Segítsen a webhely fejlesztésében, megosztva a cikket a barátokkal!
Humusz biztosítja a növények jó növekedését. Cikkünkből megtudhatja, hogyan biztosíthatja kertjében gazdag humuszhozamot.
A humusz nyersanyaga az elh alt szerves anyag. Ez azonban vagy humusszá alakítható, vagy tápanyaggá bontható. A humuszképződést humifikációnak, a tápanyagok lebontását és felszabadulását mineralizációnak nevezzük. A két folyamatnak kiegyensúlyozott kapcsolatban kell lennie egymással, hogy elegendő humusz képződjön és elegendő tápanyag szabaduljon fel ahhoz, hogy a talajban növekvő növények rendelkezésére álljanak.
Ha többet szeretne megtudni a mineralizációs és humifikációs folyamatokról, itt talál további információt.
A humuszgazdaság most a humuszképződés és a tápanyag-leadás arányának kiegyensúlyozásával foglalkozik. Ezt az arányt számos tényező befolyásolja, amelyeket az alábbiakban részletesen elmagyarázunk. A talaj élőlényei mindig jelentős mértékben érintettek, tevékenységüktől függ, hogy humifikált vagy mineralizált.
Humuszkezelés: Utasítások
Az alábbiakban felsorolt és részletesen ismertetett tényezők betartásával aktívan befolyásolhatja és növelheti talajában a humuszképződést.
1. Talaj pH
A legtöbb talajlakó szereti a semleges pH-t, ezért a pH-t enyhén emelő mész alkalmazása növelheti a talaj élőlényeinek aktivitását. Ez azután fokozott mineralizációhoz, sőt akár a humusz lebomlásához is vezethet. Ezzel szemben az alacsony pH-érték csökkenti a mikroorganizmusok aktivitását, olykor olyan mértékben, hogy a szerves anyagot csak néhány gomba bontja le. A nagyon savanyú talajok ezért gyakran humuszban gazdagok, de tápanyagban szegények, mert a szerves anyag nem mineralizálható. Ez a körülmény figyelhető meg például a trópusokon vagy a savanyú erdőtalajokon, ahol vastag rétegekben csak kismértékben lebomlott szerves anyag és úgynevezett nyers humusz található.
Ha befolyásolni szeretné a pH-értéket, érdemes előre meghatározni, hogy melyika saját talaj pH-értéke. Elküldheti a talajmintákat egy laboratóriumba (pl. a Raiffeisen laboratóriumi szervizbe), saját maga is tesztelheti a talajt (pl. pH-indikátorral vagy pH-mérővel), vagy a saját kertjében találhat indikátornövényeket, amelyek jelzik a talaj savasságát. körülbelül.
Mivel a teljes talaj pH-értéke alig befolyásolható, az információkat a következőképpen kell kezelni:
A már lúgos talajt soha nem szabad meszelni. A mikroorganizmusok kialakulását már a magas pH-érték is elősegíti. Ha a kalciumot növényi tápanyagként alkalmazzák, akkor azt lassan lebomló formában, például salakmészként kell kijuttatni. Ha a talaj savanyú (pH 7 alatt van), a mész habozás nélkül használható a kalcium tápanyagként történő trágyázására vagy a mineralizáció serkentésére.
Azonban kerülni kell a közvetlenül szerves trágyázás utáni meszezést (pl. komposzttal vagy lótrágyával), különben a talaj élővilága olyan gyorsan mineralizálódik, hogy sok humusz vész el. Nagy mennyiségű szerves trágya használata után jobb legalább egy évet várni a meszezéssel.
Egyes műtrágyák a talaj pH-értékét is befolyásolják: az ammónium formájú nitrogén savasabbá, míg a nitrát formájában lévő nitrogén lúgosítja a talajt. Tehát az ilyen típusú nitrogénműtrágyák használatakor fontolja meg a nitrogén kijuttatási formájának váltakozását, ha nem szeretné, hogy a talaj pH-ja megváltozzon.
2. PadlószellőztetésA talaj szervesanyagával foglalkozó legtöbb organizmus aerob (a görög „aer”=levegő szóból), ami azt jelenti, hogy oxigénre van szükségük a túléléshez. Minél több oxigén van a talajban, annál aktívabbak. A tömött vagy vizes talaj csak nagyon kevés oxigént tartalmaz, így nagyszámú mikroorganizmus pusztul el, és kevesebb szerves anyag alakul át. Ennek megértéséhez csak egy lápot kell elképzelni: A tőzeg csak azért fejlődhet ilyen vastag rétegekben, mert az oxigénhiány gátolja a mikroorganizmusok általi lebontást.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a talaj humusztartalma csökken a művelés soránakarat. Ez részben az intenzív feldolgozásnak köszönhető. A folyamatos forgatás, művelés, szántás, felásás következtében sokkal több oxigén kerül a talajba, így az aerob talajélet csúcsformában van, és sok humusz alakul át. Bár sok tápanyag szabadul fel így, a humusztartalom csökken. A "fordító talajművelés" helyett, amelyben a talajt megforgatják, egyes gazdálkodók kíméletesebb talajművelést alkalmaznak, amely kevesebb ekével vagy talajműveléssel történő forgatással és felületesebb lazítással, az úgynevezett "konzerváló talajműveléssel" jár.
Ha szeretné megőrizni a humuszát, kerülje a gyakori talajművelést vagy egyéb, a talajt túl levegőztető munkát, és csak évente egyszer ásja ki az ágyat egy ásóvillával, hogy meglazítsa a talajt. A vetés előtti felületi lazítás, műtrágyázásnál vagy kapálásnál a gyomok és a vízveszteség megelőzése érdekében természetesen bármikor megengedett.
3. A talaj és az aljzat tápanyagtartalma
Az élőlények életterét és egyben táplálékát "szubsztrátumnak" nevezik. A lebomló szerves anyagok nem csak tápanyagokból állnak, a legnagyobb arányban a szén. A szén (C) és nitrogén (N) egymáshoz viszonyított arányát C/N aránynak nevezzük. A nitrogén sok talajszervezet alapvető táplálékforrása, míg a szén a „keret”, amelyből minden szerves épül, például cukor, keményítő vagy cellulóz a növényi sejtekben.
A szubsztrát C/N aránya nagyon magas (azaz sok szén, kevés nitrogén), a talaj élőlényeire sok végrehajtási munka vár - de kevés nitrogén, mint energiaforrás, hogy megbirkózzanak ezzel a munkával. Ennek eredményeként ez az anyag nem mineralizálódik olyan gyorsan, így ebben az esetben nagyobb valószínűséggel képződik humusz.
Ha az aljzat C/N aránya kicsi (azaz sok nitrogén, kevés szén) , a talaj élőlényeinek elegendő táplálékuk van nitrogén formájában ahhoz, hogy azonnal sok anyagot mineralizáljanak - így kevesebb humusz képződik. Ehelyett sok tápanyag szabadul fel. Az átalakított anyag szénváza szén-dioxid formájában szabadul fel (CO2), és elhagyja a talajt. Általában a fás szárú növényi anyagok C/N aránya általában magas, míg a zöld, lágy növényi anyagok C/N aránya általában alacsony.
Tipp: 25:1 feletti C/N aránytól a lebomlás gátolt, így nagyobb valószínűséggel képződik humusz. 20:1 alatti C/N aránynál a szervesen kötött nitrogén gyorsan felszabadul.
A talaj trágyázásakor ezért ügyeljen a C/N arányra: ha sok nitrogént juttat ki, növeli a talaj élőlényeinek aktivitását. Annak elkerülése érdekében, hogy ennek következtében lebontsák a termőtalajt, nagyon fontos, hogy új szenet kínáljunk nekik tartós szerves anyag formájában. Lehetőség lenne például aprított kerti hulladék, faforgács, kéregtakaró vagy szalma egyidejű bedolgozására. Ezt a kerti hulladékot rothadásnak is alávetheti: a rothadási folyamat (pl. komposzthalmon) a C/N arányt kissé N felé tolja el, ami azt jelenti, hogy a puhább szerkezetnek köszönhetően jobban beépül a talajba, és gyorsabb lesz. Megvalósított hummus.
A nagyon alacsony C/N arányú szerves anyagok a magas nitrogéntartalom miatt gyorsan mineralizálódnak, inkább műtrágyaként kell kezelni. Alacsony C/N arányú anyagok például a konyhából származó növényi hulladékok, hígtrágya vagy trágya és friss fűnyírás.
Ha lehetséges, érdemes szerves trágyázást végezni - a komposzt, a szalmával ellátott lótrágya és a szerves, kereskedelmi forgalomba kerülő műtrágyák C/N aránya elősegíti a humuszképződést.
4. TalajhőmérsékletA földi lények nagyon melegen szeretik. A talajélet aktivitása a hőmérséklettel növekszik, feltéve, hogy elegendő nedvesség is van a talajban. Valójában nagyon pozitív, ha a padló kissé felmelegszik. A növények ekkor az év elején és gyorsabban is növekednek rajta, a talaj élőlényei látják el őket tápanyaggal. Problémát jelent azonban, ha a növényzet nélküli talaj felmelegszik, és a talaj élőlényei olyan tápanyagokkal vannak elfoglalva, amelyeket egyetlen növény sem tud felvenni.
Ebben az esetben az esővízzel vagy öntözővízzel lemoshatók a tápanyagok, ahol a növények már nem tudják felhasználni, és legrosszabb esetben a talajvizet is érintik. Ugyanakkor a talajban lévő humusz szén-dioxid formájában a levegőbe kerül. Ha ekkor nem jut el olyan növényi rész a talajba, amely pótolni tudja az eltűnt szenet, akkor a talaj humusztartalma természetesen csökken. Emiatt el kell kerülni, hogy a talaj teljesen csupasz maradjon, kétség esetén zöldtrágyát vethetünk. A növények egyrészt vesznekA tápanyagok viszont megkötik a levegőből a szenet, így később a zöldtrágya bedolgozásakor visszakerül a talajba. Lombozatukkal árnyékolják a talajt is, így hűvösebben tartják. Aki nem tud vagy nem akar zöldtrágyát kijuttatni, az gondoljon a terület talajtakaró réteggel való lefedésére.
5. Víz
A fenéklakóknak, mint minden élőlénynek, vízre van szükségük, nemcsak azért, mert testük része, hanem azért is, mert nedves talajban jobban tudnak mozogni. Ráadásul sok fontos kémiai folyamat csak kellő páratartalom mellett mehet végbe. A túl száraz talajokban kevés vagy egyáltalán nem alakul át szerves anyag. A túl sok víz viszont a talajlakók oxigénhiányát okozza, ami szintén gátolt konverzióhoz vezet. Természetesen az, hogy egy talajba mennyi vizet juttatunk, elsősorban a rajta termő növényektől függ. Ennek a tényezőnek a talaj élőlényekre való orientálása nem lenne ideális. Így bármikor átküldhet, ha szükséges.
Humuszgazdálkodás: következtetésünk
Ha humuszt szeretne felhalmozni, takarékosan meszezzen, nehogy túlságosan megemelje a talaj pH-értékét. A túlzott levegőztetés elkerülése érdekében a talajt a lehető legkevesebb forgatással, keveréssel, de csak lazítással kell megdolgozni. Nagyon fontos minden műtrágyázásnál ügyelni a rosszul lebomló szerves anyag egyenletes utánpótlására. A talaj soha nem heverhet parlagon és nem lehet árnyékos.
Tipp: Ha fel akarjuk serkenteni a talajéletet, használhatunk úgynevezett talajaktivátort is. Plantura szerves talajaktivátorunk élő mikorrhiza gombákat tartalmaz, amelyek serkentik a talaj aktivitását, és így hosszú távon egészséges és termékeny altalajt biztosítanak.
Vásároljon és kapjon humuszt
Túl időigényes, fárasztó és bonyolult a kertjében a fent leírt módon előmozdítani a humuszképződést? Akkor természetesen egyszerűen vásárolhat hummuszt. Egy külön cikkben fogl altuk össze, hogy mit kell figyelembe vennie.