Szerves trágya: Definition & Előnyök

A biotrágyák virágzó kertet ígérnek tiszta lelkiismerettel. Közelebbről megvizsgáljuk a szerves trágyázás előnyeit és hátrányait.

A szerves trágyák gyakran kellemetlen szagot árasztanak, de továbbra is mindenki ajkán vannak. Az ominózus barna keverékek a kert termékenységének és a természet egészségének áldását szolgálják. Ebben a cikkben szeretnénk megadni a szerves trágyák definícióját, és részleteket adunk tulajdonságaikról, a műtrágyák működéséről, valamint előnyeiről és hátrányairól. Ezután bemutatunk néhány szerves trágyatípust, és elmagyarázzuk, hogyan készítsünk szerves trágyát saját kezűleg.

Definíció: mi az a szerves trágya?

A szerves trágyák azok, amelyek szervesen kötött formában tartalmazzák a tápanyagokat. A felhasznált alapanyagok lehetnek állati vagy növényi eredetűek. Az ásványi műtrágyákkal ellentétben a növényi tápanyagok nem sók formájában vannak, amelyek gyorsan feloldódnak a talajvízben, hanem természetes szerkezetekbe vannak csomagolva. Ahhoz, hogy a növények felhasználhassák ezeket, először ezeket a szerkezeteket le kell bontani. A talaj élőlényei átveszik ezt a feladatot, és mineralizálják a műtrágya összetevőit. Ez azt jelenti, hogy lebontják őket egyedi molekuláris és atomi részekre. A benne lévő, korábban „beépült” növényi tápanyagok így ismét felszabadulnak. Úgy jutnak be a talajoldatba, mint az ásványi műtrágya sója, és a növények újra felvehetik őket, hogy új szerves struktúrákat alkossanak.

Tipp: A talajviszonyoktól függően a mineralizáció mellett egy másik folyamat is végbemegy: a humifikáció. Így humusz keletkezik. Mivel ez is újra mineralizálódhat, ha a talajélet nagyon aktív, a mineralizációs és humifikációs folyamatok folyamatosan egymás ellen dolgoznak. Ha a feltételek változatlanok maradnak, akkor létrejön egy egyensúly, amely növeli a talaj humusztartalmátHatározottan.

Összefoglaló: Mi az a szerves trágya?

• A szerves trágyák tápanyagai szerves struktúrákba kötődnek
• Ahhoz, hogy a tápanyagok hasznosíthatóak legyenek, ezeket a struktúrákat először mikroorganizmusokkal kell lebontani
• A lebomlás után a benne lévő tápanyagokat a növények felvehetik, például az ásványi műtrágyákból

Szerves trágya: kitermelés és gyártás

A szerves trágyák alapanyagai különféle növényi vagy állati anyagok lehetnek. A kiválasztásnál általában meghatározó a tápanyagok köre és koncentrációjuk. Alapvetően minden növénynek ugyanarra a 14 alapvető tápanyagra van szüksége. Ezzel szemben minden növényi műtrágyának tartalmaznia kell ezeket a tápanyagokat. Az állatoknak is szükségük van ezekre az elemekre - és még néhányra -, vagy legalábbis a táplálékukból kapják őket. Ezért ezek alkatrészei és hagyatékai trágyázásra is alkalmasak. Végső soron az, hogy ténylegesen milyen alapanyagokat használnak fel, gyakran koncentráció kérdése: Ha egy alapanyag csak kis mennyiségben tartalmaz egy kívánt tápelemet, az természetesen kevésbé alkalmas műtrágyázásra - ha a műtrágyázást csak tápanyag-utánpótlásként határozzuk meg -, mint ha nagy mennyiségben tartalmaz.

Tipp: Az alacsony tápanyagtartalmú alapanyagokból készült műtrágya is lehet "jó műtrágya". Mégpedig annyiban, amennyiben az ilyen műtrágya hozzájárul a humuszképződéshez és ezáltal a talaj tulajdonságainak javításához. Ezek ugyanolyan fontosak a növények növekedéséhez, és jelentős hatással vannak arra, hogy a tápanyagokat és a vizet mennyire tudják hatékonyan tárolni és felhasználni a növények. Mivel a szerves trágyák tápanyag-utánpótlással trágyázzák meg a növényeket, és szerves anyagok bejuttatásával a talajt is, ezért növényi és talajműtrágyákról beszélünk.

A szervestrágya-alapanyag-ellátás nagyobb mértékben:

• Állattermelés ürülék, csont, vér és szarvtermékek révén
• Az élelmiszeripar a fel nem használt melléktermékek miatt, mint például a bőr, az alkoholerjesztésből származó maradékok és sok más területen
• Hulladékkezelés a szerves háztartási hulladék és a zöldhulladék újrahasznosításával
• A mezőgazdaság esetében bizonyos esetekben szennyvízkezelés szennyvíziszap útján

A műtrágyák gyártása magában foglaljaa különböző eredetű alapanyagok aprítása, szárítása, eredetétől függően keverése. A cél mindig az egységes összetétel és tápanyagtartalom elérése. A pelletizált műtrágyákat ezután természetes eredetű kötőanyaggal préselik formába. Folyékony műtrágyák előállításához a műtrágyát nagyon óvatosan összetörik, majd vízben feloldják. Ezt leszűrjük utoljára, hogy megkapjuk a folyékony műtrágyát.

Összefoglaló: Szerves trágyák kitermelése és előállítása

• A szerves trágyák állati vagy növényi alapanyagokból készülhetnek
• A növényi műtrágyákhoz választott alapanyagok magas koncentrációban tartalmaznak szervesen kötött tápanyagokat

A szerves trágyák hatása és tápanyagtartalma

Általánosságban elmondható, hogy a szerves trágya egyszerre működik növényi trágyaként - azaz tápanyag hozzáadása révén - és talajtrágyaként is - javítja a talaj tulajdonságait. Minél magasabb a nitrogéntartalom és minél alacsonyabb a perzisztens anyagok tartalma, annál nagyobb a növénytrágyázó hatás. Például a növények összes lignizált része, valamint azok, amelyek zsírokat vagy tanninokat tartalmaznak, nehezen bonthatók le.

Magas humuszszaporodás	Humusz szaporodási közeg	humusszaporodás alacsony
Alacsony nitrogéntartalmú műtrágya ("Talajtrágya")		Magas nitrogéntartalmú műtrágyák ("növényi műtrágyák")
Fás anyagok, rizshéj, kókuszdióhéj	Lombhullató fák levelei, kéregkomposzt	Hígtrágya és hígtrágya
Pelyva, tűlevelűek, fűrészpor, szalma	Zöldtrágya	Csirkeürülék, biogáztrágya
Tápanyagszegény anyagból készült komposzt a fent említettek szerint	Vegyes anyagú komposzt, nitrogénszegény és nitrogénben gazdag anyagok keverékei	Tápanyagban gazdag anyagokból, például kerti zöldségmaradékból, fűnyírásból és konyhai törmelékből készült komposzt
A tápanyagbevitel alacsony	Tápanyagbeviteli közeg	Magas tápanyagbevitel

A szerves trágya hatása a megfelelő összetételétől függ. Más tényezők is jelentősen befolyásolják a műtrágya hatását, mint például a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma, valamint a pH-érték. A két folyamat részlépéseit itt csak jegyzet formájában szeretnénk elmagyarázni Önnek. A humusztermesztéssel kapcsolatos részletesebb információkért lásdspeciális cikkünk.

Humification

1. Mechanikus zúzás és keverés a talajjal nagyobb talajszervezetek, például giliszták által
2. A szerves anyagok késleltetett lebomlása
3. Az anyag többé-kevésbé erősen lebomlott részeinek dúsítása
4. Az összetevők kismértékű felszabadulása a leromlott szerkezetekből
5. A kémiai reakciók (oxidáció) és az enzimek által a talaj élőlényeiből történő lehasadás a nyersanyagokat oly módon alakítja át, hogy azok új struktúrákká egyesülhessenek
6. Így keletkeznek a sötétbarnától a feketéig terjedő szerves vegyületek, úgynevezett humuszanyagok
7. A humuszanyagok összessége alkotja a talaj humuszt

Mineralizáció

1. Mechanikus zúzás és keverés az ásványi talajjal nagyobb talajszervezetek, például giliszták által
2. Lebomlás mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák által
3. A szerves vegyületek lebontása molekuláris építőelemekké a mikroorganizmusok enzimei által. Nitrogén, foszfát, kén, kálium, kalcium, magnézium és egyéb növényi tápanyagok felszabadítása és további átalakítása, amelyeket aztán a növények fel tudnak venni
4. A mikroorganizmusok az így felszabaduló építőelemeket saját testszerkezeteik felépítésére használják fel, a nitrogént energiaforrásként használják fel. Élettartamuk végén ők is a lebomlási és átalakulási folyamatok áldozataivá válnak

Összefoglaló: Hogyan működik a szerves trágya?

• A szerves trágyák mindig növényi és talajműtrágyák is
• A növényi műtrágyák nagyobb tápanyagbevitelt biztosítanak, a talajműtrágyák pedig javítják a talaj tulajdonságait
• Minél több tápanyagot és kevésbé nehezen lebomló anyagot tartalmaz egy szerves trágya, annál valószínűbb, hogy növényi trágyáról van szó, és mineralizáció révén biztosítja a növények tápanyagait
• Minél kevesebb tápanyagot és minél több nehezen lebomló anyagot tartalmaz egy szerves trágya, annál valószínűbb, hogy talajműtrágyává válik, és a humuszosodás révén növeli a talaj humusztartalmát
• Az, hogy humifikált vagy mineralizált, számos tényezőtől függ. Mindkét esetben a talaj élőlényei jelentős mértékben érintettek

Szerves trágya: előnyei és hátrányai

Az ásványi műtrágyákhoz hasonlóan a szerves trágyáknak is megvannak a jó és rossz oldalai. Ezeket az előnyöket és hátrányokat pontokban fogl altuk össze.

Előnyökszerves trágyák

• Az összes fontos növényi tápanyag pótlása
• A talaj tulajdonságainak (tápanyagmegtartó képesség, vízkapacitás, gyökérbehatolás, talajszerkezet, talaj élőlények előmozdítása) javítása a humuszképződés elősegítésével
• A lassú megvalósítás miatt csekély vagy egyáltalán nem áll fenn a túlműtrágyázás vagy a kilúgozás veszélye; ezért nagyon biztonságos és könnyen használható

• Természetes hosszú távú hatás, a hőmérséklettől és páratartalomtól függő átalakulás nagymértékben megakadályozza a kibocsátást, ha nincs növénynövekedés
• A termelés kevesebb energiát igényel, és ezért ökológiailag indokoltabb, mivel a fosszilis lerakódások helyett megújuló nyersanyagokat használnak
• Folyékony műtrágyaként is használható
• Vegán is, azaz állatmentes elérhető

A szerves trágyák hátrányai

• A tápanyag-koncentráció alacsonyabb, mint az ásványi műtrágyákban
• A káliumtartalom túl alacsony egyes termékekben; ebben az esetben ásványi anyagokkal kell kiegészíteni
• A lassú megvalósítás csak kis mértékben és kevés termékkel tesz lehetővé rövid távú vagy időszerű műtrágyázást (pl. állati liszt és szerves folyékony műtrágyák gyorsabb megvalósítással)
• A kibocsátás az időjárástól függően változó: A hideg talajok tavasszal tápanyaghiányt tapasztalhatnak, ősszel a még meleg és csapadékos talaj miatt különösen a nitrogén mosódhat ki
• Az árak gyakran valamivel magasabbak, mint az ásványi műtrágyáké

Tipp: Mennyire fontos Önnek, mint felhasználónak a talaj tulajdonságainak javítása és a humusz képzése? A humuszban gazdag talaj optimális növekedési feltételeket biztosít a legtöbb kerti növény számára. Öntözni ritkábban kell, mert sok vizet tud tárolni. A humuszmorzsa rugalmassága miatt mindig laza marad, és lehetővé teszi a gyökerek mélyre hatolását. A talaj sok tápanyagot is képes tárolni, és az utánpótlás mindig egyenletes. És ez csak néhány a humuszban gazdag kerti talaj előnyei közül. Itt találja a hummus témájú speciális cikkünket további információkkal.

Szerves műtrágya vs ásványi műtrágya

A szerves és ásványi műtrágyák közvetlen összehasonlítása még egyértelműbbé teszi a különbségeket.

Trágyatulajdon	Biológiai trágya	Ásványműtrágya
Átküldési sebesség	Lassútól közepesig	Gyors
Tápanyag-felszabadulás	Lassú áramlás	Fókuszált
Tápanyagtartalom	Alacsonyról magasra	Közepestől magasig
A talajélet előmozdítása	Igen	Nem
Humuszképződés elősegítése	Erős	Kevés vagy semmi
A talajszerkezet megőrzése/javítása	Igen	Nem
Alkalmazásbiztonság	Magas	Alacsony
washout drive	Alacsony	Magas
A pH-érték befolyásolása	Nem	A felhasznált műtrágyától függően
Időjárásfüggő kiadás	Igen	Nem
Ár	Magasabb	Minor

Tipp: Az ásványi műtrágyák befolyásolhatják a talaj pH-értékét. Például az ammónium-nitrogén csökkenti a pH-t, míg a nitrát-nitrogén növeli a pH-t. A teljes értékű műtrágyákat és egyéb keverékeket úgy állítjuk össze, hogy a pH-értékben jelentős változás ne legyen. Ez a veszély csak az egyes tápanyagok trágyázásakor áll fenn.

Összefoglaló: szerves vs ásványi műtrágya

• A szerves trágyák lassabb hatás- és felszabadulási sebességgel rendelkeznek, mint az ásványi műtrágyák
• A szerves trágyák elősegítik a talajéletet és a humuszképződést, ami javítja a talaj szerkezetét

Szerves ásványi műtrágya

A szerves-ásványi műtrágyák olyan műtrágyák, amelyek mindkét műtrágyatípus összetevőit tartalmazzák. Ezért olyan kompromisszumot képviselnek, amely tulajdonságaikban is megmutatkozik: hatássebességük és a bennük lévő tápanyagok koncentrációja meglehetősen magas lehet, a felszabadulás rövid és hosszú távon is megtörténik. Elősegítik a talajéletet, de lényegesen kisebb mértékben járulnak hozzá a humuszképződéshez, mint a tisztán szerves trágyák. Mivel ásványi összetevőket tartalmaznak, kilúgozás és túltrágyázás fordulhat elő. Az ásványi tápanyagok szintje azonban alacsonyabb, így a kártétel korlátozott. A szerves ásványi műtrágyák ára a közepestől a nagyon magas tartományig terjedhet, és gyakran függ agyártó és az alkalmazási terület.

Összefoglaló: Szerves ásványi műtrágya

• A szerves ásványi műtrágyák szerves és ásványi összetevőket is tartalmaznak
• Az ellentétes tulajdonságok kombinációja olyan műtrágyát eredményez, amely néhány előnnyel és kevés hátránnyal rendelkezik a humuszképződés, a hatás sebessége és időtartama, illetve a kimosódás kockázata tekintetében

Szerves trágya vásárlása: Példák

A szerves trágyák minden területen megtalálták az utat, és egyre népszerűbbek. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a szerves trágyákra a legfontosabb alkalmazási területeken.

Organikus gyeptrágya

Az organikus pázsittrágyák, mint például az elsősorban bio Plantura szerves gyeptrágyánk, azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy lassú felszabadulásuk egyenletes növekedést tesz lehetővé. Elvileg azonban a pázsit káliumszükséglete nyáron alacsonyabb, mint ősszel és télen. Az őszi műtrágyázást ezért emelt káliumtartalommal végezzük, ami megtalálható például speciális Plantura őszi bio gyepműtrágyánkban. Ez tisztán növényi eredetű, ezért olyan felhasználók számára is megfelelő, akik kellemetlennek érzik az állati liszt és az állati ürülék szagát. Itt tudhat meg többet Plantura szerves trágyáinkról.

Organikus lassan felszabaduló műtrágya

A szerves trágyáknak természetes, hosszú távú hatása van. Különösen felhasználóbarátak, ha a kijuttatás után gyorsan tápanyagot is biztosítanak a növényeknek. A kürtforgácsot sok helyen használják: főleg nitrogént tartalmaznak, és gyakran meglehetősen olcsón kínálják a különböző gyártók. Mivel azonban ezek a termékek alig tartalmaznak más tápanyagot, műtrágyázni is kell őket, hogy elkerüljük a növények alultápláltságát.

Organic teljes műtrágya

A jelölés viseléséhez a teljes műtrágyának legalább a három fő tápanyagot, a nitrogént, a foszfort és a káliumot kell tartalmaznia. A szerves trágyák általában sok más tápanyagot is tartalmaznak, de csak kisebb vagy nagyon kis mennyiségben. Plantura univerzális műtrágyánk is elsősorban szerves komplett műtrágya, amely még állatmentes is, ezért nagyon környezetbarát. Ugyanez vonatkozik Plantura bio virágműtrágyánkra is, erkély- és nyári virágokhoz, valamint gazdagon virágzókhozHosszú távú és környezetbarát tápanyagellátású évelő ágyások.

Organikus folyékony műtrágya

A folyékony műtrágyák előnye, hogy különösen gyorsan hatnak. Ez vonatkozik a szerves folyékony műtrágyákra is, de ezek sajnos nem mindig használhatók lombtrágyaként. Ezért gondosan kövesse a csomagoláson található használati utasítást. A szerves szilárd műtrágyához képest a szerves anyagok aránya a folyékony műtrágyákban természetesen marginális.

Szerves foszforműtrágya

Ha szerves foszforműtrágyáról beszélünk, akkor általában az úgynevezett guanóra gondolunk. A 19. században fedezték fel a dél-amerikai partvidékek mészkőzeteinek magas foszfor- és nitrogénszintjét, amelyet a tengeri madarak kiválása módosított. Ennek eredményeként ezt a bélsár és mész keveréket egyre gyakrabban használták nitrogén- és foszforműtrágyaként a mezőgazdaságban. A tiszta guanó műtrágya nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz körülbelül 3:5:1 arányban. Mivel azonban ez az arány nem optimális a növények számára, általában más szerves trágyákkal keverve kínálják.

A denevérguanót a tengeri madárguanóhoz hasonló módon készítik. Ezt Spanyolországban, Olaszországban és Amerikában denevérek által lakott barlangokban bányászják. Ez a denevérguanó műtrágya nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz 4:8:1 arányban, ezért önmagában aligha alkalmas növények ellátására. Ezenkívül a denevér-guanó betakarítása nagyon ellentmondásos a denevérélőhelyek megzavarása miatt.

Szerves műtrágya a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságban használt szerves trágyák általában a „trágya” kategóriába tartoznak. Ez alatt azt kell érteni, hogy az állattenyésztés termékei, és a hízóistállók működésében fordulnak elő. A szennyvíziparból származó szennyvíziszap is felhasználható egyes növényekben. Különösen értékes műtrágya az istállótrágya, amely folyékony és szilárd ürülékből és almozóanyagból, például szalmából áll. A haszonállatok által kiválasztott vizeletet, amely szinte csak nitrogént és káliumot tartalmaz, hígtrágyának nevezzük. A trágya ezzel szemben a széklet és a vizelet keveréke, így egyfajta "középutat" képez az istállótrágya és a hígtrágya között. A tápanyagtartalom nagymértékben változhat a fajtól függően.

Apropó: Ezek a talajvíz nitrátszennyezésének nagy problémáiA túl intenzíven művelt állattenyésztés eredménye, különösen Alsó-Szászországban. Mert míg a hideg évszakban a szántóföldek nem igényelnek trágyázást, a szarvasmarhák természetesen továbbra is ürüléket és vizeletet termelnek. Ha ezt anélkül alkalmazzák, hogy a benne lévő nitrogént a növények fel tudják venni, akkor a nitrát kimosódik a talajvízbe. A 2022-ben életbe lépett új műtrágyarendelet értelmében tiltó időszakok lépnek életbe a talajvíz téli védelmére.

Készítsen szerves trágyát saját maga

Ha tápanyagban gazdag anyagokat, például zöldségmaradványokat, fűnyesedéket vagy háziállatok almát tartalmazó komposztkupacot üzemeltet, akkor legalább két éven belül hatékony műtrágya lesz. Az előállítás azonban nagyon időigényes, és a végtermék nagy mennyisége néha megnehezíti a felhasználást. Ezért az alábbiakban két egyszerű receptet talál, amelyek segítségével saját maga készíthet szerves trágyát.

Szalmából származó szerves trágya

A szalma komposztálása a nehezen lebomló anyagot nagyon tápanyagban gazdag műtrágyával kombinálva értékes, humuszképző és tápanyagot adó keverékké alakítja.

A szalma sikeres komposztálása:

1. Szórjon ki 20 cm-es réteg szalmát egy komposztkupacra vagy egy dobozba, árnyékos helyen (pl. pajta, fészer vagy garázs)
2. Nedvesítse meg a szívószálat, amíg teljesen át nem ázik
3. Szórja meg vagy öntözze meg a szalmát nitrogénben gazdag műtrágyával. Ez is csak nitrogént tartalmazhat
4. Fogjunk egymásra több, 20 cm vastag réteg szalmát, amit megnedvesít és trágyáz is
5. Keverd össze a rétegeket mostantól havonta egyszer
6. Néhány hónap elteltével a szalma elkorhadt, fehéres bevonat képződhetett. Most már használhatja a talaj és a növények trágyázására

Trágya trágya

Egy nagy kád vagy kőműves vödör, finom szemű burgonyaháló, némi trágya, hamu és esővíz használható hatékony folyékony műtrágya előállítására, amely mindhárom kulcsfontosságú tápanyagot tartalmazza.

1. Jól rothadt trágyát használjon. Száraznak, omlósnak kell lennie, és többé nem lesz rossz szaga
2. Keverjen fahamut a trágyába, hogy hozzáadja a későbbi folyékony műtrágya káliumtartalmátnövelése
3. Töltsük a keveréket a burgonyahálóba. Ez szilárdan meg van csomózva és az esővizes tartályba akasztva. Egy egész burgonyaháló elég egy tonnához 200 literes kapacitással
4. Várjon néhány hetet, időnként megkeverve. Ha a hordóban lévő folyadék kitisztul, a termelés sikeres
5. Csak hígított folyékony műtrágyát használjon. A kész műtrágya keveréknek körülbelül halvány fekete tea színűnek kell lennie

További információkat gyűjtöttünk össze Plantura műtrágyáinkról itt az Ön számára.