A vegetatív szaporítás egyszerű módja a növény klónjainak létrehozásának. Azonban itt is felmerülhetnek problémák.
Ha egy növényfajt nem lehet magról szaporítani, vagy mindenképpen meg akarja őrizni egy növény tulajdonságait, akkor vissza kell dőlnie a vegetatív szaporítási formáknak. Mivel ez magok nélkül megy végbe, ivartalan vagy ivartalan szaporodásnak is nevezik. A legismertebb talán a dugványok szaporítása. A természetben azonban már kialakultak olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a növények klónozását. Ide tartoznak például a gyerekekkel ellátott hegyaljai - kicsi, önálló növények - az eper esetében. A hagyma és a burgonya leányhagymát vagy gumót képez. Ha ezeket elültetjük, ezekből a növénytároló szervekből önálló növények fejlődnek. Más módszerek szándékos emberi beavatkozást jelentenek a növény klónjainak létrehozása érdekében. Ezek közé tartozik az úgynevezett mohosodás a fás hajtásokon. Az oltás pedig, ahogy a gyümölcsfákkal vagy a paradicsommal és az uborkával történik, egy ilyen vegetatív szaporítási forma. Általában nincs komoly probléma ezekkel a terjedéssel.
Dugványok szaporítása
Dugványozással történő szaporítás esetén ez más. Ez valószínűleg az ivartalan szaporodás leggyakoribb formája, és otthon is könnyen elvégezhető. A lehető legfásabb hajtás csúcsát vagy a hajtás egy másik lágyszárú részét levágjuk, és egy speciális dugványszubsztrátumba helyezzük, mint például a Plantura biofű- és magföldünk gyökerezéséhez. Néhány dolgot azonban szem előtt kell tartania a gyógynövényklónok létrehozásakor. Ellenkező esetben problémák léphetnek fel, amelyek megnehezítik a dugványok gyökeresedését.
Dugványszaporítás: problémák
- Rossz higiénia
Ha több növényről szedünk dugványt, és közben a kést nem fertőtlenítjük, a növénybetegségek könnyen átterjedhetnek egyik anyanövényről a másikra vagy a dugványokra.
- Hosszú tárolás
Ha a dugványokat hosszú ideig tárolják, a gyökeresedés sikere csorbát szenvedhet. A tárolási idő növekedésével a dugványok gyökerezéséhez szükséges energiatartaléka csökken. Ezért a dugványokat a vágás után a lehető leggyorsabban be kell helyezni. Ha tároljuk, akkor alacsonyabb hőmérsékleten a hűtőszekrényben.
- Túl alacsony a páratartalom
A dugványoknak még nincs gyökere, ezért nem tudják felszívni a vizet. Ezért a víz párolgását a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A dugványokat az ablakpárkányra szolgáló mini üvegházban is elhelyezheti.
- Gomba
A dugványokkal történő szaporítás a dugványokat érő gombák által okozott problémákról ismert. A határfelület kedvező belépési pont a kórokozók számára. Néha a dugvány leveleit lerövidítik, hogy csökkentsék a párologtatást és ezáltal a vízigényt. Ez is kedvez a gombás fertőzésnek. Ha a páratartalmat túl sokáig magasan tartják, a levelek hamarosan rothadni kezdenek.
- Gyenge rootolás
A vágás egyszerűen nem akar gyökeret formálni – mi lehet az oka? Még a rossz időpont is felelős lehet ezért. Elegendő fénynek és melegnek kell lennie. Ezért az őszi vagy téli szaporítás nem vezet sikerhez. A dugványok szaporításának legjobb időszaka a késő tavasz vagy a nyár eleje. A gyökérterület magasabb hőmérséklete felgyorsíthatja a gyökérképződést. Erre a célra a szakkereskedők speciális fűtőszőnyege ideális. A dugványokkal ellátott tálakat vagy tálcákat a tetejére helyezzük, és így felmelegítjük a gyökérterületen.
- Gyenge növekedés
A sikeres gyökeresedés után előfordulhat, hogy a dugványok már nem nőnek. Ekkor általában segít a fiatal növényeket friss, tápanyagban gazdag aljzatba, nagyobb edénybe ültetni. A dugványok szaporítására szolgáló szubsztrátumok tápanyagtartalma szándékosan alacsony – ez kedvezőbb feltételeket teremt a gyökeresedéshez.
A vegetatív szaporítással kapcsolatos további tippekért lásd a dugványokról történő szaporítás optimális feltételeiről szóló cikkünket.