A nitrogénműtrágyák mindenütt jelen vannak, különösen, ha pázsitról van szó. De mire is kell a nitrogén műtrágya? És talán még magad is elkészítheted?
Amint a neve is sugallja: A nitrogénműtrágyák központi komponense a fő tápanyag nitrogén (N). Ezek a műtrágyák vagy szintetikusan előállíthatók, vagy természetes forrásokból származhatnak. A forrástól függetlenül a nitrogén központi szerepet játszik a növények növekedésében és a terméshozamban.
A nitrogén elengedhetetlen a növények erőteljes növekedéséhez. Minél jobb a nitrogénellátottság a talajban és így a növények számára, annál erősebb a levelek zöld színe. Ha azonban nincs elég nitrogén a talajban, akkor érdemes segíteni a nitrogéntrágyázásban.
A nitrogénműtrágya hatása
A nitrogénnel történő műtrágyázás elengedhetetlen ahhoz, hogy fontos funkciók lejátszódjanak szeretett növényeiben. A növényeknek nitrogénre van szükségük a következő feladatokhoz:
- Aminósavak és fehérjék gyártása
- Stimulálja a hajtások és levelek növekedését
- A levélzöld (klorofill) szerkezete – így a fotoszintézis fontos része
Azonban, ha egy növény nitrogénhiányos, akkor növekedése visszamaradhat. Ezenkívül a levelek elveszíthetik színüket és sárgulásukat, és akár idő előtti virágzást is okozhatnak.
De nemcsak a túl kevés nitrogén károsíthat, hanem a túl sok tápanyag is túlzott tüneteket válthat ki. Ezek a tünetek közé tartozik a hízott növekedés vagy a késleltetett virágzás. A levelek továbbra is sötétzöld színűvé válhatnak, a növények érzékenyebbé válnak a betegségekre és a fagyra, a növényi szövetek pedig puhává és szivacsossá válnak. Bár a vegetatív növekedés elősegíthető, a növények kevésbé stabilak.
A tiszta nitrogén műtrágyák látják el növényeinket nitrogénnel, de sajnos hiányoznak belőlük a fennmaradó tápanyagok, amelyekre a növények életben maradásához szükségük van - például kálium, foszfor és nyomelemek.Ha tiszta nitrogén műtrágyát használ, akkor a műtrágyázása nagyon egyoldalú. Ebben az esetben a növényei hiányozni fognak más tápanyagokból.
Ezzel szemben léteznek a komplex műtrágyák, amelyek nemcsak nitrogént, hanem foszfort (P) és káliumot (K) is tartalmaznak – innen ered az „NPK műtrágya” elnevezés. Az ilyen univerzális műtrágyákkal a tápanyagellátás kiegyensúlyozottabb, mint a tiszta nitrogén műtrágyákkal.
Nitrogénműtrágya gyártása
A talajban lévő természetes nitrogén többnyire a levegőből származik, mert az olyan növények, mint a lóhere, meg tudják kötni a nitrogént a levegőből, és bevinni a talajba. A lóhere egy úgynevezett hüvelyes, amely szimbiózisban él a csomóbaktériumokkal. Ezek a gócbaktériumok a gyökereken képesek megkötni a nitrogént a levegőből. Azt azonban nagyon kevesen tudják, hogy a nitrogén villámcsapással is bejuthat a talajba. Az állati ürülék nitrogénműtrágyaként is használható, például trágyaként, hígtrágyaként vagy trágyaként. Mi magunk is átalakíthatjuk konyhai hulladékunkat nitrogéntartalmú műtrágyává a komposzton, vagy könnyen előállíthatunk növényi trágyát.
A lebomló nitrogénműtrágyák egyik példája a guanó, amely tengeri madarak ürülékéből áll. Ezt a partokon bányászják, és nitrogénműtrágyaként is használható. A guanót gyakran találják különféle műtrágyákkal keverve, hogy növeljék a nitrogéntartalmat. Korábban a guanó nagy részét Dél-Amerikából importálták, de mivel a nitrogénműtrágyát szintetikusan is elő lehet állítani, jelentősen visszaesett a kereslet iránta.
A szintetikusan előállított nitrogénműtrágyákat a Haber-Bosch eljárással állítják elő, amely a légköri nitrogént ammóniává alakítja (NH3).
A nitrogénműtrágyák előnyei és hátrányai
A nitrogén nélkülözhetetlen növényeink számára, de ásványi formában nem található meg a talajban. Ez azt jelenti, hogy az alapkőzet mállása miatt nem szabadulhat fel nitrogén. A növényeknek azonban nitrogénre van szükségük a fejlődésükhöz – ha nem marad nitrogén a talajban, a megfelelő növekedés már nem lehetséges.
Sajnos a helytelen és nem megfelelő használatnak negatív hatásai is lehetnek. Sajnos a nitrogén vagy a nitrát nagyon könnyenkimosódni és a talajvízbe kerülni. Így kerül a víztestekbe és az ivóvízbe is. A víz túlzottan magas nitrátszintje sokféle élőlényre, például halakra is káros lehet. A kisgyermekeknek és csecsemőknek szánt élelmiszerek túlzottan magas nitráttartalma azonban különösen veszélyes, mivel methemoglobinémiához, azaz oxigénhiányhoz vezethet. Ez végső soron akár életveszélyes is lehet kisgyermekek és csecsemők számára.
A nitrogénműtrágya tulajdonságai és előnyei:
- Elegendő nitrogénellátást biztosít
- Lehetővé teszi az erőteljes növénynövekedést
- Elősegíti a növekedést
- Támogatja az állást és a virágzást
- Segítsen a nitrogénhiányos tünetek, például a klorózis megelőzésében
Különböző nitrogénműtrágyák: melyek vannak?
A természetestől a szintetikusan előállított nitrogénműtrágyákig gyakorlatilag minden megtalálható a piacon. Az alábbiakban rövid áttekintést talál a különböző termékekről.
Ammónium-nitrát
Ezt a műtrágyát ammónium-nitrátnak vagy ammónium-nitrátnak is nevezik, mert ez az ammóniából és salétromsavból képzett só (NH4NO3 ). Amellett, hogy műtrágyaként használják, az ammónium-nitrátot robbanóanyagként is használják. Szilárd és vízben oldódik.
Karbamid
A karbamid (CH4N2O), mint nitrogénműtrágya különlegessége az, hogy a karbamid részben felszívódik a levelek tudnak. A karbamid karbamid vagy szénsavamid néven is ismert.
Mivel a karbamid nagyon gyorsan ammóniummá alakul, csak keveset vesznek fel belőle a gyökerek.
A szerves karbamid emlősök vizeletéből származik, de szintetikusan is előállítható ammóniából és szén-dioxidból. A karbamid magas nitrogéntartalmú – ennek körülbelül 45%-ával optimális nitrogénműtrágya. A karbamid a világ leggyakrabban használt nitrogénműtrágyája is.
Nitrogén mészműtrágya
AA Calcane a kalcium-cianamidot (CaN2) tartalmazó műtrágyák kereskedelmi neve. A kalcium-ciánamid műtrágya körülbelül 20% nitrogént, körülbelül 55% kalciumot tartalmaz, és elpusztíthatja a növényeket és a kártevőket, például a csigákat vagy a drótférgeket. E gyomirtó hatás miatt a kalcium-cianamidot gyakran használják a pázsiton lévő moha leküzdésére is. Ezen kívül, akkor ágyak vetés előttkezelje a nem kívánt palánták eltávolítását. Ügyeljen azonban arra, hogy négyzetméterenként ne alkalmazzon 30 grammnál többet - ez túladagoláshoz és égési sérülésekhez vezethet. A kalcium-cianamidot gyakran alkalmazzák a komposztra is a bomlás felgyorsítására.
A meszes nitrogén egy meglehetősen lassan ható bázikus műtrágya, amely azonban lebomlása során a mérgező ciánhidrogént is felszabadítja. Ezért tisztában kell lennie azzal, hogy a kalcium-cianamid használata befolyásolja a pH-értéket – csökkenti azt.
Természetes nitrogénműtrágyák
A leghagyományosabb nitrogénműtrágyák minden bizonnyal trágya, trágya és különféle állatokból származó trágya. De a hüvelyesek, például a borsó (Pisum sativum) vagy a paprikás bab (Phaseolus vulgaris) is nitrogént juttatnak a talajba. Ezek a növények gócbaktériumaikkal képesek megkötni a nitrogént a talaj levegőjéből.
Amikor az emberek a trágyára gondolnak, a legtöbben valószínűleg a tehéntrágyára gondolnak, de más haszonállatok trágyája is használható műtrágyaként. Azonban mindig ügyeljen a különböző tápanyagarányokra.
A trágya különösen jól használható hideg keretekhez, mert lebomlása során hő termelődik, ami a hűvös tavaszi időszakban a lényeg. A lótrágya különösen nagy hőt bocsát ki, amikor rothad, és ideális a hideg keretek kitöltésére.
Folyékony nitrogénműtrágyák
A természetes folyékony műtrágyák közé elsősorban a trágya és a hígtrágya tartozik, de sok ásványi nitrogénműtrágya vízben oldható és folyékony formában is felhasználható. A legtöbb folyékony műtrágya nitrogént tartalmaz, és mindig talál nitrogént bizonyos növények speciális műtrágyáiban, amelyek ideálisak az egyes növénycsoportokhoz és azok igényeihez. Az ilyen műtrágyák azonban az univerzális műtrágyák közé tartoznak, mivel mindig több tápanyagot tartalmaznak, és nem teljes egészében nitrogénből állnak.
Ezért ezek a műtrágyák nem nevezhetők klasszikus nitrogénműtrágyának. A tiszta nitrogén műtrágyák nitrogénnel látják el a növényeket, de csak ezzel, más tápanyag nélkül.
Sok kertész a folyékony műtrágyákat részesíti előnyben, mert öntözővízzel is kijuttathatók, és nem igényelnek fáradságos talajba juttatást. A lombtrágyázáshoz folyékony műtrágyát is lehet használni, illetve a leveleken keresztül a nitrogén (karbamid) is felszívódik. Ezt azonban csaka rövid távú tápanyagcsúcsok kompenzálására használható – elvileg a nitrogénfelvételnek a növény gyökerein keresztül kell történnie.
Kékszemcse
Blaukorn egy összetett ásványi műtrágya, más néven NPK műtrágya. Az "NPK" rövidítés ennek a műtrágyának a három fő összetevőjét jelenti: nitrogént, foszfort és káliumot. A kék szemcse szilárd kék granulátum formájában kapható. Vízben is feloldhatja és folyékony műtrágyázásra használhatja.
A kékszeműről megoszlanak a vélemények, sokan erre az ásványi műtrágyára esküsznek, mások hallani sem akarnak róla. Tudjon meg többet Blaukornról itt.
Nitrogénes gyepműtrágya
Még a zöld pázsitjainknak is szükségük van időről időre további tápanyagbevitelre, hogy megfelelően növekedhessenek. A nitrogén különösen fontos a növekedéshez és ahhoz, hogy a pázsit megőrizze gazdag zöld színét.
Fű nitrogénműtrágya: melyik a legjobb?
Jelenleg sok olyan gyepműtrágya van a piacon, amelyek tápanyag-összetételében különböznek egymástól. Ezek azonban nem tiszta nitrogén műtrágyák, hanem összetett műtrágyák. Az őszi gyepműtrágya kiválasztásánál mindig ügyeljünk arra, hogy magasabb legyen a káliumtartalma, ez ugyanis rendkívül fontos a fagyállóság szempontjából. A műtrágyáknak megfelelő NPK-arányúnak kell lenniük. Ha tartós szerves trágyát keres a gyepéhez, használhatja Plantura szerves gyepműtrágyánkat.
Nitrogénműtrágya gyephez: mikor érdemes használni?
Ha ásványi nitrogén műtrágyákat használ, akkor gyors hatást ér el, de a fő növekedési időszakban mindig van csírázás, de nem egyenletes növekedés. Ezért tavasszal vagy ősszel, amikor a fő vegetációs időszak véget ért, nitrogént kell kijuttatni a gyepbe. Ha azonban ősszel trágyázza a gyepet, a fagyállóság érdekében magas káliumtartalmú összetett műtrágyát használjon, nem pedig magas nitrogéntartalmú.
Ha a pázsitja jól átvészelte a telet, teljes mértékben elegendő egy hosszú távú műtrágyázás május elején. Ha azonban a gyep a tél után a károsodás jeleit mutatja, akkor áprilisban gyorsan oldódó nitrogén műtrágyát használjon a regenerálásához, majd június körül ismét lassan oldódó műtrágyát.
EgyAz őszi trágyázás abban is segít, hogy a pázsit jól átvészelje a telet. Érdemes azonban inkább káliumban gazdag őszi gyepműtrágyát használni, mert a túl sok nitrogén télen nem kívánt növekedéshez vezet. Az őszi trágyázást legjobb októberben, borús napon végezni. Az optimális gyeptrágyázásról külön cikkünkben tudhat meg többet.
Fű nitrogénműtrágya: Mennyit kell kijuttatni?
De mennyit érdemes trágyázni? Például, ha Plantura szerves gyepműtrágyánkat, amely nem egy klasszikus nitrogénműtrágya, 8 - 1 - 6 NPK-aránnyal használja, a következő kijuttatási mennyiségeket javasoljuk:
- 40 - 60 g/m² fenntartó és ápoló műtrágyázásként tavasszal és nyár elején
- 70 g/m² regeneráló műtrágyázásként a tavaszi szikesítés után
A Plantura bio őszi gyepműtrágyánk NPK-aránya 5-1-9. Az optimális őszi műtrágyázás érdekében ősszel 50-80 grammot kell kijuttatni ebből a gyepből négyzetméterenként.
Készítsen nitrogénműtrágyát Ön is
A komposzt és a trágya minden bizonnyal a legegyszerűbb házi készítésű nitrogénműtrágyák közé tartozik. Minden kertésznek az a legjobb, ha beszerez egy komposztot, és abból kiváló minőségű műtrágyát állít elő saját kertje számára. Alapvetően nagyon könnyű komposztálni a kerti és konyhai hulladékokat, mint a zöldségmaradványok, kávézacc, maradék gyümölcs és hasonlók. De legyen óvatos a kerti hulladékkal: csak olyan növényi részeket helyezzen a komposztra, amelyek kórokozóktól mentesek, és ne legyenek olyan gyomok, amelyek sok magot képeznek, vagy erős gyökereken keresztül szaporodnak és terjednek. A búzafűnek (Convolvulus arvensis) például nincs helye a komposzton.
Trágyázáshoz használhat növényi trágyát is, például csalántrágyát. Az ilyen növényi trágya rendkívül könnyen előállítható, és ellátja a talajt és a növényeket a szükséges nitrogénnel. A trágya praktikus a széleskörű felhasználási köre, mert például a csalántrágya nem csak nitrogén-műtrágya, hanem erősíti is a növényeket, és kártevők elleni küzdelemben is használható – igazi sokoldalú tehetség.