Egyáltalán nem undorító, de hasznos – a giliszták igazi hősök a kertben. Íme, miért olyan fontosak a giliszták az ágyakban.
Kicsi, csúszós, nem étvágygerjesztő – a férgek nem éppen a legszebb lények a kerteinkben. Sokan még a kis állatokat is nagyon undorítónak találják, és szívesen kitiltanák őket a kertjükből. De ez nem jó ötlet: feltűnő megjelenésük ellenére a giliszták (Lumbricidae) – akárcsak a közönséges giliszta (Lubricus terrestis) – felbecsülhetetlen értékűek egészséges kert. A férgek különösen jót tesznek a talajnak. Egy régi francia paraszti mondás azt mondja: "Isten tudja, hogyan kell termékeny talajt készíteni, és felfedte titkát a giliszták előtt." Eláruljuk, milyen előnyökkel járnak a kis lények a talajunk számára, és miért nem hiányozhatnak egyetlen kertből sem. .
1. Giliszták mint szemétgyűjtők
Gyakori tévhit az, hogy a giliszta talajból és szennyeződésből táplálkozik. Valójában a férgek kedvenc tápláléka valami egészen más: a növények. De sebaj, a giliszta nem a jó pázsitot vagy a drága rózsákat támadja meg, hanem rendesen rendbe teszi a kertet, mert étlapja főleg rothadó növényi maradványokból áll. Az éjszakai féreg szereti behúzni a leveleket, a zöld nyesedéket és az elh alt növényeket az üregébe, ezáltal fokozza a növényi hulladék komposztálását.
A kerti hulladék és a levelek sokkal gyorsabban rothadnak egy olyan kertben, ahol sok a giliszta, mint a kis segítők nélkül. Mindenekelőtt a komposzt giliszta (Eisenia fetida) igazi csodafegyver a zöldhulladék újrahasznosításában: megbízhatóan alakítja át praktikus komposzttá a kerti hulladékot, és képességénél fogva egyenletes. eladva és komposzthalmokba helyezve.
2. Földigiliszták általi trágyázás
Ha sokat eszel, ki kell menned wc-re – ez a földigilisztáknál is így van. De valójában a kis halmok,ami sok pázsit szerelmesét zavarja, igazi áldás a kertben. A levelek és más szerves anyagok megemésztése után nem a közönséges talaj maradványai maradnak meg, hanem a növényi tápanyagok erősen koncentrált komponensei. Valójában a féregürülék majdnem ötször több nitrogént, hétszer több foszfátot, sőt tizenegyszer több káliumot tartalmaz, mint a hagyományos kerti talaj, így tökéletes műtrágyaként. De nem csak a növények profitálnak a váladékból, hanem a talaj is profitál a gilisztaürülékből. Ez különösen finom humuszszemcsékből áll, amelyek úgynevezett agyag-humusz komplexeket alkotnak. Ezek jobb és stabilabb talajszerkezetet biztosítanak, és kiválóan alkalmasak a giliszta által is kibocsátott ásványi anyagok megkötésére és tárolására. Ennek eredményeként a tápanyagok hosszú ideig a talajban maradnak, és hosszú távú hatást gyakorolnak a növények táplálkozására.
3. A giliszták javítják a talaj szerkezetét
A földigiliszták nemcsak kinézetükről és jó műtrágyájukról ismertek, hanem alagutat ásó képességükről is. Ami elsőre nem hangzik különösebben látványosan, az valójában a talaj szerkezetére is döntő hatással van: mivel a kis csöveket speciálisan a giliszta béleli ki, rendkívül stabilak, és levegőt és vizet is vezetnek a talaj mélyebb rétegeibe. A talaj jobb levegőztetése mindenekelőtt a föld mélyebb rétegeiben található növényi anyagok bomlását serkenti. Mivel a számos romlási folyamatban döntő szerepet játszó oxigén gyakran nem hatol át ezekbe a talajrétegekbe, a szerves anyagok lebomlása sok talajrétegben csak lassan megy végbe.
A giliszták odúin keresztül ezek a rétegek is kellően levegővel vannak ellátva, és az elh alt növényi részek jobban lebonthatók. De a víz a kisebb csöveken keresztül sokkal jobban behatol a talajba is – ez jelentősen csökkenti a vízelfolyás veszélyét. Ugyanakkor a víz az úgynevezett szivacshatás miatt sokkal tovább marad a talajban, és a talaj lassabban szárad ki aszályos időszakokban.
4. Az elfogl alt férgek keverednek
Amíg a giliszta odúk témájánál tartunk, nem szabad megfeledkeznünk a giliszták másik fontos aspektusáról: a kis üregekrőlnemcsak a jó szellőzést, hanem a talaj alapos összekeverését is biztosítja. A talajokat gyakran sok különböző rétegre osztják, amelyek különböző tulajdonságaikban – például szerkezetükben, de bizonyos tápanyagok tartalmában is – különböznek egymástól. Ásáskor és evéskor a kisméretű férgek egyes fajai akár 2 méter mély üregeket is építenek a talajba. Összekeverik a különböző rétegeket. Például leveleket húznak mélyen a földbe, ahol alig maradt szerves anyag. Ugyanakkor a mélyebb rétegekből értékes ásványi anyagokat hoznak magukkal, amelyek kiváló műtrágyának bizonyulnak a felszínen lévő növények számára. A talaj ilyen keveredése jobbá teszi a talaj szerkezetét, és hosszabb ideig termékeny és stabil marad.
5. Minimalizálja a talajeróziót földigiliszták által
A homokviharok nemcsak a sivatagokban és a trópusi szigeteken fordulnak elő, hanem Németországban is valósággá váltak. A szél, a víz és az időjárás megviseli a talajunkat, és legrosszabb esetben más helyre is viszi. A víz általi talajerózió mindenekelőtt nem áll meg a hobbikertészeknél, és évről évre elkoptatja a talaj értékes felső rétegének egy részét. Az eredmény: minden újabb záporral romlik a talaj termőképessége. Szerencsére van megváltó – a tanulmányok szerint a giliszták jelentősen csökkenthetik az eróziót. Ez egyrészt a javuló talajszerkezetnek és stabilitásnak, másrészt a hosszú giliszta-odúknak is köszönhető. Ezek lehetővé teszik, hogy a víz a talajba szivárogjon, és ne folyjon le a talaj felett, ami értékes talajt vihet magával. Az agyag-humusz komplexek ugyanakkor olyan jól megkötik az értékes ásványi és tápanyagokat, hogy azokat az eső nem mossa ki. A giliszta így gondoskodik arról, hogy kertünkben a talaj hosszú ideig termékeny maradjon.
Ha most azon töpreng, hogyan vonzhat minél több gilisztát a kertjébe, akkor egy fontos kulcsszót érdemes megemlíteni: a fenntartható kertészkedést. A talajban lévő vegyszerek logikusan elűzik a hasznos kis állatokat, ezért a kertben mindenképpen használjunk olyan biotermékeket, amelyek a lehető legkíméletesebbek a növényekre, állatokra és a környezetre. A műtrágyázást illetően a lassú hatóanyag-leadású szerves műtrágyák, például a Plantura szerves műtrágyák használatával is megváltoztathatja a változást.