Kevés a kertekben található csigafajok táplálkoznak salátával és más zöld növényekkel. Sok csiga még hasznos is, ezért bátorítani kell a kertekben.
Nem minden csiga egyforma. Még ha gyakran undorodunk is a zsíros kis állatoktól, sok szárazföldi csigafaj hasznos és fontos ökoszisztémánk számára. Ennek ellenére egyes csigafajták valóságos csigapestissé fejlődnek a kertben, különösen nedves években. Ez a cikk a körülöttünk elterjedt csigafajták közül néhányat vizsgál meg, és mely csigák hasznosabbak számunkra.
Csigafajták a kertben: hány van?
A csigák, amelyek tudományos neve Gastropoda, külön osztályt alkotnak a puhatestűeken (Mollusca) belül. Nem lehet pontosan megmondani, hogy összesen hány csigafaj létezik, de számuk óriási. Becslések szerint legalább 85 000 faj létezik. Különösen a kertekben előforduló csigák érdekelnek bennünket. Ezek a szárazföldi tüdőcsigák (Stylommatophora) közé tartoznak, amelyek közül körülbelül 25 000 faja létezik világszerte.
Hány csigafaj őshonos Németországban?
Németországban körülbelül 400 szárazföldi csigafaj él, de nem mindegyik őshonos. Néhányukat betelepítették, és neobiota vagy neozoa néven említik őket. Ide tartozik például a spanyol csiga (Arion vulgaris) vagy a foltos ehető csiga (Cornu aspersum). Körülbelül 50 szárazföldi tüdőcsigafaj neozoa Németországban, a többit őshonosnak tekintik.
Hasznos csigafajták a kertben
Mire hasznosak a csigák? Nem minden csigafaj kedveli a friss, zöld növényi anyagot. Egyes fajok elsősorban elh alt növényeken és dögön táplálkoznak, ezért fontos lebontói az anyagkörforgásban. A kertben lévő hasznos csigák néha még más csigákat vagy karmaikat is megeszik, hogy aktívan eggyé váljanakHozzájáruljon a nem kívánt csigafajták számának csökkentéséhez. A kerteinkben található hasznos csigafajok főként két családból származnak: a csigákból (Helicidae) és a meztelen csigákból (Limacidae).
Csigák (Helicidae)
Majdnem az összes kertünkben megtalálható héjas csiga ebből a családból származik. Európában igen fajgazdag és elterjedt. Ezeknek a csigáknak a különböző fajai főként elh alt növényi anyagokkal táplálkoznak, ezért általában nem okoznak nagyobb károkat.
Csiga (Helix pomatia)
Az elegáns csigák a nálunk őshonos csigafajok közé tartoznak. A római csigák száma azonban jelentősen csökkent a kertben az elmúlt években, ami a római csigaélőhelyek folyamatos pusztításának és a hatékony vegyszeres védekezésnek köszönhető. Ezért Németországban jelenleg természetvédelem alatt áll a római csiga. A római csigák héja eléri a 3-5 cm-t, és többnyire az óramutató járásával megegyező irányú. Mivel a római csigák általában úgy élik túl a telet, hogy fedett héjukban fagyállóvá válnak, a római csigák a természetben akár nyolc éves kort is elérhetnek. A római csigák élőhelye legyen meszes, meglehetősen nedves talaj, ideális esetben árnyékos és meleg. Gyakran ritka erdőkben vagy bokrokban találhatók. A római csigáknak számos természetes ellensége van. Például a hangyák, atkák, ragadozó madarak és kisemlősök elsősorban a még puha héjú fiatal római csigákat célozzák meg. Emiatt 100 csiga közül csak körülbelül 5 él két évnél tovább.
Tipp: Talált már valaha csigát a salátán, és azon töprengett, hogy a csigák valóban hasznosak-e? Ha a római csigák nem találnak elegendő elh alt növényi anyagot, ami például a nagyon tiszta és rendezett kertekben előfordulhat, néha nincs más választásuk, mint a friss növényi részeket is megtámadni. Tehát nyugodtan hagyjon néhány koszos sarkot, hogy a római csigának ne kelljen veled versenyeznie az élelemért.
Kerti csiga(Cepaea hortensis)
A kerti csigák lényegesen kisebbek, mint a római csigák, héjátmérőjük körülbelül 2,5 cm. A tokot világos színezés jellemzi, sötét sávokkal. A kagyló szája általában fehér, ami az egyébként nagyon hasonló ligeti csigák megkülönböztető jegyeként szolgál. A kerti csigák sokféle élőhelyhez tudnak alkalmazkodni, de gyakran előfordulnak erdőkben, bokrokban, sövényekben vagy magas gyógynövényágyásokban. Gyakran egy kicsit magasabban találhatók fákon vagy sövényeken. Mivel főként algákkal táplálkoznak, és nem lágyszárú növényrészekkel, ezért általában nem okoznak kárt kerteinkben.
Csigák (Limacidae)
Gyakran minden héj nélküli csigát egybe raknak, és általában károsnak és nemkívánatosnak mutatják be. Vannak azonban hasznos csigafajok – például a legtöbb csigafaj. Jelenleg összesen mintegy 200 meztelen csigafaj ismeretes. Főleg elh alt növényi anyagokkal, algákkal, gombákkal és néha más csigák karmaival táplálkoznak. A Lehmannia, Limacus, Limax, Malacolimax nemzetségek a kertészet szempontjából relevánsak. A tigriscsiga (Limax maximus) nem fél attól, hogy megtámadja és felfalja a burjánzó spanyol csigákat, így egyike a spanyol csigák kevés természetes ellenségének. A fekete meztelen csiga (Limax cinereoniger) gyakran megtalálható a komposztokon, ahol növényi törmeléket és gombákat eszik. Az üvegházi csiga (Lehmannia valentiana) az egyetlen ismert csigafaj, amely károkat okoz – de csak az üvegházban.
Mely csigafajok jelentenek veszélyt a kerti növényekre?
Megnövekedett egyedszámban a meztelencsiga (Deroceras reticulatum) és a spanyol csiga (Arion vulgaris) veszélyt jelent a kerti növényekre.
Egy dolgot ne felejtsen el: Nem minden növényt érint egyformán. Sokan érdektelenek a csigák számára, vagy akár elriaszthatják a csigákat az ágytól. Létrehoztunk egy cikket a meztelen csigával szemben ellenálló növényekről, valamint egy másik cikket arról, hogy melyek a növények taszítják a csigákat.
Ha van ilyenHa megérkezik az invázió, nélkülözhetetlen lehet a csigapelletek markolása. Plantura biocsigapelleteink még esőben is megbízhatóan küzdenek a meztelen csigákkal, és lehetővé teszik számukra, hogy nyálkaképződés nélkül visszahúzódjanak rejtekhelyükre. Kíméli a jótékony rovarokat és háziállatokat, sőt biogazdálkodásra is engedélyezett.
Csigák (Arionidae)
A csigák családjába tartozó különféle fajok közös jellemzője, hogy a csigaház nagyrészt visszahúzódott, és már csak az úgynevezett köpeny maradt meg, amely a felnőtt csigák testének elülső részét takarja. A csigák spirálja a jobb oldalon, a köpeny közepe előtt található. Egy másik tulajdonság, ami megkülönbözteti őket sok más csigafajtól, az, hogy a meztelen csigák összegömbölyödhetnek. A kertben elsősorban a Arion nemzetség lényeges.
Spanish Slug (Arion vulgaris)
A spanyol meztelen csigákat, amelyeket általában nasturtiumnak neveznek, régóta használják a káros, invazív fajok kiváló példájaként. Úgy gondolták, hogy ezt a csupaszág fajt az 1960-as években hozták be Spanyolországból, és azóta tömegesen elterjedt, kiszorítva őshonos csigafajainkat. Az újabb tanulmányok azonban azt mutatják, hogy a spanyol meztelen csigája nem fordul elő Spanyolországban, és tényleges eredete sem bizonyítható egyértelműen. Elterjedtsége az elmúlt évtizedekben tagadhatatlan, így mára valószínűleg Németországban a leggyakoribb csigafaj.
A kifejlett egyedek viszonylag nagy, 7-14 cm hosszúságú csigák. Nehéz pontosan azonosítani őket, mivel nagyon eltérő színűek - a barnától a narancson át a szürkés-zöldig -, ezért nagyon hasonlítanak más csigákhoz. Ezért gyakran a pirossal (Arion rufus), barnával (Arion fuscus) vagy feketével (Arion ater) társítják őket.) Slug zavart. Ezek a fajok gyakran csak viszonylag csekély kárt okoznak, vagy egyáltalán nem okoznak kárt a mederben, de ennek ellenére - és általában szükségtelenül - minden erejükkel harcolnak ellenük. A vörös meztelen csigát még veszélyeztetettnek tekintik, és lehetőleg nem szabad eltávolítani.
A félreértés elkerülése érdekében a nasturtiumot pontosan azonosítani kell. A fiatal állatok meghatározása jobban működik, mint a felnőtt állatoknál, amelyek általában sokkal világosabbak, csaknem élénk narancssárga és kétkávébarna függőleges csíkokkal rendelkeznek. A spanyol meztelen csigák mindenevők, de kedvelik a friss növényi anyagokat, és különösen szeretik a körömvirágot (Tagetes), a macskagyökeret (Valeriana officinalis) és sütőtök növények (Cucurbita). A spanyol csigák is kannibálok, és megeszik más csigafajok karmait, így versenyelőnyhöz juttatják őket.
Kertcsiga (Arion hortensis) és közönséges meztelencsiga (Arion differentus)
Ez a két fajta csiga nagyon szorosan összefügg, és nehéz megkülönböztetni őket, ezért gyakran egyszerűen a kerti meztelenül elnevezéssel kombinálták őket. A kifejlett állatok legfeljebb 5 cm hosszúak, de gyakran kisebbek maradnak. Az állatok háta többnyire feketéstől sötétkékig terjed, barnás árnyalattal. Világosabb, sárgás csíkkal elválasztva mindkét oldalon sötétebb hosszanti csík található, az ún. A talp általában sárgás színű, és a test nyálka is sárgás színű. A két kerti csigafaj lágyszárú, klorofillban gazdag - azaz zöld, friss - növényi anyaggal táplálkozik. Gyakran a talajban élnek, ahol a termőtalaj alatti növényrészeket eszik. A kerti csigák a tojástól a kifejlett állatig minden stádiumban áttelhetnek, ezért az év bármely szakában megtalálhatja kertjében minden stádiumát. A kerti csigák és a közönséges csigák általában körülbelül kilenc hónapos korig élnek.
Szántóföldi meztelen csigák (Agriolimacidae)
A mezei meztelen csigák köpenye általában a test legalább egyharmadát fedi. A viszonylag kis légzőnyílás a köpeny hátsó felében található. A farok vége hullámos, azaz pontra keskenyedik, mint egy hajó gerince. Noha ez a mezõcsigák legnagyobb családja, a kerteinkben különösen egy fajt – a csomós mezei mezõcsigafélét – tartanak károsnak.
Rácsos mezei csiga (Deroceras reticulatum)
A hálós mezei csiga 3,5-6 cm hosszú, hazánkban a leggyakoribb őshonos csigafaj. Színük a krémfehértől a palaszürkén át a vörösesbarnáig változik. Jellemzőek a sötétebb foltnyomok, amelyek néha valódi hálót eredményeznek, és az egyértelműen barázdált bőr. A hálós mezei csigák különösen erősekPáratartalom függő és fényérzékeny, ezért éjszakai életűek. A hálós mezei csigák mindenevők, de a friss növényi anyagot kedvelik. Ez a fajta csigák a magvakat és a fiatal palántákat is megtámadhatják, ami gyakran ahhoz vezet, hogy a kultúra nem kel ki. A mezei csigák őszig rakják tojásaikat. A fiatal csigák tavasszal kikelnek, és optimális körülmények között évente két-három nemzedéket hoznak létre.
Tipp: A mezei meztelen csigának az az oka, hogy a mezei meztelen csigának olyan nagy a kártételi lehetősége, hogy más csigákkal ellentétben évente több generációt képes kifejlődni.
Még a kifejlett csigák is túlélik az enyhe teleket, és különösen meleg napokon válnak aktívvá. Ezek a túlélő csigák sok kárt okozhatnak az év elején.
Ha tudja, hogy milyen típusú csigák vannak a kertjében, szükség esetén védekezési intézkedéseket tehet. A csigák elleni küzdelemről szóló cikkünk részletesebben elmagyarázza, hogyan nem kell azonnal vegyszerhez folyamodni, és mit tehetsz még.