A növények sárga levelei vashiányt jeleznek. A hortenzia, a rózsa és a rododendron különösen érzékeny a klorózisra.

A levélerek közötti levélvilágosodás a klorózisra jellemző

A klór, más néven fehérítő, gyakori jelenség olyan növényekben, mint az azálea és a hortenzia. De mi történik valójában ezzel a betegséggel? Alapvetően a klorózis a zöld pigment klorofill hiánya. Ez a festék azonban minden növény túléléséhez nélkülözhetetlen, mivel megragadja a napsugarak energiáját. Ezért a klorózist mindig kezelni kell. A betegség okai aligha lehetnek sokrétűek. Térségünkben azonban gyakran ugyanazok a kiváltó okok vannak a levélbetegségnek. Itt megtudhatja, hogy egyes növényeket miért érinthet súlyosabban a klorózis, és hogyan lehet rövid és hosszú távon kordában tartani a problémát.

Klorózis kimutatása

A klorózis kimutatása egyszerű! Ha egy levél túl kevés zöld pigment klorofilt tartalmaz, akkor ősszel sárgának vagy akár részben vörösnek tűnik. A klorózis azonban nem mindig rossz jel. Az évelő növények ősszel lebontják klorofilljukat, és az így visszanyert tápanyagokat a következő szezonra raktározzák. A klorózisnak még egynyári növényeknél sem kell feltétlenül rossznak lennie. Különösen a régi levelek, amelyeket sok új levél árnyékol be, felesleges ballaszt a növény számára. Ezekben a levelekben a klorofill is lebomlik, a levelek megsárgulnak, és végül leesnek. Ha azonban a levelek sárgulása burjánzó, vagy új levelek érintettek, akkor káros klorózisról van szó. Ha az okot nem szüntetik meg, a sárga levelek egy idő után elpusztulhatnak. Talajunkban gyakran a vashiány az ok, de a nitrogénhiány gyakran a rettegett klorózishoz vezet. Ha a két tápanyag közül az egyik hiányzik, a klorofill már nem képződik. Természetesen klorózis is előfordulhat, ha más tápanyagok, például bór vagy magnézium hiányzik, de ilyen eset csak nagyon ritkán fordul elő.

Oba fiatal vagy öreg levelek érintettsége fontos az ok meghatározásához

Klórfajok

Sajnos a klorózis nem azonos a klorózissal. A levélbetegségnek különböző formái vannak, mint például a csúcsi klorózis vagy a területi klorózis. A klorózis különböző típusai ellenére még a szakértők számára is nehéz az okot biztosan azonosítani. Emiatt a levélsárgulásra szorítkozunk, ami könnyen megkülönböztethető. Ha a klorózis először a fiatalabb leveleken jelentkezik, akkor általában hiányzik a vas. Ha azonban előbb az öreg levelek sárgulnak be, az biztos jele a nitrogénhiánynak. Ritka esetekben a klorózis mozaik formájában fordul elő a leveleken. Akkor szinte biztos, hogy vírus fertőzte meg a növényt. Sajnos csak a rezisztens fajták segítenek a növényi vírusok ellen. Közvetlen harc nem lehetséges. Amint azt a szöveg olvasása során észrevehette, a klorózis leggyakoribb oka a tápanyaghiány. Előfordulhat azonban úgynevezett rossz időjárási klorózis is. Ennek az az oka, hogy bizonyos időjárási körülmények akadályozzák a gyökerek tápanyagfelvételét. A hosszan tartó szárazság levélklorózishoz vezethet, mivel a gyökerek víz nélkül nem tudnak tápanyagokat, például magnéziumot és nitrogént felvenni. A folyamatos vizesedés és a hideg talaj azonban ugyanolyan rossz. Főleg a vas tápanyaga esetén a lecsepegő nedves gyökerek csökkent vasfelszívódáshoz és ezáltal klorózishoz vezetnek. Ez különösen igaz a borra.

A fiatal levelek klórózisa gyakran vashiány.

A klorózis és a vashiány megelőzése

Mivel a németországi klorózis oka gyakran a vashiány, ezért kiemelt figyelmet szentelünk ennek a témának. Mellesleg nagyon kevés esetben van valódi vashiány. Bizonyos körülmények inkább azt jelentik, hogy a növények nem tudják felszívni a jelenlévő vasat. Itt a talaj pH-értéke van a legnagyobb hatással. Ha az érték 6,5 fölé emelkedik, egyre kevesebb vasat vesz fel a növény. A 6 alatti PH-értékek viszont elősegítik a vas felszívódását, ezért klorózis esetén erre kell törekedni. Emiatt, ha klorózisban szenved, először meg kell mérnie a talaj pH-értékét. Ha beigazolódik a gyanú, hogy a talaj túl lúgos, az Epsom só vagy tőzeg segít. Az Epsom só használatakor feltétlenül be kell tartani a gyártó által megadott mennyiségeket, és ha tőzeget használunk, annak mészmentesnek kell lennie. Azonban nem minden növény pH felett van6,5 szenved klorózisban. Ennek az az oka, hogy a növényeknek maguknak kell aktívvá válniuk ahhoz, hogy felszívják a vasat. A gyökereken keresztül szerves savakat szabadítanak fel, és ezáltal több vasat szívnak fel. Egyes növények, például a citrusfélék és a rododendron nem olyan jók, mint más növények. Mellesleg még egy növényfaj fajtái is nagymértékben eltérhetnek a vasfelvételt illetően. Ha komolyabb problémái vannak a klorózissal, a pH-érték megváltoztatásán kívül egyéb megelőző és hosszú távú intézkedéseket is lehet tenni:

  • Rendszeres öntözés száraz időben (ügyeljen arra, hogy a teljes gyökérgolyót megnedvesítse)
  • A mész rontja a vas felszívódását (a nagyon meszes csapvíz is rossz)
  • Elvizesedés esetén dolgozzon komposztot a talajba, ez jobban ellátja levegővel a gyökereket
  • A vashiány nagyobb valószínűséggel fordul elő bolti alapanyagokban, a természetes talaj általában vasban gazdag
A talaj pH-értékének mérése egyértelművé teheti

Klorózis és klorózis: kezelés és küzdelem

A klorózis elleni küzdelem nem olyan nehéz. Ha már kizárta, hogy a pH-érték okolható a klorózisért, akkor valójában vashiányról lehet szó. Ez gyakran megtörténik, amikor paradicsomot és rózsát termesztenek cserépben. Nem mindegy, hogy melyik tápanyag felelős a klorózisért. Mert legtöbbször a tápanyaghiányt minden fontos tápanyagot tartalmazó műtrágyával pótolják. A műtrágya kiválasztásakor azonban nem szabad csak az ár mellett menni. Az olcsó szupermarketben kapható műtrágyák általában csak a legfontosabb tápanyagokat, például nitrogént, foszfátot és káliumot tartalmazzák. Győződjön meg arról, hogy a műtrágya tartalmaz minden úgynevezett mikrotápanyagot, beleértve a vasat, mangánt, rezet, cinket, bórt és molibdént. A jó műtrágya a nélkülözhetetlen nyomelemeken kívül a vas egy igen sajátos formáját, a kelátot is tartalmazza. A kelát beburkolja a talajban lévő vasmolekulákat, így a növények sokkal jobban felszívják a vasat. Ezt a mechanizmust egyébként a természetből vették. Az édes füvek, mint a búza, a kukorica és a rizs, maguk is úgynevezett kelátképzőket képezhetnek a gyökereikben. Ennek eredményeként ezeknek a növényeknek gyakran kevesebb vashiányos problémájuk van. A klorózis visszaszorítására különösen gyors megoldás a lombtrágyázás. A lombtrágyázás közvetlenül felszívja a tápanyagokat és felhasználható. De vigyázat: lombtrágyázáskor nem szabad kelátot tartalmazó vasat használni, mert károsíthatja a leveleket.károsíthatja. Ezért jobb, ha speciális lombtrágyákat használunk. Ne essen kétségbe, ha a már sárga levelek lehullanak vagy elpusztulnak. Sajnos a klorózist nem mindig lehet visszafordítani. De amíg az új levelek buja zöldek, minden szó szerint zöld.

A következő termékek beváltak kertünkben:

  • Rózsa műtrágya: Kiváló minőségű speciális, lassan felszabaduló műtrágya, amely 2% magnézium-oxiddal és vassal támogatja a leveles zöldet.
  • Paradicsom műtrágya: kiváló minőségű speciális, lassan felszabaduló műtrágya, amely ízletes, egészséges gyümölcsöt és gazdag termést biztosít.

Különleges cikkünkből megtudhatja, hogyan lehet konkrétan azonosítani és kezelni a muskátlikon előforduló klorózist.

Kategória: