll.
A csicseriborsó összefoglaló eltarthatósága:
- Szárított: 5-6 év
- Fagyasztott: Akár 6 hétig
- Pörkölt: több hét
Csicseriborsó: Hozzávalók és felhasználás
A csicseriborsó igazi táplálkozási csoda. Értékes növényi fehérjét biztosítanak, és tele vannak ásványi anyagokkal is. Főleg a vegetáriánusok és a vegánok használhatják a csicseriborsót az állati fehérjék jó helyettesítésére. Még Hildegard von Bingen is írt a csicseriborsóról, és javasolta a rendszeres fogyasztását, mert meleg és kellemes, és állítólag még lázon is segít.
100 gramm csicseriborsóval fedezi a következő napi tápanyagszükségletet:
- 70%-os folsav
- 25% vas
- 20% cink
- 50% magnézium
- 50% kalcium
- 50% rost
A szárított csicseriborsónak mindig időre van szüksége, mielőtt elkészíthető a konyhában. 12 órán át vízben kell áztatni, majd körülbelül 30 percig forralni. Akkor sok remek étel varázsolható a diós hüvelyesekből. A keleti mártogatós hummuszt szezámpürével, olívaolajjal, citrommal, fokhagymával és petrezselyemmel pürésítjük. Hagymával, paradicsommal, gyömbérrel és rengeteg curryfűszerrel varázsolhatod az indiai Chana Masala-t csicseriborsóval. És a főtt csicseriborsó is finom különféle salátákban.
A mítosza amérgező csicseriborsó
Lehetséges, hogy veszélyes a csicseriborsó fogyasztása, mert mérgező? Nem, ne aggódj. Mindazonáltal a csicseriborsó evésénél figyelembe kell venni valamit, hogy a hüvelyesek ne ártsanak. Ennek oka a phasin összetevő, amely valójában mérgező, és a keserűanyag szaponin. Mindkettő megtalálható a nyers, alulfőzött csicseriborsóban. Ezért a nyers csicseriborsó valójában nagy mennyiségben káros az egészségre. Ha azonban a hüvelyeseket főzik vagy csíráztatják, a fazin lebomlik, és a fogyasztás veszélytelen.
A csicseriborsó toxicitásának összefoglalása:
- Nyers: fazint tartalmaz, mérgező
- Főzött: A Phasin lebomlott, nem mérgező
- Csírázott: a phasin lebomlott, nem mérgező
Ha most magad szeretnél csicseriborsót termeszteni, itt minden fontos információt megtalálsz.