Növényemelt ágyás: Ültetési terv, vegyes kultúra & Zöldtrágya

Legyen szó eperről, burgonyáról vagy salátáról: egy magaságyás sok növénnyel felszerelhető. Íme tippek a magaságyás legjobb telepítéséhez.

Emelt ágyás ültetése: mire kell figyelni

Elvileg figyelembe kell venni az emelt ágyás helyét. Hiszen a legtöbb emelt ágyás nem mobil, ezért az ültetést a magaságyás helyének adottságaihoz kell igazítani. Az is különösen fontos, hogy a magaságyást ne ültesse túl sűrűre. Gyakran alábecsülik, hogy az eredetileg apró palánták vagy palánták milyen nagyokká és dússá válhatnak. Például egyetlen cukkini vagy sütőtök növény csaknem négyzetméternyi helyet foglalhat el egy tápanyagban gazdag magaságyon. De ezt a helyet is meg kell engedni, elvégre egy cukkini vagy sütőtök növényből sokszor számtalan gyümölcs szüretelhető. Ha azonban a növények túl közel vannak egymáshoz, nagyon heves versenyt folytatnak a fényért, vízért és tápanyagokért, ezáltal akadályozzák egymás növekedését. A túl sűrűn ültetett növények gyakran rosszul szellőznek, és hajlamosak gombás fertőzésre.

A magaságyásba ideális zöldségfajták tehát azok, amelyek néhány növényből nagy termést hoznak, legyen szó cukkiniről vagy uborkáról, amelyek egész nyáron gyümölcsöt hoznak, vagy salátát és fűszernövényeket, amelyekből a levelek kikerülnek. folyamatosan betakarítani kell. A mángold és a rebarbara is ezek közé a hálás növények közé tartozik, amelyek nagyon hosszú időn keresztül hoznak új termést. Az olyan növényeknek, mint a bozótbab vagy a kukorica, viszonylag nagy a helyük, ezért nem alkalmasak magaságyásnak. Ugyanilyen célszerűtlenek a nagyon magas zöldségek, például a paradicsom vagy a szalonnabab. A kisméretű paradicsomot viszont érdemes emelt ágyásban nevelni. A magasabban növő zöldségek vagy bogyós bokrok azonban akár 40 cm-es mélyebb ágyásokba is ültethetők.

Tippek az emeltágyás telepítéséhez összefoglalva:

• Az ültetés helyigényének meg kell egyeznie a magaságyás helyével
• Ne ültessen túl sűrűn, és részesítse előnyben a magas növényenkénti hozamú zöldségeket
• A magas növekedésű zöldségeket csak mélyebben fekvő ágyásokba ültessük
• Oktikusan hozzon létre szabad helyet

Magaságyások telepítése: Ültetési terv nehéz, közepes és gyenge fogyasztók szerint

A megemelt ágy feltöltésekor fontos a megfelelő anyag használata. Ha vigyázol, egy frissen megtöltött magaságyás hatalmas tápanyag tározót kínál. A felső rétegek jó talaj és komposzt, a magaságyás szerves anyaga lassan lebomlik és a növények számára is elérhetővé válik. Ezért az első két évben a magaságyásba lehetőleg úgynevezett „heavy feeder”-eket, vagyis olyan növényeket telepítsünk, amelyeknek nagy a tápanyagigényük. Azokat a zöldségfajtákat, amelyekben van bizonyos, de nem túl nagy tápanyagéhség, „közepes evőknek” nevezzük. Főleg a második évben néhány nehéz etetővel együtt és a harmadik évben ültetik.

Ha a magaságy már kevésbé tápanyagdús, és talán már le is süllyedt egy kicsit, akkor eljött a "gyenge evők" ideje. Tápanyaghiány esetén is jó termést biztosítanak. Ez a tipikus folyamat azért fontos, hogy elkerüljük a tápanyagok kimosódását, és megelőzzük a káros nitrátraktározást a salátában vagy a spenótban, ha túl nitrogénben gazdag talajban termesztik. Ha az első-második évben csak gyenge fogyasztókat telepítenek, előfordulhat, hogy az értékes tápanyagok egy részét a növények nem veszik fel, és az esővízzel vagy öntözővízzel kimosódnak a talajvízbe. Három-négy év elteltével a megemelt ágyás általában meglehetősen lesüllyedt, és megtölthető érlelt trágyával vagy komposzttal. Ezután a játék újra kezdődik: először nehéz, majd közepes, majd gyenge fogyasztók.

Táplálkozási követelmények – Kultúrák listája:

• "Nagyevő" (1./2. év): minden káposztafajta, kivéve a karalábé, uborka, burgonya, sütőtök, póréhagyma, zeller, cukkini
• "Közepes evők" (2./3. év): endívia, édeskömény, karalábé, mángold, sárgarépa, radikális, retek, cékla, cukros vekni, eper
• „Gyenge evők” (3./4. év): bab, borsó, fokhagyma, retek, saláták(saláta, jéghegy, saláta, báránysaláta), spenót, hagyma, fűszernövények

Magaságyások telepítése: vegyes, elő- és utókultúra

Vegyes kultúra

A vegyes kultúra célja, hogy a különböző növényeket és azok eltérő igényeit ötvözze oly módon, hogy a hely, a tápanyagok és a gyökértér optimálisan kerüljön felhasználásra. Ideális esetben ez a kombináció a lehető legnagyobb termést is eredményezi. Az alapelv az, hogy a sekély gyökérrendszerű növények mellé mély karógyökerű növényeket ültessünk, hogy a növényszomszédoknak ne kelljen versenyezniük a tápanyagokért és a vízért. A keskenyebbek mellett magas növények ideálisan kihasználják az ágyás terét. Emellett számos növény, különösen az erős illatú gyógynövények olyan illatokat bocsátanak ki, amelyek elriasztják a különféle kártevőket. Az erős bazsalikom illat megakadályozza, hogy a kártevők csatlakozzanak az ízletes paradicsomnövényekhez. Ebben a cikkben olvashat bővebben az ideális vetésforgóról és a kártevőriasztó növényekről az emelt ágyásokban.

A vegyes termesztés témájába tartozik az az elve is, hogy először nehéz, majd közepesen és végül könnyű fogyasztású növényeket ültessünk. A vegyes kultúra sokféle tényezőjéből a növények jó vagy rossz szomszédságára lehet következtetéseket levonni. A következő táblázat megmutatja, hogy mely növények passzolnak jól egymáshoz és melyek nem olyan jól:

Zöld Kereszt: Ezek a fajok bátorítják egymást
Vöröskereszt: Ezek a fajok nem jönnek ki egymással
No Cross: Nincsenek fajok közötti hatások; gond nélkül nevelhetők egymás mellett

Elő- és posztkultúra

Az olyan növények, mint az édeskömény vagy a kínai kel, amelyeket csak későn vetnek vagy ültetnek, lehetőséget kínálnak egy gyorsan növekvő, korán érő, úgynevezett előkultúra ültetésére a "helyükön". Másrészt például a júliusban vagy augusztus elején betakarított zöldségek korai irtása után vethetők vagy ültethetők újra a gyorsan növekvő, úgynevezett "utónövények". A saláta, a spenót és a retek (korai fajták) nagyon alkalmasak elő- és utókultúraként egyaránt. Az elő- és utókultúra kifejezések az előző évi és az azt követő terméssel kapcsolatban is használhatók. Ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a növények különbözőEgymást követik a különböző tápanyagigényű növénycsaládok. Például nem tanácsos a burgonya után epret ültetni, mivel mindkét növénynek nagy a káliumszükséglete.

Magaságyás ültetése: lépésről lépésre az ültetési tervhez

Magaságyás telepítése: telepítési terv – példák vegyes kultúrákra

Alternatíva: Ha a vegyes termés megtervezése túl időigényes, és ha legjobb esetben is több ágyás áll rendelkezésre, akkor ágyonként évente csak egyféle zöldséget termeszthet, és majd minden évben válassz egy új típusú zöldséget. Így csak a növény és a növénycsaládok tápanyagszükségletét (nehéz, közepes, könnyű) kell figyelembe venni.

1. A magaságyás első ültetéséhez válasszon néhány nagy fogyasztású zöldséget.
2. Ellenőrizze, hogy a kiválasztott fajok helyigénye (árnyék, nap, széltől védett stb.) megfelel-e a magaságy helyének.
3. Nézze meg a vegyes kultúra táblázatát, hogy a tervezett fajok kijönnek-e egymással, és ha szükséges, válasszon más zöldségfajtákat is.
   Különösen keskeny ágyásban való kertészkedésnél, ahol a gyökerek közvetlenül bejutnak egymással érintkezve, ne ültessünk növényeket egymás mellé, lelassítva egymás virágzását.
4. Az első ültetésnél nem, de egyébként nagyon fontos: Ellenőrizze, hogy a tervezett ültetés nem ugyanabból az "érzékeny" növénycsaládból származik-e, mint a tavalyi vagy tavalyelőtti betakarítás, és ha szükséges, válasszon növényeket más családokból. Különösen a káposztanövényeknél fontos, hogy ne ültessük őket minél tovább ugyanarra a helyre, és nagyon kis kertek esetén tartsunk néhány év szünetet a termesztésben ültetés után. Itt tudhat meg többet a szaporodási betegségekről és arról, hogyan lehet megelőzni a termesztési problémákat emelt ágyásban.
5. Kombinálja a korai és későn érő növényeket
   A korai érésű kultúra gyorsan növekszik és sok helyet igényel, a későn érő növény még nem zaklatja. Ha a későn érő növény kezd több helyet igényelni, akkor a korán érő zöldségek legjobb esetben már beérnek és betakaríthatók. Példa erre a retek a saláta mellé. Amint a saláta elér egy bizonyos méretet, a retket betakarítják.

Magaságyások telepítése télen: zöldtrágya vagy téli zöldségek

Amikor ősszel betakarítják a magaságyást vagy bármely más zöldséges táblát, a legtöbb házikertész úgy gondolja, hogy a kertészeti év munkája elkészült. De ha a meder egész télen parlagon fekszik, sok tápanyag kimosódhat és a talajvízbe kerülhet, különösen homokos talajokon, késő őszi vagy téli csapadékkal. Ez kár, és viszonylag egyszerű módon elkerülhető téli telepítéssel. A klasszikus téli saláták, mint az endívia, a fríz és a báránysaláta vagy a spenót ősszel vethetők vagy ültethetők, és télen friss vitaminokat biztosítanak. Az ehető téli magaságyásokba ültetésről itt tájékozódhat.

Ha ez nem tetszik, vagy ha extra termékenységet szeretne adni az ágyásnak, válassza a zöldtrágyát. A nem betakarított növényeket zöldtrágyának nevezzük. Növekedésük során a talajban raktározzák a tápanyagokat, rothadva pedig tavasszal lassan újra elérhetővé válnak a magaságyásba történő új telepítéshez. Ezenkívül a köztes kultúrák a gyökereikkel fellazítják a talajt, sőt néha nitrogénnel is dúsítják (hüvelyesek). Azok a növények, amelyek nem szívósak, mint például a retek vagy a hajdina, télen természetesen elpusztulnak és lebomlanak. A szívós zöldtrágyanövényeket, például a szaloncot vagy a lóherét februárban meg kell fordítani, de az ágyáson kell maradni. A zöldtrágya növényeknek gyakran nagyon kellemes gyomirtó hatása is van. Ha elég korán elveted őket, még virágozhatnak is, így ősszel fontos táplálékforrást jelentenek a méhek számára.

A zöldtrágya kiválasztásakor azonban nem szabad szem elől téveszteni a növénycsaládokat. Például a mustár és a retek népszerű zöldtrágyanövényei a keresztesvirágúak családjába tartoznak, ezért nem szabad olyan ágyásokba vetni, ahol a jövőben káposztanövényeket terveznek. Ha már bonyolult telepítési terve van, és nehézségei vannak a növénycsaládok rendezésében, akkor zöldtrágyaként a Phaceliát ajánljuk. Növénycsaládjuk nem tartozik ismert zöldségfajták közé, ezért negatív hatások sem lehetnek. A takarónövényt gyakran elég későn vetik, ezért nem éri el teljes méretét. Ha azonban kora nyáron vetik, akkor vigyázni kell a megemelt ágyással, szválasszon magas növekedésű növényeket, például hajdinát.

Tippek a helyhez és a vetésforgóhoz összefoglalva:

• A hüvelyesek, például a mezei bab, csillagfürt, bükköny és lóhere különösen alkalmasak alacsony nitrogéntartalmú talajokra, mivel nitrogénnel gazdagítják a talajt. A következő évben sem borsót, sem babot nem szabad ültetni.
• Nitrogénszegény agyagos talajokon a borsó, a bíborlóhere és csillagfürt kiváló talajjavító szerek.
• Ha ízlési okokból nem termesztünk káposztát, a keresztesvirágú retek és a mustár ideális zöldtrágyaként. Nagyon gyorsan nőnek, így ideálisak a gyomok elnyomására, mustárolajaik pedig hatékonyak a káros fonálféregfajták ellen.
• A sárga csillagfürt savanyú talajra ajánlott.
• Bonyolult vetésforgó esetén (káposztafélék és hüvelyesek) zöldtrágyának célszerű a facéliát (méhbarát) választani.

A zöldségfélék (például sütőtök) késői irtása esetén előfordulhat, hogy nincs idő a zöldtrágya vetésére. Ezután a magaságyat letakarhatjuk levelekkel vagy levágott fűvel. Erre a legalkalmasabb a gyümölcsfa lombozata. A tölgyleveleket viszont csak korlátozott mennyiségben szabad használni a növekedést gátló tanninok miatt. A talajtakaró elősegíti a talajéletet és hozzájárul a humuszképződéshez.

A téli ültetés előnyei összefoglalva:

• Tápanyag kimosódás megelőzése
• Talajlazítás
• Táplálékerősítés
• Gyomcsillapítás
• friss vitaminok (saláták, spenót)

Tipp: Ha a zöldtrágya mellett szerves trágyával is szeretne segíteni, használhatja Plantura bioparadicsom műtrágyánkat zöldségekhez a magaságyásban. Ennek három hónapig tartó, hosszú távú hatása van, és aktív és egészséges talajéletet biztosít a magaságyban.

Weitere Az „emelt ágy” témához itt, a Pinterest oldalunkon talál ihletet: