A torma szívós és könnyen termeszthető a saját kertjében. Ennek ellenére az éles gyökér növénynek van néhány termesztési sajátossága.
torma (Armoracia rusticana) a keresztesvirágúak családjába tartozik (Brassicaceae). A vastag karógyökér hozza a jellegzetes fűszerességet a konyhába. Ha azonban a torma gyökerét sütjük vagy főzzük, elveszti ízét és illatát. A torma valószínűleg Dél- és Kelet-Európából származik. De az éles gyökeret a középkor óta itthon is termesztik. A téli hőmérséklet nem károsítja a tormát – a keresztes virágú növény akár -50 °C-os hőmérsékletet is elvisel. Nagyobb probléma azonban a torma szaporítása, mert nem sok mag képződik. Megmutatjuk, hogyan nevelheted sikeresen a gyökérnövényt a kertedben.
Torma termesztése – lépésről lépésre
- Helyszín: Ahol a tormát termesztik, a lehető legkönnyebbnek kell lennie. A keresztes virágú növény gond nélkül elviseli a napos helyet. Ahhoz, hogy a karógyökér mind átmérőben, mind hosszúságban optimálisan fejlődhessen, a laza, jó vízelvezetésű talajon történő termesztés ideális. Ideálisak az agyagos homokos vagy löszös talajok. A túl sós talaj viszont nem alkalmas torma termesztésére, mivel nagyon érzékeny a magas sótartalomra. Sajnos a torma gyökereinek mérete miatt a növény nem alkalmas cserepes termesztésre.
- Szaporítás: A torma kevés magot vagy egyáltalán nem képez magot. A torma szaporítására való vetés tehát már kizárt. Alternatív megoldásként az éles gyökeret oldalgyökereken, úgynevezett rókákon keresztül szaporítják. A karógyökér oldalhajtásait leválasztjuk és ősszel tároljuk. Március végétől a rókákat a földbe lehet ültetni. Alternatív megoldásként a gyökéroldali hajtásokat melegen is ki lehet hajtani, hogy meginduljon a növekedés. Az ágyásba ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ferdén és növekedési irányban legyenek a talajbana hely. Ha a rókák túl vízszintesen fekszenek, nem lehet növekedést elérni, ha túl függőlegesen állnak a talajban, akkor szinte kizárólag a növény föld feletti részei nőnek. A kerítés felső 3 cm-ét nem szabad talajjal befedni. Mivel a torma gyorsan terjed, és a legkisebb gyökérrészekből is új növények nőhetnek ki, érdemes alaposan átgondolni, hogy a torma hol találja majd a helyét a kertben. Az is értelmes lehet, ha a növekedését rizómagátakkal korlátozzuk.
- Öntözés és műtrágyázás: A tormát rendszeresen kell öntözni, különösen a fő vegetációs időszakban. Annak ellenére, hogy ágyásban termesztik, szükség lehet hetente többszöri öntözésre. A karógyökér kialakulásához és növekedéséhez azonban egyenletes és állandó nedvesség szükséges. Ha ősszel trágyát vagy komposztot dolgozunk be a növényágyba, az elegendő ahhoz, hogy a torma elegendő tápanyaggal lásson el. Alternatív megoldásként az ültetéskor az ültetési lyukba helyezhet valamilyen elsősorban szerves hosszú távú műtrágyát, például Plantura bioparadicsom műtrágyánkat.
- Gondoskodás: Az oldalgyökerek kifejlődése a torma növény erejét veszíti. Ahhoz, hogy minden energiát a megvastagodott karógyökér termesztésébe fordítsa, júniusban egy ásóvillával kissé felemelheti a növényt, és eltávolíthatja a nem kívánt oldalgyökereket. Ez azonban lehetséges belépési pontokat teremt a nem kívánt betegségek számára.
- Betakarítás: A torma áhított karógyökere mellett a fiatal, friss hajtások is ízletesek lehetnek. Ezeket egyszerűen csak részben levágják tavasszal, és rövid ideig megsütik - egy kis zöldséges finomság. Az éles gyökereket csak ősszel takarítják be. Amint a levelek elkezdenek hervadni és kiszáradni, a karógyökér növekedése leáll, és megkezdődhet a betakarítás. Ez általában október végétől van így. Kifejezett télállóságának köszönhetően a tormát télen később is ki lehet húzni a földből frissen betakarított felhasználásra. Ha a gyökér nem megfelelő méretű, hagyhatja a növényt egy második évre, és csak jövő ősszel szedheti le, de akkor nagyobb karógyökérrel.
- Tárolás: A torma egyik egyértelmű előnye természetesen az, hogy nem kell mindent egyszerre betakarítani. Újra és újra, amíga frissen betakarított tormát jövő tavasszal vihetjük be a konyhába. Ezt követően hűvös helyen tárolva bővítheti a használhatóságot. Optimális -5 és -2 °C közötti hőmérsékleten a torma karógyökere több hónapig is eltartható. A tárolási idő növekedésével azonban egyre több a jellegzetes élesség, és a gyökér elveszti szilárd konzisztenciáját. Sajnos a tormagyökér nem alkalmas szárításra - utána szinte teljesen elveszik az élesség.