Akár klasszikus, akár egzotikus: a kelkáposzta nem csak kiadós! Tippeket adunk a termesztéshez, és megmutatjuk a legjobb recepteket.
A zöld káposzta (Brassica oleracea var. sabellica) a vadkáposzta leszármazottja, amely eredeti formájában még mindig megtalálható néhány mediterrán térségben országokban és az angol Atlanti-óceán partján fordul elő. A rómaiak már Krisztus előtt termesztették a vitamindús káposztát. A történelmi irodalom szerint Cato Kr.e. 235-ben a kelkáposztát "a legjobb zöldségnek" nevezte. A kelkáposzta azóta szegény ember ételeként vetette meg hírnevét, és szezonális téli csemegeként tartják számon. A kelkáposzta különösen népszerű Észak-Németországban, mint vitamindús köret a kiadós ételekhez. Egyes helységek nyilvános kelkáposzta-vacsorákot is kínálnak, és minden évben megválasztják a kelkáposzta királyát és királynőjét. A fehér, kék és kínai kel ellentétben a növények többször is betakaríthatók. Ehhez a leveleket alulról betakarítják. A kelkáposztát az úgynevezett biomonitoringban is használják a káros aromás szénhidrogének mérésére. Főleg repülőtereken és petrolkémiai üzemekben és környékén használják.
Káposzta termesztése a saját kertedben
A fekete káposztához és más káposztafajtákhoz hasonlóan a kelkáposzta is kétéves növény. A kelkáposzta csak a második évben fejti ki virágait. Sárgás virágai enyhén repcére emlékeztetnek. A saját kertjében kelkáposzta termesztése egyszerű néhány tipp segítségével, és nagyon kifizetődő.
A kelkáposzta inkább a napos vagy a részben árnyékos helyet kedveli. A termesztést követően a következő négy egymást követő évben nem szabad ugyanazon a helyen termeszteni. Ez megakadályozza a talajban még lévő betegségek által okozott szennyeződést. A kelkáposzta és a barna káposzta talajigénye nagyon alacsony. Közepes tápanyagtartalomra van szüksége, ezért a nagyon kopár talajokat érdemes tápanyagban gazdag szerves talajjal dúsítani, mint például a Plantura bioparadicsom- és zöldségföldünk. Alternatív megoldásként komposzt is megfelelő. Ha száraz, rendszeresen öntözni kell.
A káposztát május közepétől június közepéig ültessük a szabadba: általában nem érdemes előre tolni a káposztát, mert általában csak az első fagy után szedik be.Ez fokozza az aromát. Augusztus elejétől a fiatal növényeket átültetik végső helyükre. A kelkáposzta viszonylag nagy helyet igényel: Attól függően, hogy a kelkáposzta fajta milyen erőteljesen növekszik, a növények között 35-55 cm, a sorok között 60 cm távolságot kell tervezni. Általában fontos gondoskodni arról, hogy a fiatal növényeket elég mélyre ültessenek ahhoz, hogy csökkentsék a káposztalégy esetleges fertőzését. Ha a kelkáposztát az erkélyen termesztik, augusztustól az egyes növényeket nagyobb cserepekbe kell átültetni.
A zöld káposztát csak mérsékelten szabad trágyázni. A növénynek fokozott káliumigénye van, ezért érdemes káliumban gazdag műtrágyát kijuttatni, például Plantura bioparadicsom műtrágyánkat. Szeptember közepén műtrágyázzon utoljára.
Káposztafajták
A fajták átfogó áttekintését itt találja: Kelkáposzta: a termesztéshez megfelelő fajta kiválasztása.
- Vitessa: erőteljes változatosság; félmagas, mély sötétzöld levelekkel.
- Középmagas zöld Krauser: félmagas, strapabíró és jól bevált fajta finoman fodros levelekkel.
- Lark's Tongues: alacsony és nagyon szívós fajta keskeny és rövid levelekkel; különösen aromás ízű. Hagyományos fajta, amely sajnos már alig található a piacokon.
- Redbor (F1): nagyon dekoratív fajta finoman göndörödött levelekkel és félmagas hajjal. A levelek vöröses-kék árnyalatúak, rózsaszínes-vöröses erekkel. Noha léteznek nagyobb hozamú törzsek, mint a Redbor, kevés olyan vonzó a látványban; kiválóan alkalmas az erkélyen vagy teraszon való kultúrához.
- Barna káposzta Vörös Krauskohl: Új fajta vörös-barnás levelekkel, amelyet különösen az összetevői (flavonoidok) miatt értékelnek.
- Winterbor: közepesen magas fajta, erősen fodros és zöldes-kék levelekkel; különösen jól tűri a fagyot.
Káposzta: minden a betakarításról és tárolásról
Szeptember végétől szüretelhető. Az ízletes zöldek szerelmeseinek azonban várniuk kell az első fagyokig. Amint a hőmérséklet csökken, az anyagcsere folyamatok biztosítják a cukortartalom növekedését. Az újabb fajták cukortartalma általában magasabb, ezért a gazdák az első fagyok előtt elkezdik a kelkáposzta betakarítását. A betakarítás az első fagy után is folytatódhat. Ha a hőmérséklet -10°C alá csökken, abetakarítandó kelkáposzta. Alternatív megoldásként elhagyhatja a szívet és néhány levelet is. Ezek tavasszal kihajtanak – az új kertészeti év első ízletes zöldségei. Értékelni fogod. A kelkáposzta betakarításáról és tárolásáról itt tudhat meg többet.
Betakarítás után a kelkáposzta néhány napig eláll a hűtőben. Ha van bőven, le is fagyaszthatod. Előzetesen fel kell forralni a térfogat csökkentése érdekében.
A kelkáposzta betegségei és kártevői
A kelkáposzta általában szívós és kifizetődő zöldség. Egyes kártevők azonban megnehezíthetik a hobbikertész életét.
Káposztafehér: A káposztafehér hernyói rövid időn belül megeszik az összes levelet. Megelőző intézkedésként rendszeresen ellenőrizni kell a növényeket a pillangó sárga tojásaira. Ha a korábbi években saját kertünkben volt a káposztafehér fertőzöttség, madárvédő hálót is ki lehet feszíteni a növényre. A káposztafehér pillangók túl nagyok a finom szemű hálóhoz.
Whitefly: A kis legyek fertőzése nagyon bosszantó lehet. Ezek a tojásokat a kelkáposzta levelének alsó oldalára rakják. A fehér légy lárvái a levélen táplálkoznak, károsítják azt, és ragacsos folyadékot is kiválasztanak. Ez a folyadék ezt követően elősegíti a gombák növekedését.
Lábgyökér: A káposzta súlyos és rettegett gombás betegsége, amely a gyökér megvastagodását okozza. A károsodott vízfelvétel miatt a levelek elszáradnak és kiszáradnak. Teljes meghibásodás fordulhat elő. A magánkertben a lúdgyökér ellen vegyszeres intézkedés nem végezhető. Fontosak a megelőző intézkedések. Alacsony pH-érték esetén a talajt 1 kg/m² égetett mésszel vagy 2 kg/m² szénsavas mésszel kell javítani. Ha a fertőzés megtörténik, a káposzta ezen a ponton már nem termeszthető a kertben öt, esetenként tíz évig. A fertőzött káposztát nem szabad komposztálni, és a maradék hulladékkal együtt kell ártalmatlanítani.
Felhasználás és összetevők
A kezdetben említett biomonitoring-használat mellett a kelkáposztát sokféleképpen használták. A felső leveleket ősszel a konyhában használták fel, míg az alsókat az állattenyésztéssel etették. Télen a kelkáposzta rózsasziromja kedvelt kiegészítője volt a tányérnak. A telephelyen a második év elején a csírázó zöld káposzta jelentette az újév első zöldségét, melynek szárában fehér mag van, amelyet szintén feldolgoztak és fogyasztottak. Még a nagymama régi szakácskönyvébena velő ilyen felhasználása megtalálható, manapság már szinte senki sem tudja, hogyan lehet a velőt elkészíteni.
A zöld káposzta nagyon gazdag C-vitaminban és K-vitaminban. Ez a fajta káposzta rostban is gazdag. A kelkáposzta különösen népszerű a kiadós ételekhez. Észak-Németországban Mettwursttel, az úgynevezett Pinkellel vagy Kasslerrel készítik. Leggyakrabban a zöldeket hagymával és fokhagymával párolják egy-másfél órán keresztül. Az utolsó fél-háromnegyed órában hozzáadódik a Mettwurst vagy a Kassler.
A zöld káposzta is új státuszt kapott az egészséges élelmiszerek mozgalmában. Gyakran használják a zöld turmixokban, hogy vitamindús indulást biztosítson a napnak. A legjobb, ha a kelkáposztát banánnal és bármilyen más gyümölccsel kombinálod, amit szeretsz, az egészet turmixgépbe dobod, és máris készen áll egy egészséges turmix.