A talaj pH-ja kulcsfontosságú tényező a növények növekedésében – sok kertész tudja. Egyszerűen elmagyarázzuk Önnek, hogy a talaj pH-jának mi köze van a savas és lúgos talajhoz, és hogyan befolyásolja a savasságot.
A talaj pH-ja egyetlen szám, amely megmondja, hogy a talaj savas, semleges vagy lúgos-e. A pH betűk potentia Hydrogenii, ami latinból fordítva azt jelenti, hogy "a hidrogén potenciálja/erőssége", és leírja a hidrogén tartalmát és aktivitását a talajban. Minél több hidrogén van a talajban, annál savasabb, és annál alacsonyabb a mért talaj pH-értéke.
De mit érdekel egy kertész számára a talaj pH-értéke vagy akár a hidrogénion tartalma?
PH számos kémiai és biológiai folyamatot érint a talajban. A talaj savasságától függ a tápanyagok elérhetősége, a talajélet aktivitása, a morzsaszerkezet és így közvetlenül a növények növekedése. Nem hiába lehet minden kultúrnövény számára megtalálni az optimális talaj pH-értéket, amelyben a lehető legjobban fejlődhet.
Tipp: A közép-európai talajok pH-értéke leggyakrabban 5,5-6,5 között van enyhén savanyú, és ez a tartomány hasznos és Dísznövényeink nagyon nagy részére is érvényes. . Az egzotikus vagy nagyon különleges növények azonban savasabb vagy bázikusabb talajt igényelhetnek. Közép-Európában is sok olyan terület van, ahol a talaj savassága erősen eltér ettől a normától. Érdemes tehát ellenőrizni a saját talaj pH-értékét – azzal a céllal, hogy a lehető legjobban támogasd a növények növekedését a kertben.
Határozza meg a talaj pH-ját
Különösen, ha éppen most vásárolt kertet vagy szántót, nagyon érdekes megtudni, mi a talaj pH-értéke. Mert ezzel az értékkel megalapozott döntést hozhatunk arról, hogy mely növények fognak itt jól fejlődni, vagy esetleg a savasság mértékén is változtatni kell.
Tipp: Sok kerttulajdonos számára a pázsit a kert fontos része. A pázsit megfelelő pH-értéke 5,5 és 7,5 között van, a talaj típusától függően. Gyakran adódnak problémák a mohával, más gyomokkal vagy egyszerűen rossz gyepnövekedés az eltérő savtartalom miatt. Ha tehát előre ellenőrzi saját talajának savasságát, sok frusztrációtól kímélheti meg magát. A meglévő gyepek talaja ilyen módon a gyep meszezésével is javítható.
Több módszer létezik a talaj pH-értékének becslésére. Ezeket a kerttulajdonosok nagyon egyszerűen igényelhetik:
pH talajvizsgálat
A különféle talajvizsgálók széles skálája használható: Például egyszerű és meglehetősen pontatlan pH-talajtesztek indikátorpapírral vagy speciális tesztkészletek, amelyek a pH-értéket a folyadék színváltozásán keresztül jelenítik meg. . Vannak digitális pH-mérők és rendkívül professzionális laboratóriumi vizsgálatok is, amelyek nemcsak a talaj pH-ját és a tápanyagszinteket, hanem a talaj típusát is meghatározzák.
Az a tény, hogy az alkalmazott vizsgálati módszer befolyásolja a kapott eredményt. . Az egyszerű vizsgálatok vizet vagy desztillált vizet használnak a pH mérésére, a laboratóriumok jellemzően kalcium-klorid szuszpenziókat használnak. A digitális mérőeszközök még közvetlenül a talajban is mérnek, két mérőelektróda között folyó áramot mérve és pH-értékként értelmezve.
A szakosodott laboratóriumok mérései a legmegbízhatóbbak és összehasonlíthatóbbak. Az összes többi módszer csak közelítésnek tekinthető, bár a hobbikertészkedéshez általában teljesen elegendő.
Tipp: Ha saját maga szeretné elvégezni a talaj pH-tesztjét tesztkészlettel vagy indikátorcsíkkal, győződjön meg róla, hogy desztillált vizet és a szuszpenziót használja, ha 25 °C meleg lehet. Mivel a mért pH-értéket a hőmérséklet és a vízben oldott anyagok befolyásolják.
A talaj pH-jának indikátornövényei
Amint fentebb említettük, a növények mindig előnyben részesítenek egy bizonyos pH-tartományt. Ha a talaj túlságosan savanyú vagy lúgos, akkor elpusztulnak, vagy egyáltalán nem csíráznak, miközben megfelelő pH-érték mellett jól fejlődnek, vagy akár bőven szaporodnak is.
A pozitívumMellékhatás, hogy néhány vadon élő növényt vagy gyomnövényt használhatunk indikátorként, azaz "indikátorként" a talaj tulajdonságaira. A jó indikátornövények ("bioindikátorok") természetesen csak azok a nemzetségek és fajok, amelyek egy szűk pH-tartományra specializálódtak. Gyakori növények, mint például a pitypang (Taraxacum szekt. Ruderalia) vagy csicseriborsó (Stellaria media), amelyeket Ők úgy tűnik, hogy mindenhol nőnek, ezért nem jó indikátornövények, mivel sokféle körülményt elviselnek.
Ha látja, hogy ezek a növények egészségesek és nagy számban nőnek a kertben, hozzávetőleges képet kaphat arról, hogy a talaj savas vagy lúgos :
| Bio-indikátorok savas talajhoz | Alapvető talajbiológiai mutatók |
| Sárgalóhere (Medicago pupulina) Nyúllóhere (Trifolium arvense) Sóska ()Rumex acetosella) Kis égetett (Sanguisorba minor) Búzavirág (Centaurea cyanus) Kúszó cincér ( Potentilla reptans) Marsh valerian ( Valeriana dioica)Vadárvácska ( Viola tricolor) | Mustár (Sinapsis arvensis) Larkspur (Consolida regalis) Izsóp ( Hyssopus offcinalis) |
Mit jelent a talaj pH-ja?
A talaj pH-értékének mérése alapvetően azt mutatja meg, hogy mennyi hidrogén van a talajban, és mennyire aktív. A talajban lévő oxigénhez viszonyított hidrogén mennyiségétől függően e két elem különböző vegyületei találhatók a talajoldatban: különösen az oxóniumionok (H3 O+), víz (H2O) és hidroxid-ionok (OH-) mindig jelen vannak, de a talaj savasságától függően változó mennyiségben találhatók meg.
| Savas talaj | Semleges talaj | Alaptalaj | |
| pH-érték | 3 – 6,5 | 7 | 7,5 - 9 |
| Hidrogén előfordulása (H+) | A hidrogén főként a talajban található, mint H3O+ (oxónium). | A hidrogén főként H2O (víz) formában található a talajban. | A hidrogén főként OH-(hidroxid) im formában találhatóföldet találni. |
| A hidrogén és az oxigén aránya | 3:1 | 2:1 | 1:1 |
Tehát a savanyú talajban sok az oxónium, a semleges talajban sok a semleges víz, a lúgos talajban pedig magas a hidroxid.
Végső soron ennek a három vegyületnek a jelenléte fejti ki hatását a talaj. Közvetetten befolyásolják például a tápanyagok elérhetőségét, a talaj élőlényeinek aktivitását és a humuszképződés mértékét.
Savas talaj (pH <5,5)
A savanyú talajokon, ahol sok a reakcióképes oxónium, az egyébként nehezen hozzáférhető tápanyagok feloldódnak, a sók és ásványi anyagok lebomlanak, és bizonyos nyomelemek, például vas, mangán és cink könnyebben hozzáférhetők. Ha azonban a sav túl erős, akkor olyan anyagok is felszabadulhatnak, amelyek károsítják a legtöbb növényt – például alumínium. A gombák és a gombás mikroorganizmusok a meglehetősen savanyú talajban fejlődnek, miközben számos talajbaktérium nem tud túlélni. Ez hatással van a talaj humuszképző folyamataira: savas talajon a talajban lévő gombák világosabb, vöröses színű, gyengébb minőségű humuszt termelnek.
Miért savanyodik a talaj?
A savanyú talaj akkor fejlődik ki, amikor a talajban lévő ásványi anyagok nem tudják ellensúlyozni az enyhén savas esővíz, a bomló szerves anyagok, a savas műtrágyák és a hidrogént kiválasztó növényi gyökerek állandó savanyító hatását. Az egyik a talaj úgynevezett pufferkapacitásáról beszél. A homoktalajok például kevésbé jól "pufferolnak", mint az agyagos talajok, ezért gyorsabban és intenzívebben savanyodhatnak – ez például a lápoknál, kőzettartalom nélküli, tisztán szerves talajon figyelhető meg. Itt nincsenek olyan kőzetek, mint a mészkő, ami megakadályozza a savasodást, így a láp egyre savasabbá válik. Mellesleg a víztelítettség és a vizesedés is savasodáshoz vezet a talajban, mert a levegőből származó szén-dioxid oxigén hiányában szénsavra reagál - ez is az oka annak, hogy a nagyon nedves lápok különösen savasak.
Milyen növények nőnek savas talajban?
Csak néhány szakember alkalmazkodott a (nagyon) savanyú talajokhoz, mint például az erdei növények, például a hortenzia (Hortenzia), a rododendronok és azáleák (Rhododendron ), áfonya (Vaccinium), levendula hanga (Pieris), hanga (Calluna , Erica), sok fű (Poaceae), Skimmia (Skimmia) ésBluebell (Enkianthus campanulatus).
Lúgos talaj (pH> 7)
A bakteriális talajszervezetek lúgos talajban fejlődnek, ahol több hidroxid található, mint a savas talajokban. Ez viszont azt jelenti, hogy sok szervesen tárolt tápanyag, mint például a nitrogén, a foszfátok és a kálium könnyebben elérhető magas pH-értéken, mivel a talaj élőlényei kibocsátják őket. A növekvő talaj pH-érték hatására gyakran javul a talaj szerkezete, a talaj porhanyósabbá, lazábbá válik. A rendkívül lúgos talajokon azonban alig állnak rendelkezésre fontos nyomelemek, így a növények növekedése ismét gátolt és a termékenység csökken.
Miért lúgosodik a talaj?
Lúgos talajok akkor jönnek létre, amikor egy nagyon meszes kőzeten, klasszikusan mészkövön fejlődik ki a talaj. Még a magas agyag- vagy szilikáttartalmú talajok is többször (túl)kompenzálhatják a felszabaduló hidrogént, így a talajoldatban csak kis arányban van oxónium. Jó példa erre a Hildesheimer Börde igen termékeny fekete- és barnatalajja, amelynek magas pH-értéke a talaj ásványianyag-tartalmában lévő lösz magas arányának köszönhető.
Milyen növények nőnek lúgos talajban?
Kevés növény fejlődik különösen jól alaptalajban. Egyes kaktuszok és pozsgások kedvelik a semleges vagy enyhén lúgos talajt, valamint a hegyi növényeket, mint például a Pasque Flower (Pulsatilla), Helichrysum (Helichrysum), de olyan kerti növényeket is, mint a hagymás (Allium), szalmavirág (Scorzonera) és levendula (Lavandula) szeretem a magas pH-szintet.
Enyhén savas vagy semleges talaj (pH 5,5-7)
Az arany középútban, azaz enyhén savanyú, enyhén lúgos vagy semleges talajban a talaj szerkezete jó, és minden tápanyag kellően hozzáférhető. Nem csoda, hogy a legtöbb növény ezt az állapotot részesíti előnyben. Ha enyhén savanyú vagy semleges talajjal rendelkezik, általában már nem kell mésszel vagy más szerekkel dolgoznia, hanem közvetlenül elkezdheti a műtrágyázást és az ültetést. Németországban a talaj nagy része enyhén savanyú, és őshonos növényeink nagy része is alkalmazkodott ehhez.
Miért enyhén savas vagy semleges a talaj?
Alul aA kiegyensúlyozott savasság a hidrogén agyagásványokkal és fém-oxidokkal (például vas-oxiddal) történő semlegesítésével képes tompítani a savasító hatásokat, és így a pH-t mindig 5 és 8 között tartja. Még kis mennyiségű mészkő is gyakran jelen van. Ezenkívül a humusz pufferként működik, és stabilizálja a pH-értéket. A mészköves vályogos, humuszban gazdag talajok, ahogy gyakran előfordul Németországban, gyakran enyhén savasak vagy semlegesek.
Mely növények nőnek enyhén savas vagy semleges talajban?
A legtöbb kultúr- és dísznövény a közepes savasságot kedveli. Gyengén savas vagy semleges talajon csak a távoli országokból származó, vagy a nagyon különleges körülményekhez alkalmazkodó szakemberek (kikötői növények, sivatagi növények, trópusi növények… ) nem tudnak jól életben maradni.
Tipp: a talajjal, nem pedig a talajjal szemben
Ha a saját kerted talaja nem csak enyhén savas vagy semleges, hanem szélsőséges tartományban mozog, két lehetősége van: Először is, megpróbálhatja megváltoztatni a talajt megfelelő adalékok hozzáadásával. A nagy területek pH-értékének megváltoztatása gyakran költséges, különösen, ha a pH rendkívül savas vagy lúgos. Ráadásul a változás esetenként nem tartós, hanem a talajképző anyagok révén a talaj visszaáll az egyéni pH-értékére. Másodszor, ha erősen savas vagy lúgos talaja van, akkor egyszerűen választhat olyan speciális növényeket, amelyek szeretik ezeket a körülményeket, és más növényeket ültethet, például konténerekbe vagy magasított ágyásokba, ahol jó minőségű virágföldet, például Plantura szerves talajt tartalmaz.
Talaj pH-jának módosítása
A talaja enyhén túl savas vagy túl lúgos az Ön céljaihoz, vagy több éves gazdálkodási hibák miatt nem volt egyensúlyban? Ha tartósan módosítani szeretné a talaj pH-értékét, évente ellenőriznie kell a pH-értéket, és az alábbiak szerint módosíthatja az értéket.
Túl savas a talaj
Az enyhén savas, például 5-ös pH-értékű talaj mésszel könnyen korrigálható. A felhasználandó mész típusa azonban a talaj típusától függ: a homokos talaj például könnyebben befolyásolható, mint az agyagban gazdag talaj. A humusztartalomnak is van egyBefolyásolás a mész megfelelő formájára és mennyiségére. A mész kijuttatása általában két adagra oszlik, azaz a meszet két egymást követő évben alkalmazzák. A mészkarbonát jól illeszkedik a homokos és tőzeges talajokhoz. Az oltott mész nagyon gyorsan fejti ki hatását, még maró hatású, és segít a pH-érték növelésében még nehéz, agyagos talajokon is. Csak a talaj pH-tesztje tudja megmondani, mennyi meszet kell kiosztani. A hobbiterületre vonatkozó tesztek gyakran jó információkat tartalmaznak a továbblépésről. A talaj pH-értékének növelésének másik módja a diabázból és más típusú baz altból származó bázikus kőzetliszt rendszeres használata.
A talaj túl lúgos
A talaj savanyítása kicsit nehezebb, mint lúgosabbá tenni. A túl lúgos talaj oka az azt alkotó kőzetek, így a pH-érték csökkentése gyorsan a szélmalmok elleni küzdelemmé válik, amelyet minden évben meg kell tenni. A talaj savanyítható elemi kénnel, amely úgynevezett kénvirág vagy kénvirág néven is kapható, mert ezt a talajban lévő baktériumok kénsavvá alakítják. Az adagolás kényes tapintást igényel: négyzetméterenként már 50-100 g kénvirág egy közepesen nehéz talaj pH-értékét akár egy egységgel is csökkentheti. A könnyű talajok érzékenyebben reagálnak és könnyebben savanyodnak, a nehéz, különösen a nagyon humuszos talajok és a komposzt sokkal lassabban reagál, és nagyobb mennyiségű kénes virágot igényel a savasodáshoz. A talaj savanyításának természetes módjai a szőlőtörköly, a savas gránit alapkőzet és a rendszeres talajtakarás. Ha tőzeget akarunk spórolni a kertben, de nem akarunk teljesen nélkülözni, akkor tőzegkivonattal is rendszeresen öntözhetjük növényeinket: Ehhez két marék tőzeget teszünk egy 10 literes öntözőkannába, egy hét. Ezután a tőzeget eltávolítják vagy leszűrik, és a most már savas öntözővizet a savkedvelő növényeknek adják. Ennek a kezelésnek a hatása azonban nem tartós, és havonta meg kell ismételni.
A talaj pH-ja szorosan összefügg a talajtípussal. Különleges cikkünkben elmagyarázzuk, hogyan határozhatja meg kertje talajának típusát.