Egyes fonálférgek ártalom növényeket, míg mások növénykártevők ellen hasznosak. Megmutatjuk, hogyan lehet visszaszorítani a káros fonálférgeket.
A fonálférgek, más néven orsóférgek rendkívül problémás kártevők mind a hobbikertészek, mind a gazdálkodók számára. Míg korábban a talajban élő fonálférgek ellen még nagyon környezetkárosító fonálférgekkel lehetett küzdeni, addig ma már tilos a vegyi növényvédő szerekkel. Természetesen a fonálférgek nem tűntek el a tilalom után, ezért most új, biológiai módszereket kell alkalmazni és tesztelni, hogy továbbra is lehessen védekezni a fonálférgek ellen.
Káros Fonálférgek
Minden releváns növénykárosító fonálféregfaj a talajban él, és különböző módon fertőzi meg gazdanövénye gyökereit. Minden fajban közös, hogy mikroszkopikus méretűek, és milliókban fordulhatnak elő egy köbméter földben. Egyes fonálféregfajok a talajban maradnak, átszúrják a gyökérsejteket, és a kiürülő növényi nedvvel táplálkoznak. Más fajok viszont behatolnak a növény gyökereibe, és tipikus gyökérgubacsokat vagy cisztákat képeznek. A ciszták kialakulása az egyik fontos oka annak, hogy a fonálférgeket nehéz ellenőrizni. Ezekben a cisztákban a hengeres férgek jól védettek, és körülbelül 20 évig élhetnek táplálék nélkül.
A különböző fonálféreg fajok szívósságuk mellett szinte minden ízletes kerti növényünket is képesek megfertőzni. Legyen szó sárgarépáról, zellerről, borsóról, spenótról, uborkáról, paradicsomról vagy burgonyáról – a lista tetszés szerint bővíthető. Elvileg egyetlen növény sem védett az angolnaszerű kártevőktől. Azonban, amint alább látni fogja, vannak olyan növények, amelyek az evolúció során védekező mechanizmusokat fejlesztettek ki a gyökérkárosító fonálférgek ellen.
Fonálférgek észlelése
A fonálféreg fertőzést nem olyan könnyű felismerni. Míg a tipikus epek és ciszták könnyen észrevehetők a gyökerek kiásásávalkészíthető, más fonálféregfajok által okozott tüneteket nehéz hozzárendelni. Annak érdekében, hogy gyorsan lássa, ha kertje fertőzött, összefogl altuk a fonálféreg fertőzésre utaló legfontosabb tüneteket:
- Gyökeres szakáll: Nagyon sok finom és erősen elágazó gyökér, amely szakállra emlékeztet
- Gyökérrothadás: ezt követő fertőzések okozzák, amelyek áthatolhatnak a szúrt gyökérsejteken
- Átfogó rövid gyökérrendszer, amelynek sok oldalsó gyökere van
- Növekedési visszaesés, hervadás és termésveszteség a sérült gyökerek miatt
- Nagyobb zöldségágyásokban a fent leírt tünetek fészekszerű megjelenése a fonálféreg fertőzés biztos jele
Fonálférgek a burgonyán
Különösen a burgonyatermesztésben okoz nagy problémákat a két burgonya ciszta-fonálféreg: Globodera rostochiensis és Globodera pallida. A fertőzést könnyű felismerni a burgonya gyökerén lévő kis fehér-sárga, gombostű nagyságú cisztákról. A fertőzött burgonyára jellemző a csökkent növekedés, kis levelek és fokozott oldalhajtások képződése. Összességében a tünetek súlyos terméskieséshez vezetnek. A burgonyán kívül a két fonálféreg faj más héjas növényeket is megfertőz, mint például a padlizsánt, a paradicsomot és a fűféléket. Bár a fonálférgek cisztái körülbelül 20 évig fennmaradnak a talajban, 4 éves tenyésztési szünet elegendő ahhoz, hogy a fonálférgek többségét kiéheztesse. A burgonyán kívül a termesztési szünetben az ágyáson más nadálytőt ne neveljünk. Ezen kívül más gyakorlati módszerek is vannak a talajban lévő fonálférgek leküzdésére:
- Fonálféregfertőzés esetén használjon rezisztens burgonyafajtákat: Christa, Erstling, Gloria, Ukama vagy Quarta (talán hamarosan forgalomba kerül: Trabant, Valdivia)
- A tajtéknövények termesztésének szünetében az öntött burgonya mellett az árny alt gyomnövényeket is el kell távolítani, például a fekete nadálytőt vagy a keserédes tajtékot
- A fonálférgek által okozott extrém károk esetén az úgynevezett fekete ugar segíthet – mi az a fekete ugar, azt a Fonálférgek elleni küzdelem a talajban című fejezetben találja meg
- A címkék nem segítenek a "burgonya-fonálféreg" ellen
FonálférgekParadicsom
Sajnos a paradicsomgyökér is a fonálférgek egyik kedvenc étele. A burgonyával ellentétben azonban a paradicsomot elsősorban epeképző fonálférgek támadják meg, mint például a Meloidogyne hapla és a Meloidogyne arenaria. A föld feletti tüneteket gyakran nem ismerik fel megfelelően a paradicsomban. Ha azonban a paradicsom növényeinek termése évről évre csökken, és a paradicsomot ugyanazon a helyen termesztik, akkor az epehólyagok lehetnek a felelősek. Sajnos az egyik paradicsom gyökerét ki kell ásni az ellenőrzéshez. Az epek közvetlenül a gyökereknél helyezkednek el, és apró (2-4 mm-es) fekélyeknek tűnnek. A terepen gyakran előforduló M fonálféreg faj ellen. hapla sajnos csak a következetes vetésforgóban segít. A védekezésre a kukorica 2-3 éves termesztése javasolt. A kukorica nem szolgál táplálékul a fonálférgák számára, ezért termesztése folyamatosan éhezteti őket. Azonban sok más zöldség, például a sárgarépa, a póréhagyma és a zeller tápnövény, ezért nem termeszthető ugyanazon a parcellán.
Vannak olyan fajták, amelyek ellenállnak a hőkedvelő epeférgeknek, amelyek előszeretettel támadják meg a paradicsomot üvegházakban és fólia alatt, például:
- Caprese, Corianne, Ducati, Dolcevita, Matias, Picolino és Zebrino.
És még egy jó hír a többi paradicsomfajták kedvelőinek: A Vigomax alanyal elvileg minden paradicsomfajtát ellenállóvá tehetsz a hőt kedvelő epeféreggel szemben. Itt talál további tippeket a paradicsom kártevőivel kapcsolatban.
Fight Nematodes
A fonálférgek elleni küzdelem során nem az összes kártevő teljes felszámolásán van a hangsúly. Ez a cél utópisztikus, és gyakorlatilag semmilyen ellenintézkedéssel nem érhető el. Sokkal inkább arról van szó, hogy a fonálférgek populációját olyan mértékben csökkentik, hogy a csekély számú orsóféreg már ne okozzon látható károkat. A következő években nagy valószínűséggel új biológiai védekezési intézkedések kerülnek a piacra, amelyek kutatása jelenleg is folyik. A tudomány fókuszában elsősorban a gombák állnak, amelyek mikroszkopikusan kis lasszószerű szálakkal megfogják a fonálférgeket, majd ártalmatlanná teszik őket, vagy megfertőzik a kis kerekesférgek petéit.
Fonálférgek a talajbanharc
A fonálférgek általában nagyon hatékonyan védekezhetnek éheztetésükkel – de hogyan működik? Elvileg csak azt kell biztosítani, hogy ne álljanak rendelkezésre olyan gazdanövények, amelyek a káros fonálférgek számára táplálkozhatnak a fonálférgekkel fertőzött ágyon. Ezt azonban könnyebb mondani, mint megtenni. Mivel a gyakorlatban nem lehet meghatározni az egyes fonálféregfajokat, általában nehéz a megfelelő vetésforgó kiválasztása. Mivel a különböző fajok nagyszámú növényt megfertőzhetnek, és sokféle növényt használhatnak gazdaként. Tehát ha nem biztos abban, hogy melyik fonálféreg faj érinti növényeit, akkor javasoljuk a fekete parlagút. Ezzel a biológiai védekezési intézkedéssel az ágyást hosszabb ideig növénymentesen tartják. Ez az intézkedés különösen hatékony, ha betartja a következő pontokat:
- A fonálféreg elleni védekezéshez az ágyat legalább 4-5 hónapig parlagon kell fektetni
- A fonálférgek nyáron különösen függenek a tápláléktól, ezért az éheztetési taktika különösen jól működik ebben az időszakban
- A gyomok ebben az időszakban sem nőhetnek a táblán, ezért rendszeresen gereblyézd ki
- Hátrány: A nyílt talaj ebben az időszakban nem védett, és szélerózió fenyegeti
Hőszabályozási intézkedések a kertészet számára is elérhetőek. Mint minden talajlakó, a fonálférgek is nagyon érzékenyek a magas hőmérsékletre. Speciális gőzberendezésekkel a talaj olyan mértékben felmelegíthető, hogy a mélyen elhelyezkedő fonálférgek is hatékonyan küzdenek. Ez a módszer azonban nagyon drága, és nekünk, hobbikertészeknek sajnos nem praktikus.
A fonálférgek kémiai védekezése?
Kertünk talaján szinte megszámlálhatatlanul sok mikroorganizmus él. Hatalmas tömege mellett a fajok sokfélesége szinte kimeríthetetlen. Mindezek a talajlények alapvető funkciókat töltenek be a tápanyag-ciklusban. A növények lebomlanak, és az így felszabaduló tápanyagokat más növények újra felvehetik. A mikroorganizmusok, például a giliszták szó szerint az egész talajt megművelik, és így biztosítják a növény gyökereinek jó szellőzését. Ha a talajban található fonálférgek elleni peszticideket ekkoriban nagy mennyiségben alkalmaznák, mindenki el tudja képzelni, milyen következményekkel járna. Nehéz lenne kiszámítani a más élőlények hosszú távú károsodását, csakúgy, mint a talajvíz szennyeződésének kockázatát.
Régebben a fonálférgekkel küzdöttek többek között mérgező gázokkal, amelyekbevezették a földbe. Ezeknek a védekezési intézkedéseknek azonban jelentős mellékhatásai voltak más szervezetekre, sőt néha még az emberekre is. Emiatt a vegyi peszticidek, az úgynevezett nematicidek használata Németországban általában tilos.
Címkék fonálférgek ellen
Amint az elején említettük, vannak olyan növények, amelyek antitesteket képeznek a fonálférgek ellen, és így képesek felvenni a harcot ellenük. Az egyik növény, amely tökéletesítette ezt a mechanizmust, a körömvirág. A növények úgynevezett tertioféneket képeznek, amelyek mérgező hatással vannak a fonálférgekre. Ha egy fonálféreg eljut egy körömvirág növényhez, és a gyökereknél akarja felszívni a növényi nedvet, akkor a benne található méreganyagok elpusztítják. És pontosan itt rejlik a körömvirág hatékonyságának korlátja. Csak olyan fonálféreg-fajokat védekeznek, amelyek a körömvirág növényeket tekintik gazdanövénynek, és átszúrják gyökérsejtjeit. Emiatt a körömvirágok szinte soha nem küzdenek le az epe- és ciszta-fonálférgekkel. A Pratylenchus nemzetségből szabadon élő fonálférgek annál jobban rögzíthetők. Ezek a szabadon élő fonálférgek előszeretettel támadják meg a zöldségeket, például a sárgarépát, a zellert, a babot, a salátát, a hagymát, a borsót és a póréhagymát, és komoly kellemetlenséget okozhatnak a zöldségekben. A fonálférgek nagy felhalmozódása ellen leginkább a körömvirágok területre kiterjedő közbevágásával lehet leküzdeni. Tegye ezt a következőképpen:
- Használja a Tagetes patula és Tagetes erecta 1:1 arányú keverékét; ez a két törzs nagyon hatékony a fonálférgek elleni védekezésben
- Ne feledje, hogy a körömvirág nem fagyálló, és legalább három hónapig az ágyon kell hagyni, hogy hatásos legyen.
- A körömvirág növények gondozása mellett a lehető legtöbb gyomnövényt rendszeresen el kell távolítani
Ez a biológiai védekezési módszer hosszú távon akár 90%-kal is csökkentheti a fonálféreg populációt, így hatékony biológiai intézkedést jelent a szabadon élő nematódák, például a Pratylenchus ellen.
A fonálférgek sokkal többet tudnak tenni, mint pusztán károsítani a növényeket: egyes orsóféregfajták más kártevőkkel is küzdenek. Itt minden információt megtalál a fonálférgek jótékony hatású rovarként való felhasználásáról a kertben.