A bukszlepke eszik a mérgező bukszából. Tisztázzuk, hogy a hernyók vagy a lepkék mérgezőek-e, és biztonságos-e az érintésük.
Németország számos régióját érinti a buksólepke (Cydalima perspectalis). Ellenőrzés és harc közben kellemetlenül közel kerülünk hozzá. A hernyók élénkzöld színe és finom szőrzete tehát felveti a kérdést, vajon nem mérgezőek-e az állatok. Szerencsére megnyugtathatjuk. Mert bármilyen bosszantó is, a fúró nem tud sokat bántani.
Megérinthetjük őket a kezünkkel, és a madarak esetleg felfalhatják helyettünk a kártevőket? A következő bekezdések teljes mértékben kifejtik a buksólepke toxicitását.
Mérgező a bukszlepke?
Először is igennel kell válaszolnunk erre a kérdésre. Ugyanis a buksólepke lárvái a bukszus (Buxus) leveleiből táplálkoznak, amely mintegy 70 különböző, többnyire mérgező alkaloidot tartalmaz a levelekben és a kéregben. A fiatal lárvák még az idősebb lombozatot is kedvelik, amely különösen nagy koncentrációban tartalmaz alkaloidokat. Ezen anyagok egy részét a lepke hernyói metabolizálják, más része a szervezetben raktározódik el a táplálkozás elleni hatékony védelemként. Ily módon sok lehetséges ellenség számára ehetetlenné, sőt mérgezővé válik a buksólepke utóda. A puszpángban található méreganyagok valójában nekünk, embereknek is mérgezőek. A jó hír: a Buxus és a bukszusmoly érintése a jelenlegi ismeretek szerint még mindig ártalmatlan, mert az érintett alkaloidok nem szívódnak fel a bőrön keresztül. A hernyókat azonban jobb nem megenni. És gond nélkül megérintheti a pillangókat is.
Tipp: A puszpánggal való érintkezés után allergiás bőrfertőzések lehetségesek, bár nagyon ritkák. Mindig tartsa szemmel a gyerekeket, amikor puszpáng és puszpánglepke hernyóit kezeli.
Mérgező a bukszlepke a madarakra?
Bár a bukszlepke hernyóinak mérgezőnek kell lenniük a madarakra.Különböző helyek, ahol a cinegek, a vörös rózsák, a verebek, a seregélyek és még a darazsak is kezdik megízlelni a kövér lárvákat. Azt azonban még várni kell, hogy valóban alkalmasak-e természetes ellenfélnek, mert többször is megfigyelték már, hogy a madarak egy idő után visszatorlaszolják és eldobják zsákmányukat. A buksólepke kifejlett lepkéit viszont könnyen megeszik a madarak.
Tipp: Ha szeretne profitálni a madarak bukszlepke iránti érdeklődéséből, népszerűsítheti a szárnyas jótékony rovarokat a kertben. Ezekről és más, a lepkék elleni biológiai védekezési módszerekről bővebben külön cikkünkben olvashat.
Meg tudod érinteni a kezével a bukszusmolyt?
A bukszlepke lepkéi biztonságosan megérinthetők. Ez korlátozásokkal a hernyókra is vonatkozik, mert allergiás bőrreakció csak rendkívül ritka esetekben fordulhat elő. Ami egy felnőttet nem zavarna, az a gyerekeket esetleg kellemetlenebbül érintheti, ezért ne hagyd őket sokáig és intenzíven játszani a hernyókkal. A rövid érintések azonban általában nem jelentenek problémát. Ha aggódik, és a biztonság kedvéért szeretne lenni, viseljen kesztyűt a hernyók összegyűjtése vagy vizsgálata során, és mossa meg a kezét, miután megérintette őket.
Gyűjtse össze a bukszusmolyt a kezével
A buksólepke hernyóinak begyűjtése az első lépés lehet a fertőzés elleni küzdelemben. Ha például csak néhány fúrópetéket raktak le a külső területekre, a kikelt lárvákat kézzel eltávolíthatjuk, mielőtt bejutnának a cserje sűrű belsejébe. Ha jól fejlett, két hüvelyk hosszúságú hernyókat talál a bokor külső oldalán, akkor feltételezheti, hogy a fertőzés már olyan súlyos, hogy begyűjtésük már nem hatékony. Most más eszközökhöz kell folyamodnia a buksólepke elleni küzdelemhez. Itt minden információt megtalál, amire szüksége van a fúró elleni küzdelemhez.
Tipp: A puszpángot még egyszerűbb kivágni, mint összegyűjteni, hogy eltávolítsuk a petéket és a lárvákat. A nyesedéket lezárt zsákokba csomagolják, és a maradék hulladékkal együtt ártalmatlanítják. A lepke repülésének megfigyelése után legkésőbb két héttel végzett vágás – amelyet például feromoncsapdával fedeztek fel – az első lépés a lepkementes puszpáng felé. Ha feromoncsapdát keres, üzletünkben aVásároljon Plantura molycsapdát.