Könnyen gondozhatók, szépek, ízletesek, és sokféle betegségnél nyugtató hatásúak: természetesen őshonos vadon termő gyógynövényeinkről beszélünk.
Sok vadon termő fűszernövény már nő a kertedben, másokat is találsz az úton. A számos aromával és felhasználási lehetőséggel a célzott termesztés is megéri. Minden vadon termő gyógynövény értékes állatvilágunk számára is, különösen a rovarok számára.
Mik azok a vadon termő gyógynövények?
A vadon élő gyógynövények vadon termő lágyszárú növények, amelyek a dísznövényekkel ellentétben nem emberi termesztés eredménye. A gyom egy pozitív kifejezés a gyomokra vagy gyomokra is. Az évszázados alkalmazkodásnak köszönhetően a vadon élő gyógynövények fontos táplálékforrások rovaraink számára. A növények és rovarok ezen kölcsönös alkalmazkodását koevolúciónak nevezik. A bennszülött rovarok sok új dísznövény virágát nehezen tudják felhasználni, mert rossz alakúak, méretűek vagy nem vonzó az illatuk. Számos vadon termő gyógynövény kiválóan használható a konyhában, és gyógynövényként is használható.
Helyi vadon élő gyógynövények listája
A Németországban található körülbelül 10 000 különböző növényfaj közül körülbelül 3500 virágzó növény. Ide tartoznak az őshonos vadon termő gyógynövényeink is, amelyek közül néhányat könnyű megtalálni az út során, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket.
Tipp: A felsorolt vadon élő gyógynövények egy része egynyári. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen újra kihajtanak, hanem magvakkal kell szaporítani őket. Ha betakarítja a virágot vagy a gyümölcsöt, jövőre újra el kell vetnie a növényeket. Ha a virágok a növényen maradnak, a vadon élő gyógynövények általában önmagvakkal szaporodnak.
1. medvehagyma
Az egyik legismertebb helyi vadon élő fűszernövény a medvehagyma (Allium ursinum), amely tavasszal intenzív fokhagymaillatot áraszt. Az évelő, lágyszárú növény fiatal levelei fogyaszthatók és feldolgozhatók például pesztónak. Összetevői állítólag segítik az emésztési problémákategészséges legyen. A medvehagymát márciustól szüretelik, még az áprilisi vagy májusi virágzás előtt. Fehéren virágzik, árnyékos, nedves helyre a kertbe is ültethető. A medvehagymát nem szabad összetéveszteni a mérgező gyöngyvirággal (Convallaria malaris), amelynek levelei nagyon hasonlóak.
A borágó (Borago officinalis) levelei olyan ízűek, mint az uborka, ezért a növényt uborkafűnek is nevezik. A borágó csillag alakú, acélkék virágai ideálissá teszik dísznövényként. A nyirkos, meszes napsütéses hely ideális a borágó számára. A friss levelek mellett a virágokat is felhasználhatja a konyhában, és hozzáadhatja például desszertekhez vagy salátákhoz. Gyógynövényként a borágót főként bőrproblémák, például neurodermatitisz vagy viszketés esetén használják, és állítólag gyulladáscsökkentő hatása is van. Mivel a borágó egynyári lágyszárú növény, jövőre újra kell vetni.
3. Csalán
A csalán (Urtica dioica) azon vadon élő gyógynövények közé tartozik, amelyek általában nem népszerűek. Ez valószínűleg elsősorban a csípős szőrszálaknak köszönhető, amelyek többek között hangyasavat is tartalmaznak. Ez a sav pedig felelős a bőr égő érzéséért. Ezen kívül a csalán sokrétűen felhasználható a konyhában, és az őshonos lepkék hernyóinak is fontos tápnövénye. Virágai nem feltűnőek, de serpenyőben megsütve, ropogós hozzávalóként salátákba keverhetjük. Maguk a levelek sütve is finomak, vagy nyersen is felhasználhatók turmixokhoz és salátákhoz. Természetesen a csalántea különösen jól ismert a hólyaghurut vizelethajtó gyógyszereként. A félárnyékos és nitrogénben gazdag helyek ideálisak a csalán számára. A csalán mélyen gyökerezik, rizómáján futók keletkeznek, ezért gyorsan és széles körben elterjedhet.
Mindenki ismeri a százszorszépet (Bellis perennis), mert szinte minden kertben vagy parkban magától megterem, és szinte egész évben virágzik. Tudjuk, hogy az évelő, lágyszárú növény virágait is lehet enni, sőt a százszorszépet a gyógyászatban is használták.de csak néhány ember. Más vadon élő fűszernövényekkel együtt a százszorszép salátákat és gyógynövénytúrókat fűszerez. A virágok fogyasztása étvágygerjesztő és gyulladáscsökkentő hatású. A százszorszépek meglehetősen alkalmazkodóképesek, és gyorsan megtelepednek magukban, ahol elég jó növekedési feltételeket találnak. Tehát ha a fehér virágok nem jelennek meg maguktól a pázsitban, akkor valószínűleg nem ültethetők mesterségesen a nem megfelelő termőhelyi viszonyok miatt. Ezután már csak a talaj nedvesség, tápanyagtartalom és fényviszonyok optimalizálásával próbálkozhat – ez azonban nagy pázsitokon időigényes vállalkozás.
5. Gundermann
A földi borostyán (Glechoma hederacea) szintén sok kertben elterjedt. Lila ajkú virágai vannak, és a talajon kúszva nő. Ezért kiválóan használható talajtakaróként is. A földi borostyán a korai virágzók közé tartozik, virágait már áprilisban mutatja. Előnyös a félárnyékos vagy árnyékos hely, tápanyagban gazdag és friss, nedves talajjal. Az őrölt borostyán illata enyhén csípős, de keserű is, és némileg a mentához hasonlít. Főleg vadfüves salátákhoz és gyógynövényvajhoz használják. Köptető és vizelethajtó hatású, köhögés és bélproblémák esetén alkalmazható. Az évelő és lágyszárú növény számos futót alkot, és olyan gyorsan terjed a kertben.
Sok vadon termő fűszernövényt, mint például a bodza (Aegopodium podagraria) nem szívesen fogadunk a kertekben, bár nagyon sokoldalúak. A régi szabály szerint: „Három, három, három – része vagy a köszvényfűnek” nem tévedhetsz a betakarításnál: a köszvényfűnek háromszögletű szára és három részből álló levelei vannak, amelyek mindegyike három részre oszlik. Így lehet megkülönböztetni a földi bodzát az összes többi ernyősvirágtól. A növénycsalád számos tagja nagyon hasonlít egymásra, de néhányan mérgezőek. Fehér ernyős virágai minden kertnek természetes hangulatot kölcsönöznek. Az őrölt bodza A- és C-vitamint, valamint kalciumot, magnéziumot és sok más összetevőt tartalmaz, és egyszerűen szendvicsekre, levesekre és salátákra is fogyasztható. A burjánzó rizómából más növények nőnek ki, ezért a lágyszárú, évelő talajbodza terjedését célszerű gyökérgáttal korlátozni.
Tipp: Még köszvényfű is létezikdísznövény. A 'Variegata' fajta fehér-zöld tarka levelekkel rendelkezik, és különösen dekoratív.
7. kamilla
Fájdalomcsillapító tulajdonságairól ismert leginkább. A kamillavirágból teát készítenek. Természetesen igazi kamilláról beszélünk (Matricaria recutita). A százszorszéphez és a margarithoz hasonlóan a kamilla fehér százszorszép virága sárga középponttal. Kellemes illatú, napos, mérsékelten párás, tápanyagban gazdag helyeket kedvel. Egynyári lágyszárú növény, amelyet minden évben el kell vetni. A virágok íze enyhén édes, a levelek finoman fűszeresek. Használhatja őket például vadon élő gyógynövényes salátákban.
8. Fokhagymás mustár
A helyi vadon élő fűszernövények másik képviselője a fokhagymás mustár (Allaria petiolata), amelynek fokhagymás illata van, mint a medvehagyma. Az íze azonban kevésbé kifejezett. A fokhagymás mustár félárnyékban és enyhén nedves helyen szereti, és sok ritka lombos erdőben megtalálható. Ott a két- évelő, lágyszárú növény általában erősen elterjed az út mentén. A keresztes virágú növény április és augusztus között kis fehér virágokat hoz létre. Ha a fokhagymás mustárt szeretné elültetni, vegye figyelembe, hogy ez egy hideg csíra. Egyébként a gyökerek és a magvak is ehetőek, bár ez utóbbiból ecettel és sóval mustárszerű krémet lehet készíteni.
9. Búzavirág
Az egynyári búzavirág (Cyanus segetum) inkább megjelenésével, mint ízével meggyőz. A virágok ehetők, de nem különösebben ízletesek. Gyakran használják az ételek díszítésére. A búzavirág korábban a gabonatábla közepén nőtt, de ma már ritkán fordul elő a mezőgazdasági tájakon. Az egynyári növény a napos, humuszban gazdag, jó vízelvezetésű helyeket kedveli, ezért nem szabad különösen tápanyagban gazdag talajra vetni.
10. Pitypang
A százszorszéphez hasonlóan a közönséges pitypang (Taraxacum officinale szekt. Ruderalia) számos kertben és pázsiton megtalálható parkok . Sárga virágáról és jellegzetes leveleiről azonnal felismerhető. UtánElhalványul, kifejlődik a jól ismert pitypang. A lágyszárú növény évelő, és ismét kihajt a levélrozettából. Sokféle növény létezik, amelyeket pitypangnak neveznek, de néhányuk teljesen más nemzetségbe tartozik. Például pitypangméz készíthető gyermekláncfűből, amihez nem kell méhsejt a méhektől.
11. Vörös lóhere
A vörös lóhere (Trifolium pratense) a helyi gyógynövények fontos képviselője. Inkább ibolyán, mint vörösen virágzik, és gömb alakú virágfejeivel minden réten gyönyörű színfolt. A lóhere az úgynevezett hüvelyesek közé tartozik, és nitrogénmegkötő baktériumok segítségével képes megkötni a nitrogént. A vöröshere nitrogénszegény talajon is megnőhet, vagy a rossz szubsztrátumok ismételt nitrogénnel való dúsítására használható. Egynyáritól kétévesig terjedő lágyszárú növény. A kertben a vöröshere napos vagy részben árnyékos, enyhén nyirkos helyeken nő. A fiatal vöröshere palánták enyhén diós ízűek és magas vitamintartalmuk miatt értékelik őket. De az érett növények levelei és virágai is ehetők, és segítenek a hasmenés és a menstruációs görcsök esetén.
12. Cickafark
Aki emésztési problémákkal küzd, a cickafarkfű (Achillea millefolium) is választható a vadon élő gyógynövények nagy választékából. Szinte minden réten megterem, finom tollazatú leveleiről ismerhető fel, ez adta az ezerlevelű nevet is. Számos, ernyőben elhelyezett, fehér egyedi virágot fejleszt. A cickafark a száraz helyeket részesíti előnyben, ahol magas a napsugárzás és sok tápanyag van a talajban. A rizóma fölött lábhegyeket alakítanak ki, így a lágyszárú, évelő növény gyorsan el tud terjedni. A virágokból szirupot készíthetünk, vagy a fiatal leveleket salátákhoz használhatjuk. Azonban nem különösebben aromásak, és enyhén kesernyés ízűek. A növény föld feletti részei teaként főzhetők, és elősegítik az emésztést.
13. Útifű
A feltűnő virágaival a vadfűről nem azonnal jut eszünkbe a kökény útifű (Plantago lanceolata). Gyakran növekszik az út szélén, valószínűleg innen kapta a nevét, lágyszárú és hajttöbb egymást követő évben. Megnyúlt, hegyes levelei köptető és gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaznak, ezért gyógynövényként használják. Szúnyogcsípésre is összetörhető, viszketés enyhítésére. A fiatal virágzat jól süthető, diós ízű. Az útifű könnyen ültethető nedves és napos helyekre a kertben.
14. tyúkfű
A százszorszéphez hasonlóan a közönséges tyúkfű (Stellaria media) általában egész évben virágzik, és csillagszerű fehér virágait mutatja be. Vetéskor ügyeljen arra, hogy tápanyagban gazdag talajt használjon, mivel a csirkefű elviseli a napot és az árnyékot is. A tyúkfű egynyári növény, újra kell vetni. Az enyhén kukoricára és borsóra emlékeztető növényt frissen, szendvicsen fogyaszthatjuk a legjobban. A csicseriborsó teát friss levelekből is készítik, és például köhögés enyhítésére isszák.
15. Vadrépa
Sokan nem is tudják, hogy a mai sárgarépa eredetileg a vadsárgarépából származik (Daucus carota). A levelek összetörésekor azonban a sárgarépa illata azonnal megcsapja az orrát. A vadsárgarépa napos helyen érzi magát a legjobban, jó vízelvezetésű, homokos talajjal. Szintén az ernyősvirágúak közé tartozik és fehér virágokat hoz létre, melyeket, mint minden vadon élő gyógynövényt, a rovarok is kedvelnek. A növény gyökereit sárgarépához hasonlóan használhatjuk, míg a leveleket és a magvakat fűszerezésre használjuk. A vadrépa kétéves. A gyökeret az első év őszén, azaz a vetés évében kell betakarítani. A virág csak a második évben képződik, és akkor sajnos megakadályozza.
Bár a helyi vadon élő gyógynövényekkel sokat tehetsz a rovarok világáért, vannak olyan növények is, amelyek kifejezetten alkalmasak a pillangók számára. Bemutatjuk a 10 leginkább pillangóbarát növényt