A vas mint tápanyag elsősorban az enzimek képződéséhez szükséges. Így kell használni a vasműtrágyát, és ha mérgező.
Nem csak az ember szenvedhet vashiányban, a növények is hiányozhatnak ebből a nyomelemből. Ebben az esetben vassal történő műtrágyázás szükséges. A vashiányt fejfájáson, fáradtságon, törékeny körmökön és sok más tüneten keresztül tapasztaljuk. De hogyan ismerhetjük fel most növényeinkben, hogy hiányzik-e a vas, és kell-e segíteni valamilyen műtrágyával? Itt megadjuk a választ erre a kérdésre, valamint további információkat a vasműtrágyázás témakörében.
Mielőtt részletesebben belemennénk a vasműtrágya használatába és működésébe, fontos megérteni, milyen tulajdonságai vannak a vasnak, és miért van szükségük a növényeinkre a vasra.
A vas tulajdonságainak áttekintése
A vas fontos része életünknek. Otthonunkban építőanyagként használják, sőt a reggeli levünket is vassal dúsítják. A periódusos rendszerben azonban vasat is találhatunk a Fe elemszimbólum alatt, amely a latin ferrum elnevezésből származik. A vas nehézfém, két- vagy háromértékű vasként (Fe2+ vagy Fe3+), vagy vegyületekben (oxidok, sók) fordul elő . Növényeink számára csak a Fe2+ érdekes, mert azt fel tudják szívni és táplálkozni is tudnak belőle. A Fe3+ közvetlenül nem elérhető a növények számára. A megkötött vas a mállás hatására kiszabadulhat a különböző ásványokból. Ezen mállás során vasionok szabadulnak fel, de számos tényező befolyásolja a vas elérhetőségét, például a pH és a páratartalom. A 6-6,5 pH-értékű nedves talaj általában nagy mennyiségű Fe2+ tartalmaz. Ha a pH-érték 6,5 fölé emelkedik, és a szárazsággal is meg kell küzdeni, ez a rendelkezésre állás egyre jobban csökken. A vas meg van kötve, és ezután már nem áll az üzem rendelkezésére.
Miért van szükségük vasra a növényeknek?
A vas nem közvetlenA levélzöld (klorofill) alkotórésze a fotoszintézisért, de fontos szerepet játszik annak kialakulásában. Katalizátorként működik – ami azt jelenti, hogy felgyorsítja és támogatja a levélzöld képződését.
A vasnak egy másik fontos szerepe van a növényi légzésben, pontosabban a légzőlánccal kapcsolatban. A légzőlánc az energia-anyagcsere része. Itt a felszívódott tápanyagokból energia keletkezik – ez minden élőlény számára rendkívül fontos folyamat. A vas gyakran különböző enzimek összetevője is, amelyek különböző szerepet játszanak az anyagcserében. A Fe3+ közvetlenül nem elérhető a növények számára, mert először a talajban kell Fe2+-vé alakítani, vagy kelátot képezni. A növények csak Fe2+ vagy kelátos Fe3+ képesek felvenni. A kelátok olyan komplexek, amelyeket a növények egész molekulaként felvehetnek. A „kelát” szó a görög chele szóból származik, és valami olyasmit jelent, mint a karom vagy a rákkarom – és ez leírja a kelátokat is. A kelát közepén egy ion található, gyakran nehézfém, például vas. A nagyobb szerves molekulák ehhez tapadnak és szorosan tartják. Ezek a vegyületek nagyon stabilak, a tápanyagokat a növény könnyebben fel tudja venni kelátként.
A vashiány kimutatása a növényekben
Hogyan jelentkezik növényeinkben a vashiány? A vashiány egyik tünete a levelek sárgulása, míg a levelek erezete zöld marad – ezt hívják klorózisnak. Ezek a klorózok először a fiatal leveleken képződnek. A hiány növekedésével a levél szélétől elhalás (elhaló szövet) képződik. Amikor vashiány lép fel, hiányzik a klorofill, a fehérje és az energia is. Ezért a növény növekedése és hozama csökken. A virágok színe is kifakulhat, és összességében kisebbek maradhatnak. Vashiány esetén a gyökerek általában rövidek, és sok rövid oldalgyökérük van. Ha a vashiányt nem kezelik, növényei akár el is pusztulhatnak – de csak súlyos hiány esetén.
Főleg a meszes talajokon gyakran fordul elő vashiány, mert ott az ott jelen lévő kalcium-karbonát hatására kicsapódik a vas. A vas nem tudja ezt megtennitöbbet kell belefoglalni. Egyes növények már meg is tudják mutatni, hogy milyen talajon teremnek – például azok a talajok, amelyeken sok csikósláb, csalán vagy pitypang terem, gyakran gazdagok mészben. A klorózisról további információkat is összegyűjtöttünk Önnek egy speciális cikkben itt.
A növényi vashiányra utaló jelek összefoglalása:
- Klorózis jelenléte zöld levélerekkel
- A jelek először a fiatal leveleken jelennek meg
- A nekrózis később jelenik meg a levél szélétől kezdve
- A növekedés visszaszorulása
- Alacsony hozam
- Sápadt, kis virágok
- Rövid gyökerek és sok oldalsó gyökér előfordulása
A szárazság és a tömörödés is oka lehet annak, hogy a növény nem tudja felvenni a vasat. Érdemes tehát a növényeket a hosszú szárazság után megfelelően öntözni. A vizes és tömött talaj is akadályozhatja a növények vasfelvételét. Az ilyen talajok gyakran gátolják a gyökérnövekedést, és oxigénhiány vagy egyidejűleg több szén-dioxid is jelentkezik. A mechanikus lazítás és az elsősorban szerves trágyák, például Plantura szerves trágyáink bedolgozása véget vethet a tömörítésnek.
A vashiányt kiváltó másik fontos tényező az egyéb nehézfémek feleslege a talajban. A vas szállítása és felvétele gátolható, ha sok króm-, réz-, kob alt-, cink-, mangán- vagy nikkelion van a talajban. A kéreghumusz sok mangánt tartalmazhat, a cinktöbblet pedig különösen vashiányhoz vezethet.
Általánosságban elmondható, hogy problémákra kell számítani, amint a talaj ionegyensúlya megbomlik. Különösen érdekes a vas és a foszfor kölcsönhatása. Ha sok foszfor van a talajban, lehetséges, hogy ez a két tápanyag egyesül, és vas-foszfátot képez. Ezt a vegyületet csigapelletként ismerjük, de a talajban is kialakulhat, és így megköti a tápanyagokat.
Itt ismét röviden felsoroltuk a vashiányt kiváltó tényezőket:
- Túl magas pH-érték
- Waterlogging
- Szárazság
- Gátolt gyökérnövekedés
- Egyensúlyhiány és egyéb tápanyagok feleslege
- Magas foszfortartalom
Használja helyesen a vasműtrágyát
Ha a növényeit most vashiány sújtja, többféleképpen is elláthatja őket ezzel. OttMivel a vas felszívódhat a gyökereken és a leveleken keresztül, több felhasználási lehetősége is van.
Vas lombtrágyázás
A vas nem csak a talaj felett trágyázható, hanem levéltrágyázásként is. A lombtrágyázás előnye, hogy nagyon gyorsan fejti ki hatását. Mivel a műtrágya nem kerül a talajba, nem mosható ki, és a száraz talaj ellenére is hatásos. A lombtrágyázás azonban csak alacsony koncentrációban alkalmazható, hogy elkerüljük a levelek károsodását.
Ezt a műtrágyázási formát is gyakrabban kell alkalmazni, és a műtrágyák sajnos drágábbak, mint a többi vasműtrágya. A vasműtrágya rendszeres megelőzése és a hiánytünetek ellensúlyozása is lehetséges. De mindig tartsa be a termékleírást és az ajánlott adagokat. A vasműtrágyák használatakor az is fontos, hogy tűző napon és 25 °C feletti hőmérsékleten ne alkalmazzuk – ez károsíthatja a növényeket.
Vas műtrágya az öntözővízben
Az öntözővízhez vasat is adhat. Ehhez a vasműtrágyát a termékleírásnak megfelelően oldjuk fel az öntözővízben és adjuk a növényekhez. Az öntözővízben literenként 1-2 mg vas elegendő a megfelelő vastrágyázáshoz. Ezután alaposan öblítse ki az öntözőkannát, hogy eltávolítsa a termékmaradványokat. Ügyeljen arra is, hogy a vasműtrágya ne szennyezze be a padlót vagy a ruháit. Ez csúnya rozsdafoltokat eredményez, amelyeket nehéz vagy lehetetlen eltávolítani.
Mely növényeket érinti gyakran vashiány?
Leegyszerűsítve a sokat fogyasztó kultúrákat gyakran érinti. Dísznövények, például rózsa (Rosa), hortenzia (Hortenzia), magnólia (Magnolia) és rododendron alatt különösen gyakran szenvednek. A rododendronoknak és rózsáknak szánt műtrágyák gyakran tartalmaznak kis mennyiségű vasat a vashiány miatti klorózis megelőzésére. Szintén nagy fogyasztói olyan zöldségeknek, mint a paradicsom (Solanum lycopersicum), uborka (Cucumis sativus) és paprika (Capsicum) vashiánnyal küszködnek.
Gyümölcsben gyakran találunk ilyet a bogyókban, az almában (Malus) és a birsalmában (Cydonia oblonga). A virág szerelmesei lentAzok, akik szeretik a petúniákat (Petúnia) az erkélyen, minden bizonnyal szembesültek valamikor vashiánnyal. Ha a petúniáknál klorózis fordul elő, annak oka általában vashiány. Itt többet is megtudhat a petúniák klorózisáról.
Vasműtrágya gyephez és moha ellen
Még kedvenc zöld pázsitja is szenvedhet vashiányban. Ezt leginkább a talajviszonyok okozzák. Egyes talajok több, mások kevesebb vasat tartalmaznak. De hogy teljesen biztos legyen, végezhet talajvizsgálatot. A vasműtrágya gyepen történő használatának egyik módja a nem kívánt moha elleni küzdelem. Ha a pázsitot erősen moha borítja, a nedves mohát vasműtrágyával kezelheti. Mielőtt ezt megtenné, nyírja le a füvet körülbelül 3-4 cm hosszúságúra, majd kezelje a mohát vasműtrágyával (vas(II)-szulfát). A vasműtrágya felhasználható granulátumként, vagy a már leírtak szerint folyékony műtrágyaként az öntözővízbe keverve. A kijuttatást tavasszal, márciusban vagy áprilisban kell elvégezni, ha a talaj már teljesen felolvadt. A moha körülbelül két hét múlva elpusztul, és barnás színűvé feketévé válik. Ezután egyszerűen eltávolíthatja a mohát egy gereblyével vagy gereblyével. Különösen fontos, hogy kitöltse a moha által hagyott hézagokat.
Eltávolítás után vetje el újra a füvet, hogy megakadályozza a többi gyom vagy moha megtelepedését. Ha tavasszal eltávolítja ezt a mohát, ez ideális, hogy az újravetés meggyökerezhessen. A vasműtrágya kijuttatása után körülbelül két hétig ne sétáljon a gyepen. Ezenkívül tartsa távol házi kedvenceit a pázsittól – mérgezést okozhatnak. Külön cikkünkből megtudhatja, mit tehet még annak érdekében, hogy megakadályozza a moha kialakulását a pázsitban.
Javasoljuk, hogy a pázsitot mindig elegendő tápanyaggal lássa el, és elsősorban szerves hosszú távú műtrágyákat használjon, például Plantura szerves gyepműtrágyánkat. Ezzel nem csak a pázsitot fittté és dúsan zöldellheti, hanem védi a talajt is, és a trágyázás után azonnal újra a pázsitra léphet. A szerves gyeptrágyánkról itt talál további információt.
Vasműtrágya akváriumokhoz
Az akváriumi növényeknek is szükségük van tápanyagra, mert ha a növények klorózist mutatnak, akkor bennük is hiányzik a vas. HogyA vashiány az akváriumban nem olyan ritka, amint az abból is látszik, hogy az első kereskedelmi forgalomban kapható akváriumi műtrágya a vasműtrágya volt. A pályázathoz általános mennyiségi ajánlás nem adható. Minden akvárium egyedi a töltési mennyiség, a szűrőrendszerek, az állomány, az etetés és az ültetés tekintetében. Az optimális vastartalom egy akváriumban 0,03-0,1 mg/l. Ez könnyen ellenőrizhető az állatkereskedés tesztcsíkjaival. A megfelelő vastartalom másik mutatója a békalencse növekedése. Ha van békalencse az akváriumban és elegendő vas, akkor a lencse jól szaporodik. Ha hiányzik a vas, a békalencse növekedése leáll. Sajnos az akváriumban történő megtermékenyítés - függetlenül attól, hogy melyik tápanyagról van szó - gyakran összefügg az algák képződésével. Ezért nagyon óvatosnak kell lennie az adagolással, és inkább egy kicsit kevesebbet műtrágyázzon, mint túl sokat.
Mérgező a vasműtrágya?
A vasműtrágyák általában mérgezőek, és mindig kerülni kell ezekkel a műtrágyákkal való fizikai érintkezést. Alaposan mosson kezet, ha kapcsolatba került vele. Ha vasműtrágyával való érintkezést követően tünetei jelentkeznek, feltétlenül forduljon orvoshoz.
De nem csak a mérgező hatást kell figyelembe venni, hanem azokat a csúnya foltokat is, amelyeket a vasműtrágya a padlón vagy más tárgyakon hagyhat. A rozsdafoltokat általában nehéz vagy lehetetlen eltávolítani. Ezenkívül legyen óvatos a ruházatával is. Kár lenne a kedvenc nadrágodért, ha csúnya foltok lennének rajta.
Vásároljon vasműtrágyát
A vasműtrágyák a terméktől függően eltérő összetételűek. Általában azonban mindig tartalmazzák a nitrogént és a vasat, amelyeket N és Fe rövidítésekkel jelölnek. Javasoljuk, hogy csak akkor használjon vasműtrágyát, ha feltétlenül szükséges. A tápanyaghiányok gyakran megelőzhetők. Például az elsősorban bio Plantura hosszú távú bio hortenzia műtrágyánk kis mennyiségű vasat tartalmaz, hogy a hortenzia vashiányát a kezdetektől fogva megelőzze.
Készítsen vasműtrágyát Ön is
Ha nem szeretne vasműtrágyát vásárolni, van egy másik lehetőség: elkészítheti saját maga. Ezzel kíméli a pénztárcáját és természetesen a környezetet. Mivel a növények nélkülözhetetlen tápanyagként felszívják a vasat, természetesen benne vannövényi hulladék, bokashi vagy komposzt. A magas vastartalmú növényi anyagok, mint a spenót, a csicseriborsó, a lencse vagy a bab különösen alkalmasak vasban gazdag műtrágyák előállítására. Mivel a növények számára könnyebben elérhető kétértékű vas a komposztban is elsősorban csak alacsony pH-értéken van jelen, ezért műtrágyaként történő felhasználás előtt citromlével vagy narancslével keverhető össze.
Hasonlóan működik egy régi trükk, mellyel szervezetünket el kell látni vassal. Az almába ragadt vaskörmök az almasavval való érintkezés következtében oxidálódnak. A zúzott almaszeleteket a virágfölddel összekeverve a növények számára könnyen elérhető vas is elérhető. De van egy ennél is egyszerűbb módszer: sok növénynek olyan hatékony taktikája van a vas kivonására a talajból, hogy elég lehet vasszögeket szúrni a virágföldbe. Ültetéskor - főleg a kádban - bő sárga homok keverésével is megelőzhető a vashiány. Mert a homok sárgulása a megtapadt vas-oxidoktól származik. Egy másik nagyon hatékony vasforrás a vérliszt, amelyet saját maga is megvásárolhat vagy levághat.
Akinek mohával kell megküzdenie a pázsitjában, gyakran vasműtrágyához folyamodik. A pázsitvasműtrágyáról szóló speciális cikkünkben mindent megtalál, amit az alkalmazásról és az alternatívákról tudni kell.