A legtöbbször nagy területeken termesztik a mustárt, de a saját kertjében is nagyon dekoratív és hasznos lehet. Itt megtudhatja, hogy milyen típusú mustár létezik, és hogyan kell ápolni a mustárt.
A mustár nagy múltra tekint vissza, évezredek óta használták fűszerként és a középkorban gyógynövényként. Manapság egyre népszerűbb a hazai kertekben. Ez a cikk áttekintést nyújt a különböző mustárfajtákról, a mustár kerti termesztéséről és a mustármag használatáról.
Mustárnövény: eredet és tulajdonságok
Amikor a mezők ősszel sárgán virágoznak, ott terem a népszerű mustár. Főleg a fehér és barna mustárt termesztjük (Sinapis alba és Brassica juncea), fekete mustárt (Brassica nigra) viszont a nehéz gépi betakarítás miatt alig termesztik mezőgazdasági célra. Szigorúan botanikai szempontból a barna és fekete mustár egyáltalán nem „igazi” mustár, mert mindkét növény nem tartozik a mustár nemzetségbe (Sinapis).
A szép sárga mustárvirágok megtévesztően hasonlítanak a repce virágaihoz. Mindkét növény a keresztesvirágúak családjába tartozik (Brassicaceae), de virágzási idejükben, illatában és felhasználásában különböznek. Ha a mustárt májusban vetjük el, vagy februártól előcsíráztatjuk az ablakpárkányon, június és szeptember között virágzik, és dekoratív virágként használható.
A mustár eredete valószínűleg India. Az ásatások során termesztési maradványokra bukkantak, amelyek Kr.e. 1800 körüliek. jönni valahonnan. Az európai kontinensen a mustárt először az ókori Rómából származó mustárpaszta receptjében említették i.sz. 100 körül. A torma mellett a mustár az első csípős fűszer Európában, és még régebbi, mint a bors és a chili. A középkorban különösen a fekete mustárról mondták, hogy gyógyító hatású: serkenti a vérkeringést, csillapítja a fájdalmat és gyulladáscsökkentő hatással bír.
De hogy néz ki a mustárnövény? A fehér mustár 30-70 cm magasra, a barna 120 cm-re, míg a fekete mustár 120 cm magasra nő meg.200 cm magasra is megnőhet. Az egynyári gyógynövényben feltűnő a szögletes szár, amely a tetején elágazik, és érdes leveleket alkot. Ezenkívül a mustárleveleket levélnyélre és tojásdad levéllemezre osztják (ez a levélfelület). A széle általában sima vagy enyhén fogazott. A mustárvirág négy szirmot és hat porzót alkot – alig van vizuális különbség a repce és a mustár virágai között. A fő megkülönböztető vonás tehát a virágzási idő: míg a repce tavasszal virágzik, addig a mustárvirág csak nyár végétől őszig látható.
A mustárvirágok hermafroditikusak és beporozhatják magukat, így nincs szükségük másik növényre pollenadóként. A beporzás vagy szélmozgás, vagy rovarok által történik, amelyek szívesen látogatják a virágot. A mustár mélyre nyúló gyökérrendszert alkot, ezért kiválóan alkalmas talajlazításra, köztes kultúrnövényként vagy zöldtrágyaként. A magvak hüvelyben vannak kialakítva, és körülbelül borsó méretűek. Használhatja egészben, porrá őrölheti, vagy elkészítheti a híres fűszerpasztát, az asztali mustárt.
Mustárfajták és fajták
Általában különbséget tesznek fehér, barna és fekete mustár között:
- Fehér mustár (Sinapis alba): Sárga mustárnak is nevezik az intenzív sárga virágok miatt. Hüvelyenként 4-8 magot képez, a magok fehérek vagy világossárgák, enyhe ízűek.
- Barna mustár (Brassica juncea): Más néven indiai vagy kínai mustár. Hüvelyenként 6-15 magot képez, amelyek sötéttől világosbarnáig terjednek. Ázsiában továbbra is elterjedt a mustárolaj használata, de az alacsony terméshozam miatt a repcét felváltották. A barna mustárt főként a dijoni mustárban használják. Éles íze van. Érdekes fajta a 'Rouge Métis', amely hasított, vörös-lila levelű, ezért különösen dekoratív a salátákban. A 'Southern Giant Curled' fajtát, a Krause mustárt is erősen ajánljuk: nagyon nagy leveleket formáz, amelyeket salátákba, kenyérre vagy spenóthoz hasonlóan főzhetünk.
- Fekete mustár (Brassica nigra): Ritkán emlegetik mustárkáposztaként. Hüvelyenként 4-10 magot képez, amelyek színe sötétbarna vagy szürke vagy fekete. Feltűnő egy többnyire szőrös, fekete szár, amely a teteje felé kékre színeződik. Fekete mustár fognem termesztik kereskedelmi forgalomba, mivel a hüvelyek nagyon közel vannak a szárhoz, ezért nem lehet könnyen betakarítani géppel. Csípős íze van.
A mustár gondozása a kertben
Ha mustárt szeretne ültetni saját kertjében, napos vagy legalább részben árnyékos helyre van szüksége. A humuszban gazdag, meszes talaj előnyös a növekedéshez. A mustár vegyes termesztésben szinte minden más zöldséggel termeszthető, csak más keresztes virágú zöldségekkel, például karfiollal (Brassica oleracea var. botrytis) vagy brokkolival ( Brassica oleracea var. italica) kerülendő. Az is fontos, hogy a Brassicaceae
családba tartozó növényt legalább négy évig ne neveljék újra ugyanazon a helyen, különben betegségek terjedhetnek.A mustár a vegetáció idején nagyon igénytelen növény. Ha jól táplált helyen termesztjük, elegendő a rendszeres öntözés. Ha a mustárt köztes növényként vagy a talajszerkezet javítására használjuk, ez általában kevésbé jó helyeken történik.
Itt célszerű a növényeket további tápanyagokkal ellátni trágyázás formájában. Ez lehetővé teszi számukra, hogy teljes erejüket kifejlesszék és javítsák a talajt. A mustár rossz helyen történő további trágyázása biztosítja a jobb növekedést, minden növényi szervében elraktározza a tápanyagokat, majd a komposzton vagy közvetlenül az ágyáson rothadva újra kibocsátja azokat. A mustárnövények jó növekedésének köszönhetően a szén megköt, és rothadás után humuszként használható.
Például a túlnyomórészt organikus Plantura szerves univerzális műtrágyánk megfelelő műtrágya. Ez nemcsak ideális tápanyaghoz juttatja a növényt, hanem támogatja az aktív talajéletet is. Mivel a mustár egynyári növény, ősszel visszapusztul, ezért nem szívós. Ha az érett magokat nem takarítják be, a következő évben természetesen újra kihajtanak.
Betakarítás mustár: mikor és hogyan kell csinálni
Az első leveleket a csírázás után három héttel lehet betakarítani. Friss saláták kiegészítéseként is finomak, az indiai konyhában a mustár zöldjéből gyakran főznek spenótszerű zöldségeket. Ahogy a levelek öregszenek, keserűvé válnak, és már nem olyan jó ízűek. Amint a mustár virágozni kezd, teljesen el kell kerülni a levelek betakarítását. Ily módon a növény minden energiáját a virágba tudja irányítaniés hüvelyképződés, és nem kell új leveleket fejlesztenie.
A mustárhüvelyek készen állnak a betakarításra, amint megszáradtak. Ez általában szeptemberben vagy októberben történik. Ha a hüvelyek rázogatva zörögnek, akkor elég szárazak. Kézzel könnyen eltávolíthatóak a növényről, majd fel kell nyitni és eltávolítani a szemeket. Nagy termés esetén egyszerűbb az összegyűjtött hüvelyeket egy zacskóba helyezni, és kézzel vagy sodrófával megütögetni, hogy a mustármag fellazuljon. Ezeket aztán egyszerűen ki lehet választani.
A mustár tárolása és tartósítása
A betakarított mustármag ezután szárítható. Elég, ha egy újságpapírra helyezzük, és szobahőmérsékleten, jó szellőztetés mellett hagyjuk körülbelül négy hétig. Ha az újságot a mustármaggal a melegítőre teszed, még gyorsabban szárad. A szemeket ezután egészben, sötét, száraz helyen tárolhatjuk, vagy mustárlisztbe őrölhetjük. Ezután pácolt zöldségekhez, például savanyúságokhoz, vagy húsok és zöldségek fűszereként használhatók. A szárítás alternatívájaként a mustármag közvetlenül mustárpasztává is feldolgozható.
A mustár hozzávalói
A mustár már a középkorban is gyógynövénynek számított, ami elsősorban összetevőinek köszönhető. A különböző fajták körülbelül 20-30 százaléknyi mustárolajból állnak, amely sok egészséges, telítetlen zsírsavat tartalmaz. A mustár ezenkívül nagy arányban tartalmaz fehérjét (körülbelül 28 százalékot). A benne található glikozidok felelősek a mustár fűszerességéért. Ezek fehér és barna, vagy fekete mustárban különböznek egymástól. A csípős íz azonban csak akkor alakul ki, ha a glikozidok lebomlanak és reakcióba lépnek egy enzimmel. Ezért, amikor egy mustármagot rág, az először édes és diós ízű, majd egy idő után fűszeressé válik.
Közönséges mustárkártevők
A mustár nagyon robusztus növény, és alig kell megküzdenie a kártevőkkel. Más keresztes virágú növényekhez hasonlóan azonban a bolhabogarak is problémássá válhatnak száraz körülmények között. Megelőző intézkedésként azonban segít a gyomok korai eltávolításában, a növények rendszeres öntözésében és a talaj tartós nedvesen tartásában egy talajtakaró réteggel.
A fehérlégy, más néven üvegházi fehérlégy, könnyen elpusztítható. jótékony rovarokkal elnyomják. Elég vonzóvá tenni a kertet a hasznos rovarok számára,például rovarszállodákkal és virágos réttel. Ez nem csak a mustáron segít, hanem az egész kertben.
Amint már említettük, a mustár ideális zöldtrágyaként. Egy cikkünkben hasznos tippeket és egyéb lehetőségeket gyűjtöttünk össze az őszi zöldtrágyához.