Az egzotikus fizalis egyre népszerűbb. Itt mindent megtudhat a physalis fajtákról, a szaporításról és a finom gyümölcsök betakarításáról. Azt is megválaszoljuk, hogy melyik fiziális ehető.
Physalis (Physalis sp.) a nadálytőfélék (Solanaceae) családjába tartozik, és közeli rokona a paradicsomnak (Solanum lycopersicum) , amire az ápolás és az ültetés tekintetében is hasonlít. Ebben a nemzetségben több faj található, amelyek egy része ehető, néhány pedig csak dísznövényként használható. A Physalis nemzetség őshonos képviselője a kínai lámpás (Physalis alkekengi), melynek termései csak teljesen érett állapotban alkalmasak fogyasztásra. A következő cikkben mindent megtudhat a fizalis történetéről és eredetéről, az ültetésről és szaporításról és természetesen az andoki bogyó helyes gondozásáról.
Physalis: eredete és tulajdonságai
A physalis eredete Dél-Amerikából, pontosabban az Andok északi régióiból, Peruból és Bolíviából származik. Ott egy évelő, vad és cserjeszerű bogyós növényről van szó, melynek termését a helyi piacokon is árulják. A tengerészek széles körben elterjesztették más trópusi, szubtrópusi, sőt mérsékelt égövi vidékeken is. 1807 előtt a portugálok a dél-afrikai Jóreménység-fokra vitték a Physalis-t, ahol azóta is termesztik. Innen származik a Cape gooseberry beceneve. Dél-Afrikában is széles körben termesztik, és lekvárt vagy konzervet készítenek belőle. Népszerűsége miatt ott szinte alapélelmiszernek számít. A növény csak a 18. század végén jutott el Európába. A "physalis" kifejezés a görögből származik, és "buborékot" jelent, amely a bogyós gyümölcs papírhéjára vezethető vissza.
A fizikális növények akár két méteres magasságot is elérhetnek, de vannak olyan bokros fajták is, amelyek csak 50-80 cm-esek. A mi szélességi köreinken a physalis jellemzően júniustól virágzik, és augusztus végétől az első fagyokig szállítja ízletes bogyóit.A fokföldi egresnek szív alakú, bolyhos levelei és harang alakú virágai vannak, amelyek a gyümölcsképződés során "buborékot" képeznek a bogyó felett, és így átalakulnak a jól ismert "kínai lámpássá".
A fizalis termése akkora, mint egy cseresznye, szemet gyönyörködtető sárgás-narancssárga színű, és számtalan apró magja van. Alakjuk miatt keletkeztek a hólyagcseresznye vagy az andoki cseresznye becenevek. Íze édes-savanyú és rendkívül gyümölcsös, mint az ananász (Ananas comosus), kivi (Actinidia arguta), maracuja () keveréke.Passiflora edulis) és egres (Ribes uva-crispa).
A physalis tipikusan egynyári növényként termesztik szélességi köreinken. Valójában azonban évelő növényről van szó, ami azt jelenti, hogy beltérben is áttelelheti a physalis egy vödörben.
A physalis mérgező?
Az összes Physalis faj keserű zöld növényi részei enyhén mérgezőek, és hasi görcsöket, hányást és egyéb mérgezési tüneteket okozhatnak. Bár a Physalis érett termése ehető – bár néhány fajnál, mint például a Physalis alkekengi ízük aligha ehető, óvatosság javasolt. Az éretlen physalis gyümölcsök mérgezőek, mert tartalmazzák a szolanin alkaloidot, amely görcsöket okoz. Ezért ezeket nem szabad fogyasztani, mert a fent említett mérgezési tünetekhez vezethetnek. De itt is vannak kivételek: A tomatillók egyes fajtái (Physalis ixocarpa) éretlen állapotban is fogyaszthatók.
Megjegyzés: A Physalis növény zöld részei a háziállatok, például macskák és kutyák számára is mérgezőek, ha megeszik őket. Szerencsére ők is ritkán mutatnak érdeklődést a növények iránt.
Physalis fajok és fajták
A Physalis nemzetség, amely eredetileg Dél-Amerikából származik, számos fajt tartalmaz, amelyek többsége nem terem emberi ehető gyümölcsöt. A következő részben a legismertebb fajtákat és fajokat szeretnénk bemutatni.
Lámpás virág (Physalis alkekengi)
Ez a növény szinte az ősz hírnöke, jellegzetes lámpásai mélynarancstól vörösig világítanak, és egy kínai lámpáshoz hasonlítanak. A lámpás virága nem szívós, de megfelelő helyeken évenkénti önvetés révén minden évben újra megjelenik. Ennek a fizalisnak a zöld növényi részei enyhén mérgezőek. A bogyók viszont teljesen érett állapotban ehetők, de ízük enyhén kesernyés és savanykás-édes.
Cape Gooseberry (Physalis peruviana)
A nemzetség legismertebb és egyben különösen ízletes alfaja a fokföldi egres. Ehető díszítésként és enyhén savanykás illatú, vitaminokban gazdag gyümölcsként különösen kedvelt, amely kerteinkben is jól érzi magát.
A legjobb Physalis peruviana fajták:
- 'Heitmann': Ez a korai érésre nemesített fajta akár 150 cm-es magasságot is elér. Valamivel kisebb, de nagy tömegű, édes-gyümölcsös bogyókat alkot lámpásokba burkolva.
- 'Inka szilva': A legfeljebb 150 cm magas növények sok cseresznye méretű, mélynarancssárga bogyót hoznak. Íze rendkívül gyümölcsös és édes, tiszta savval.
- 'Lady Madonna': Lédús-édes fajta, feltűnően megnyúlt bőrrel és meglehetősen nagy narancssárga bogyókkal. Ez a törzs körülbelül 150 cm magasra nő.
- 'Little Lanterns': Ideális Physalis cserépben, függőkosarakban vagy erkélyen történő termesztésére. Az erősen elágazó és túlnyúló növények bőséges cseresznye méretű, narancssárga termést biztosítanak. A
- 'Preciosa' egy Physalis fajta, amely mindössze 80 cm magas. Sok apró, aranysárga termést hoz, és augusztus közepétől érik.
- 'Schönbrunner Gold': Ennek a fajtának a gyümölcsei különösen nagyok, sötétsárga színűek, ízük nagyon aromás, finom édes-savanyú jegyekkel. A növény akár 2 m magasra is megnőhet.
Ananászcseresznye (Physalis pruinosa)
Amint a neve is sugallja, az ananászcseresznye édes íze az érett ananászra emlékeztet. A növények bozontosak és kicsik, sokkal korábban érnek, mint a foki egres, és hihetetlenül sok kis sárga bogyót alkotnak. Amint a gyümölcsök beérnek, maguktól lehullanak a bokorról, majd könnyen felszedhetők. Innen származik a földi cseresznye becenév.
A legjobb ananászcseresznyefajták:
- A
- 'Geltower Selection'-t extra nagy termésekre nemesítették. Ennek a körülbelül 50 cm magas ananászcseresznyének az aromája rendkívül édes és ananászszerű.
- A 'Goldie' az USA-ban őshonos, és nagy narancssárga bogyókat termel, amelyek íze ananászra és eperre emlékeztet. Az
- 'Izumii' csak 40 cm magasságot ér el, így minden erkélyen helyet talál. A körülbelül 1 cm nagyságú, világossárga bogyók íze feltűnően édes ésgyümölcsös és júliustól érik.
Tomatillo (Physalis ixocarpa)
A paradicsomvirág, más néven kék fizalis, főként Közép- és Dél-Amerikában ismert. A gyümölcsök nagyok, lilák, világossárgától zöldes színűek, ízük almaszerű, gyümölcsös és fűszeres, de nem kifejezetten édes. Gyakran főzik belőlük salsát és lekvárokat. A paradicsom termései, amelyek akár 5 cm-esek is lehetnek, itt Németországban is megélnek. Egyes fajták éretlenül fogyaszthatók – a zöldalma íze különösen jellegzetes. Legalább két növény biztosítja a virágok jó beporzását, amelyeket a poszméhek is szívesen látogatnak. A ropogós, enyhén ragacsos bogyók szeptembertől érnek, amint a lámpás kinyílik, és több hétig eltartható.
A legjobb paradicsomfajták:
- Az
- 'Amarylla' halványsárga, kemény és lédús gyümölcsöt képez, amely már augusztusban érik. Ez az európai fajta különösen jó lekvárokhoz és salsához.
- A „Mexican Husk” világossárgától a mélyliláig terjedő gyümölcsökig varázsol, a napsugárzástól függően. Étkezések között nassolnivalóként éretlenül is fogyasztható. Íze erősen az almára emlékeztet.
- A „Purple Coban” Guatemalából származik, és ott nagy mennyiségben termesztik. Az ibolyás-barnás zöld gyümölcsök íze rendkívül fűszeres és édes.
Eperparadicsom (Physalis philadelphica)
Ez a fajta Mexikóban őshonos, és ott zöldségként termesztik, valamint az Egyesült Államok déli részén. Ott a hagyományos ételek szerves része is, míg Európában ezt a fajt alig észreveszik. A 'Purple de Milpa' az egyik legismertebb fajta, mélylila, majdnem fekete színű, aromás, enyhén csípős ízű gyümölcsöket alkot. Azt mondják, hogy ez az egyik legjobb eper physalis fajta, körülbelül 150 cm magasra nő.
Választana egyet a finom fajták és fajták közül? Most itt az ideje, hogy neveljük és neveljük a melegkedvelő fizalis. A fizalis termesztésével kapcsolatos részletes útmutatóért tekintse meg ezt a cikket.
Physalis szaporítása
A physalis vagy februártól termeszthető világos helyiségben magvak felhasználásával, vagy közvetlenül szaporítható dugványokkal. Vesse el február közepétől március közepéig világos, meleg ablakpárkányra. MegtöltMagtartályok tápanyagban szegény talajjal - például Plantura bio gyógynövény- és magföldünkkel -, és helyezze bele az egyes magokat. A vetésmélység körülbelül 0,5 cm. Most a magokat mindig nedvesen és melegen kell tartani 20–25 °C-on. A csírázás körülbelül 10-20 nap múlva következik be. Amint a két sziklevél után kialakult az első valódi levél, kiszúrható és külön cserepekbe tehető. A Physalis növények most már zárt térben, világos és meleg helyen fognak növekedni május közepéig, mielőtt kiültethetők.
A physalis telelésekor célszerű a szétterülő növényt dugványos szaporításra egyidejűleg használni. Ehhez az októbertől november elejéig tartó betakarítás után vágjunk le körülbelül 10 cm hosszú, körülbelül öt-hét leveles fejdugványokat. A hajtáscsúcs kivételével minden levelet eltávolítanak, hogy a dugványok ne párologtassanak el túl sok vizet a leveleken keresztül.
A dugványokat most tápanyagban szegény talajú edényekbe helyezzük – ilyen például a Plantura biofű- és magkomposztunk. - Jó nedvesen tartható és körülbelül 15-20 °C-os szobahőmérsékleten gyökerezik. Körülbelül három-négy hét elteltével a gyökeres dugványokat hűvösebb, de világos helyiségbe helyezik, ahol 10-15 °C-os hőmérsékleten áttelelnek. Mielőtt kiültetné a fizalisot a szabadba, várja meg az utolsó fagyot május közepén.
Ha május közepétől cserépbe vagy ágyásba ültette a fizalist, hamarosan kezdődik a nyár, és esedékesek az első gondozási intézkedések. Külön cikkünkben mindent megtudhat a Physalis helyes gondozásáról.
Betakarítás, tárolás és Physalis használata
Miután a lámpások színe zöldről világosbarnára változott, végre eljött az idő: szüretelhető a physalis. Ügyeljen azonban arra, hogy a lámpa teljesen száraz legyen. A Physalis viszonylag gyorsan érik, és a betakarítás körülbelül hét-tíz héttel a virágzás után történhet. A physalis betakarítási ideje júliusban és augusztusban kezdődik, és az érett lámpások szinte a kezedbe esnek, amikor megérinti őket. Egyes fajok, például az ananászcseresznye, egyszerűen hagyják, hogy az érett gyümölcs és a lámpás a földre hulljon, ahol felveheti, majd élvezheti.
Tipp: Csak a majdnem teljesen érett fokföldi egres érlelhető teljesen beltérben, olyan gyümölcsökkel együtt, mint a banán és az alma, amelyek az etilén érlelőgázt termelik. A zöld vagy csak félérett gyümölcsök is így érnek elsajnos már nem érett fogyasztásra.
Physalis tárolása
Az érett gyümölcsök hűvös és száraz helyen a hűtőszekrényben, lámpásaikkal együtt körülbelül egy-két hétig eltarthatók. A héj nélkül a finom lámpás gyümölcs gyorsan összezsugorodik vagy megpenészedik. A Tomatillos viszont robusztusabb, szárazon és szobahőmérsékleten négy-hat hétig is gond nélkül tárolható. A bogyókat azonban nem szabad lefagyasztani, mert felengedéskor szétrepednek és pépes lesz. A finoman szárított fizalis több hónapig is eltartható.
A fizalis felhasználása és összetevői
A Physalis frissen, érett állapotban fogyasztható, de lekvárrá, zselévé vagy gyümölcsös salsává is feldolgozható. Nyersen fogyasztható és díszítésnek is kiváló, de befőttként vagy lekvárként is kedvelik. Ha a bogyókat folyékony csokoládéba mártod, úgy rágcsálhatod, mint a pralinét.
A physalis összetevői a vitaminok és ásványi anyagok tápanyagban gazdag keverékét kínálják. Például kiváló forrása a C-, B3- és B12-vitaminnak, valamint az A-provitaminnak, valamint kalciumot, vasat, mangánt és foszfort is biztosít. Ezenkívül az egészséges fizalis polifenolokban és karotinoidokban gazdag, így különösen egészséges snack.
A nadálytő növények közé nemcsak a klasszikus paradicsom, paprika és hasonlók tartoznak, hanem olyan izgalmas és egzotikus gyümölcsök is, mint a tamarillo. Bemutatjuk a fa paradicsomot, és tippeket adunk a gondozáshoz és a betakarításhoz.