A városi gazdálkodás jelenleg mindenki ajkán van. Megmutatjuk, mit jelent ez a kifejezés, és bemutatunk mintaprojekteket.
A mezőgazdaság visszatalál városainkba – ezt megtapasztalhatja, ha megnézi a Németországban és más országokban zajló számos projektet és kezdeményezést. A városi mezőgazdaság azonban nem új találmány: a városon belüli növénytermesztés egészen a 19. századig általános volt, amikor is az emberi munkát gépek váltották fel, és a mezőgazdaság ismét eltűnt a városokból. A Németországban a 19. század óta létező tereskertek is jelzik az emberi természet iránti igényt a városi tereken belül. De mit is jelent valójában a „városi mezőgazdaság” kifejezés? És mi a különbség a "városi kertészet" között?
Városi mezőgazdaság=Városi Kertészet? - A kifejezések néhány meghatározása
A városi gazdálkodás az, amikor a városokon belüli szabad tereket haszonnövények vagy dísznövények termesztésére használják. Ide tartoznak a zöldség-, gyümölcs-, virág- vagy gyógynövénykertek, amelyek termését túlnyomórészt a városon belül használják (vagy a törekvéstől függően értékesítik). A "városi kertészet" kifejezés elsőre zavarónak tűnik, mivel gyakran használják a városi mezőgazdaság angol szinonimájaként. Valójában nincs egyértelmű meghatározása a két fogalomnak, de a "városi kertészet" inkább a személyes használatra szánt zöldségtermesztést jelenti.
Miért a városi gazdálkodás?
Különböző okok és motivációk késztetik az embereket a "városi gazdálkodásra": ezek közé tartoznak az ökológiai okok, mint például a növényvédő szerek elutasítása a zöldségeken és a gyümölcsökön, vagy a saját élelmiszertermelés szükségessége. Motívumként szolgálhat a városi tér szebbé tételének vágya vagy az élelmiszerek értékesítésével elért gazdasági haszon is. Egyvalami azonban biztosan megfigyelhető: a városi mezőgazdaság a növekedés miatt elmaradAz egészséges táplálkozás, a környezetvédelem és a fenntarthatóság tudatosítása jelenleg különösen népszerű.
Példák városi gazdálkodásra
A "városi gazdálkodás" típusainak spektruma széles és mindig új formákat mutat. Míg sokak számára a kertészkedés a saját erkélyre korlátozódik, az egész városképet mások kreativitása megváltoztatja: a régi ipari területeken hasznos növényeket termesztenek, a háztetőket kertekké alakítják, a h altenyésztést és a növénytermesztést ötvözik. amit „akvaponikának” neveznek. A vertikális gazdálkodás gyakran helyhiány következménye: Ezzel a koncepcióval a növényeket függőlegesen (például házhomlokzatra) ültetik az épületekre vagy eszközökre. Egy másik érdekes fogalom az úgynevezett „gerillakertészet”. Ezek olyan kampányok, amelyek során a város engedélye nélkül kiskerteket telepítenek közterületre.
A következő projektek bemutatják, hogyan és hol valósították meg már sikeresen a városi mezőgazdaságot Németországban:
Városi gazdálkodás Berlinben
A Berliner Prinzessinnengarten a "városi gazdálkodás" erős közösségi jellegét szemlélteti: Berlin Kreuzberg-Friedrichshain kerületében, egy csaknem 6000 négyzetméteres területen egy használaton kívüli parlagot rekultiváltak, és ugarként használták. közkert 2009 óta. A növényeket dobozban termesztik, mert könnyebben szállíthatók. A Prinzessinnengartenben bárki részt vehet. Nincsenek saját ágyak, és minden lelkes kertésztársat szívesen látunk a projekt támogatásában. Sokféle zöldséget termesztenek, amelyek közül sok régi és ritka fajta. Az oldalnak saját méhészete is van.
"Ehető város" Andernach
A Rajna-vidék-Pfalz tartományban található Andernach önkormányzata állami betakarítási projektjével támogatja a növények közterületre való visszahelyezését. A polgároknak több éve lehetőségük van zöldséget, gyümölcsöt és fűszernövényeket telepíteni a város különböző helyeire. A mottó: "Szedés megengedett" a "Belépés tilos" helyett. A mögöttes ötlet a közösségi terek vonzóbbá tétele, valamint a természethez és a szezonális termékekhez való kötődés erősítése. Különös figyelmet fordítanak a regionális és ritkaságok védelméreNövények.
Aquaponics a fővárosban
Az akvaponika egy olyan koncepció, amelyben a tavakban történő h altenyésztés és az üvegházakban történő növénytermesztés ésszerűen ötvöződik a városokban. Egy berlin-schoenefeldi cég érdekes példája a sikeres megvalósításnak. A süllőt tavakban tenyésztik. A tavak tápanyagban gazdag vizét a növények trágyájaként is felhasználják, így elkerülhető, hogy a növények ellátásához más alapanyagokat használjanak fel. Például gyógynövényeket, salátát vagy paradicsomot termesztenek. A halat és a zöldségeket is regionálisan forgalmazzák.
A sikeres városi mezőgazdasági projektek ezen példái jól illusztrálják e trendben rejlő lehetőségeket. Remélhetőleg a következő években további kezdeményezések születnek, amelyek a kertészetet a nagyvárosaink szívébe viszik.
Kis városi gazdálkodás az erkélyen is végezhető. Ebből a cikkből megtudhatja, mely növények alkalmasak önellátó erkélyére.