A retek gyorsan növekvő, egészséges zöldség, szinte egész évben termeszthető. Nálunk mindent megtudhat a káposztanövény eredetéről és tulajdonságairól, valamint a retek ültetéséről.

Retek
A retek sokféle színben és formában kapható

A kerti retek (Raphanus sativus var. niger) Ázsia egyik legnépszerűbb zöldsége. Németországban a sörretek ismertebb – de a retket sokkal változatosabban lehet felhasználni. Bemutatjuk a retket, tulajdonságait és követelményeit, valamint tippeket adunk az ültetéshez és gondozásához.

Retek: eredet és tulajdonságai

A retek, más néven retek vagy retek, a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozik. Szorosan rokon a retekkel (Raphanus sativus var. sativus) és a takarmányretekkel (Raphanus sativus var. oleiformis) kapcsolatos. A retek valószínűleg a mezei retekből (Raphanus raphanistrum) származik, amely Dél-Európában és Ázsiában őshonos. A retek termesztett formája valószínűleg csak a 13. században jutott el Németországba. Ma világszerte használják zöldségnövényként. A retek vagy radi szó a latin "radix" szóból származik, ami azt jelenti, hogy "gyökér".

A retek a gyökér és a hajtás egyes részeiből megvastagodott gyökereket, úgynevezett hipokotilokat képez. A kerek, ovális vagy hengeres retek kívül fehér, rózsaszín, piros, lila, zöld, barna vagy fekete lehet. Belül a fehér, zöldtől bíbor színű répahús található, aromás, csípős, édes ízével. Mint minden káposztanövény, a retek is tartalmaz különféle mustárolajokat, amelyek a jellegzetes, káposztaszerű, csípős ízért felelősek. Antibakteriális hatásuk van, ezért a retekből köhögés elleni szirupot lehet feldolgozni.

Reteklevelek
A retek mély gyökeret és erős levélrozettát képez a

A retekgyökér mélyen behatol a talajba, és alig képez oldalgyökereket. A retek levelei kezdetben alaplevél rozettát alkotnak, fűrészes, karéjos és szárnyas egyes levelekkel, némelyik hosszú szárral. A virágzás idején a retek növények hosszában megnyúlnak ésmagasan virágzó hajtásokat képeznek, amelyeket váltakozó levelekkel borítanak. A hosszúnapos növények csak akkor virágoznak, ha a nap hossza túllép egy bizonyos számú órát. Ez általában május és június vége között van így. A retek virágai 120-200 cm magas hajtásokon jelennek meg. Csokorban nőnek, és fehértől rózsaszínig terjedő virágaik vannak, néhány sötét erekkel. A retek önsterilek, ezért szigorú keresztbeporzók és rovarfüggők. A virágok ezért nektárt és virágport is biztosítanak. A megporzás után megnyúlt hüvelyek képződnek, amelyekben a szögletes, vöröses-sötétbarna retek magvak beérnek. Még akkor sem, ha a hüvely érett, nem tör ki, ellentétben a repcével (Brassica napus) vagy a mustárral (Sinapis). A retek minden része ehető: levelei, virágai és fiatal hüvelyei a konyhában is felhasználhatók.

Mi a különbség a retek és a retek között? A retek és a retek ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, de mindegyik más fajta. A retek gyakran lényegesen nagyobbak és hosszabbak, ízük aromásabb, miközben édestől csípősig. A reteknek viszont enyhén csípős ízük van, és néhány hét múlva zsenge, kis fehérrépaként szüretelik. Azonban olyan szoros rokonságban állnak egymással, hogy keresztezhetik egymást, ha egy időben virágoznak.

Retekvirág
A retek virágai május és június között jelennek meg

Retek ültetése: vetés, hely és Társ.

A retek optimális helye könnyű vagy közepesen nehéz, omlós talaj, jó vízellátással, teljes napsütéstől félárnyékig. A túl könnyű talajon a retek hajlamos bundássá és rendkívül csípőssé válni. Másrészt a retek gyökerét nem lehet jól kifejlődni és nehezen lehet betakarítani túl nehéz talajon. Az iszaposodott vagy nehéz talajok, amelyek hajlamosak a vizesedésre, nem alkalmasak, de komposztban gazdag virágfölddel javíthatók, mint például a Plantura bioparadicsom- és zöldségföldünk és homok. A szerves anyagok bevezetése hosszú távon is javítja a talaj állapotát, mivel elősegíti a talajéletet és fokozza a humuszképződést.

A retket közvetlenül a szabadba vagy hidegházban vetik, a termesztés típusától és fajtájától függően. Előművelés lehetséges, de a direkt vetés sokkal szebb céklát és mélyebb gyökereket eredményez, ami megkönnyíti a karbantartást és a betakarítást. Egyes retekfajták nyári termesztésre alkalmasak tavaszi vetéssel, mások tárolható őszi és téli retekként szolgálnak.vetve aug. A retket télen is lehet termeszteni fűtetlen, védett hideg házakban.

A nagy fajtaválaszték és az év különböző időszakaiban történő termesztése miatt a retket kéthetente tételesen lehet vetni, így szinte egész évben betakarítható. Először a talajt megműveljük, eltávolítjuk a nem kívánt gyomokat, és nagyvonalúan meglazítjuk a talajt. A retekmagokat ezután szorosan, 25–30 cm-es távolságra sorokba vetik, majd az egyes reteknövények között 20 cm-es távolsággal elválasztják. A magot 1-2 cm mélyen a talajba vagy virágföldbe helyezzük, és erőteljesen öntözzük. Optimális, 14-15 °C-os csírázási hőmérsékleten az első palánták 8-10 nap múlva láthatók.

Retekvetés
A retekmagokat sorokban, közvetlenül a földbe vetik

Jó és rossz szomszédok a reteknek: A retek vegyes kultúrája nagyon megéri, mivel egyes ültetőpartnerek távol tartják a kártevőket, és nem terjesztenek betegségeket. A reteknek jó szomszédai a saláta (Lactuca), a sárgarépa (Daucus carota), a zeller (Apium graveolens ), Salsify (Scorzonera hispanica), Spenót (Spinacia oleracea), Paradicsom (Solanum lycopersicum), Paprika (Capsicum annuum), borsó (Pisum sativum) és bab (Phaseolus vulgaris). A rossz növényszomszédok viszont a rokon káposztafélék (Brassica), az uborka (Cucumis sativus) és a hagyma (Allium cepa ).

A gyors növekedésű retekfajták elő- vagy másodveteményként termeszthetők. Az üvegházban a csípős cékla kora tavasszal fejlődik optimálisan, és május elejére takarítják be, amikor a paradicsom, paprika és hasonlók beköltöznek. Az őszi-téli retek augusztustól vethető utónövényként a korai sárgarépafajták, a bokorbab, a borsó vagy a saláta után. A retket nem szabad közvetlenül más káposztafélék után termeszteni, hogy elkerüljük a rettegett lúdgyökeret (Plasmodiophora brassicae). Ezért négy-öt év termesztési szünet javasolt.

Retektermesztés
A fiatal palántákat két-három hét elteltével leválasztják, és a retek számára optimális ültetési távolságra ültetik át

A megfelelő ellátás

A retek gondozása meglehetősen egyszerű, azért is, mert a kultúra gyorsan növekszik. A vetés után két-három héttel a palántákat a végső távolságig elválasztják. A sorok közötti rendszeres kapálás csökkenti a gyomok növekedését, ami különösen fontos aa palántázási fázis fontos. A további gondozási intézkedéseket a következő bekezdésekben mutatjuk be.

Öntözz és trágyázz

A retek termesztése során fontos a trágyázás és az öntözés, mivel a szárazság, a hő és a tápanyaghiány szőrös, fanyar és fás répa megjelenését eredményezi. Extrém esetben a retek a stressztől kihajt és idő előtt virágzik. A rendszeres vízellátás ezért különösen szükséges száraz időszakokban.

A retek az átlagfogyasztók közé tartozik, és elegendő tápanyaggal kell ellátni, különösen akkor, amikor a répa fejlődik. A Plantura bio paradicsom műtrágyánkat kifejezetten a paradicsom és más zöldségfajták igényeire szabtuk. Körülbelül három hónapig fejti ki hatását, és lassan és egyenletesen bocsátja ki a benne lévő tápanyagokat. Ez hatékonyan megakadályozza a növények kimosását vagy túltrágyázását. Az állatmentes szemcsés műtrágya vetési lazításkor bedolgozható a talaj felszínébe. A friss trágyát vagy komposztot nem szabad közvetlenül a retek vetése előtt bedolgozni, mivel ez túl durva a reteknek, és károsíthatja a növényeket.

Gyakori betegségek és kártevők a retten

A retek meglehetősen robusztus zöldségnövény, de kedvezőtlen termesztési körülmények között különféle kártevők és betegségek előfordulhatnak:

  • Ferry Fleas (Psylliodes): Az apró, ugró, fényes fekete bogarak szitaszerű lyukas leveleket okoznak. A rendszeres sorközi kapálás, a finom szemű zöldségvédő hálók és a tansy húsleves csökkentik a fertőzést.
  • Káposztalégy (Delia): A káposztalégy kukacok a káposztanövények gyökereiből táplálkoznak, és a fiatal növények gyakran teljesen elpusztulnak. A zöldségvédő háló, valamint a paradicsommal és zellerrel kevert kultúra távol tartja a káposzta legyeket.
  • Lisztes káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae): A fehérszürke levéltetvek a fiatal hajtásvégeket szívják. A levéltetvek elleni jótékony rovarok és a babbal kevert kultúra csökkenti a fertőzést.
A lisztes káposztalevéltetű nagy telepeket képez a káposztanövényeken
  • Levélfoltosság: Különféle gombás kórokozók okoznak sötét foltokat a leveleken, amelyek gyakran önmagukban sem veszélyesek, de más betegségekre vagy kártevőkre utalnak a retten.
  • Peronoszpóra (Peronospora parasitica): A levél alsó oldalán szürkésfehér gombásodások képződnek, amelyek a felső oldalon sárga foltokként tükröződnek. A meleg és párás idő elősegíti a betegséget, ezért megfelelő szellőzést és ültetési távolságot kell biztosítanitisztelni kell.
  • Fehérrozsda (Albugo candida): Fényes fehér gombás pustulák a levél alsó oldalán különösen magas páratartalom mellett jelennek meg, és gyorsan terjednek a széllel és a vízzel a termésben. Az érintett leveleket el kell távolítani, és a háztartási hulladékkal együtt ártalmatlanítani kell.
A fehérrozsda gyorsan átterjed a környék összes káposztanövényére

Szívós a retek?

A fiatal, betakarításra kész retek nem szívós, ezért teljes egészében ősszel takarítják be és tárolják. A teljesen kifejlett őszi retek akár -9 °C hőmérsékletet is elvisel, és elméletileg egész télen át takarítható, ha a talaj fagymentes, de ebben a szakaszban gyakran túl fásodott. A répa fagy alatt is felszakadhat, és akkor már nem ehető. A téli védelem fóliával vagy gyapjúval, vagy a retek termesztése szigetelő, fűtetlen üvegházban jobb alternatíva a szabadföldi termesztéshez, ha a répa nem tárolható.

Az első aromás retek céklát néhány héttel a vetés után lehet betakarítani. Tippeket adunk a retek betakarításához és tárolásához.

Kategória: