Ez a világ legdrágább fűszere - a sáfrány. Megmutatjuk, termesztheted-e ezt a különleges fűszert a saját kertedben, és hogyan.

A sáfrány meleg hőmérsékletű, jó helyen is termeszthető és betakarítható

A sáfrány (Crocus sativus) nemcsak ízesíti az ételeket, hanem finomítja is azokat. Az értékes fűszer egyetlen grammja minőségtől függően 10-20 euróba kerül. Az őszi sáfrány a mi szélességi köreinken is virágzik, még ha nem is lehet gyakran betakarítani. Tippeket adunk a sáfrányos sáfrány ültetéséhez, gondozásához és felhasználásához.

Sáfrány sáfrány: eredet és tulajdonságai

Az íriszfélék (Iridaceae) családjába tartozó évelő sáfránysáfrány az Égei-tengerből származik. Főleg meleg mediterrán vidékeken és a Közel-Keleten termesztik. A sáfrány véletlenül a rokon sáfrányfaj mutációjából keletkezett Crocus cartwrightianus. Egyrészt nagyobb virágok alakultak ki, másrészt lényegesen hosszabb és nagyobb stílusszálak, amelyeken a stigmák ülnek. A sáfránytermesztés szempontjából éppen ezek a jellegzetes, hosszú, mélyvörös sáfrányszálak relevánsak. Bennük van az enyhén kesernyés, fűszeres sáfrány aromája és erős színezőereje. Ezek a sáfrányszálak a lila őszi sáfrány virágzása során keletkeznek, októbertől novemberig. Az érzékeny nyelek azonban nem tolerálják a 15 °C alatti hőmérsékletet, így a sáfrányfűszert valójában csak nagyon enyhe szőlőtermő vidékeken lehet szüretelni. Minden más területen azonban már pusztán a díszértéke, az alacsony karbantartási igény és a késői virágzási időszak miatt érdemes sáfrányt ültetni, ami a korábbi tavaszi sáfrányvirágzásra emlékeztet.

A sáfrány az őszi sáfrány és virágok egyik fajtája októbertől

Sáfrány termesztése

Az értékes sáfránynövény termesztése nem egyszerű, mert magas követelményeket támaszt a helyével szemben. Egyedi esetben azonban a drága fűszer termesztése is sikerülhet védett, meleg helyeken házikertjeinkben. Ahhoz azonban, hogy jelentős mennyiséget lehessen betakarítani, körülbelül 150 virágot kellene nevelni 1 g szárított sáfrányszálhoz.

A megfelelő hely a sáfrány számára

A sáfránynövények a száraz, napos helyeket kedvelik laza, homokos és meszes talajon. A vizesedést minden áron el kell kerülni, különben a gumók és a gyökerek gyorsan elrohadnak a talajban. Akár cserépben, akár ágyban, a sáfrányos sáfrány jobban szereti, ha védve van a széltől és meleg. Ez növeli annak esélyét, hogy ősszel le tudjuk szedni a szárat. Ehhez az őszi sáfránynak állandó, 15 °C körüli hőmérsékletre van szüksége virágzás közben, még szeptemberben és októberben is.

Sáfrányt ültetni

A sáfrányt csak vegetatív úton szaporítják, ezért a kis sáfránygumókat közvetlenül a talajba ültetik. A kis gumókat júliustól augusztus végéig közvetlenül a földbe vagy cserépbe ültethetjük. A sáfrány cserépben történő termesztéséhez az ültetőgépnek elég nagynak kell lennie, ami megkönnyíti a későbbi trágyázást. Az edénynek legalább 10 liternek kell lennie egy gumó számára, amely késő ősszel a föld alatt is elszaporodik, és leánygumókat képez. A tápanyagban gazdag virágföld különösen ajánlott cserepes kultúrához. Klímakárosító tőzeg helyett magas komposzttartalmú talajt ajánlunk, amely nedvességet raktároz és hosszú távon tápanyagot biztosít. A virágföldet legalább 30% homokkal, perlittel, lávával vagy durva törött téglával dúsítani kell. Az edény alján legalább az edény magasságának ¼-ével vízelvezető réteget kell tölteni. A törött tégla, duzzasztott agyag vagy kavics alkalmas erre.

A sáfrányos krókusz júliustól augusztus végéig kb. 15 cm mélyen ültethető a földbe

A sáfrányhagymákat 15 cm-es mélységbe ültetjük, a hagymákat körülbelül 15 cm-re egymástól. A gumók pocok elleni védelmére az ültetéskor pocokkosár használható.

A sáfrányos sáfrány gondozása

Az ültetés után a sáfrányt kezdetben nem kell öntözni, mert a gumók elegendő vizet tartalmaznak a gyökérképződéshez és a bimbózáshoz. A további termesztésben a nyár végi szeptemberi extrém melegben és szárazságban alkalmankénti öntözés teljesen elegendő ahhoz, hogy a gumót ellássuk a kimerítő virágképződéssel. A májustól augusztusig tartó nyugalmi időszakban a sáfrányt egyáltalán nem szabad öntözni, mert már nincs se levele, se virága.

Ha a sáfrányt cserépben termesztik, egy éves adag túlnyomórészt szerves, hosszú távú műtrágya, mint például a Plantura bio virágműtrágyánk, biztosítja a szükséges tápanyagokat a csodálatos virágokhoz és az erős zöld levelekhez. A műtrágya minden tavasszal akár átültetéskor, akár egyszerűen aa villát laposan kell beledolgozni a virágföld felszínébe. Még beépült talajban történő termesztés esetén is beásható némi szerves trágya tavasszal.

A sáfrányt 3-5 évente javasolt átültetni, vagy más helyre ültetni. Az ásást és az átültetést az áprilistól szeptemberig tartó pihenőidőben kell elvégezni. A metélőhagymaszerű lombozat télen a helyén marad, és a hőmérséklettől és az időjárástól függően csak áprilisban tér vissza.

Tipp: A sáfrány évelő növény, és jó gondozás mellett sok éven át élvezni fogja. Ugyanakkor önmaga iránt is intoleráns. Ugyanazon a parcellán 10 éves szünetet kell tartani az új sáfrány ültetése előtt.

Sáfrány szaporítása

A körülbelül 10-15 cm magas írisznövény szokatlan genetikai eredete miatt háromszoros kromoszómakészlettel rendelkezik. Ezért steril, és nem tud csírázó magvakat termelni. Ezért a sáfrány nem szaporítható magról, mert nincs sáfránymag. A szaporítás egyetlen módja a leánygumók. A sáfrány késő őszi virágzása után a sáfrány vegetatívan kis gumókat fejleszt, amelyek genetikailag teljesen azonosak, vagyis az anyanövény természetes klónjai. A lombozat áprilisi elpusztulása után kiáshatók, és egyenként átültethetők. Jó körülmények között a leányhagymák száma évente megduplázódik, így a sáfrány gyorsan szaporítható.

Telelő sáfrányos sáfrány

A viszonylag szívós sáfrányos sáfrány akár -10 °C-os hőmérsékletet is elvisel a talajban, alacsonyabb hőmérsékleten kritikussá válik. A fenyőágak takarása vagy egy vastag levélréteg is véd a hideg ellen. A cserépbe ültetett sáfrányhagymákat zárt térben, fagymentes, de mindenképpen hűvös helyen, kevés öntözés mellett érdemes áttelelni.

Az anyahagyma körül leányhagymák alakulnak ki, amelyek májustól augusztusig átültethetők

Sáfrány mint fűszer: felhasználás és összetevők

A sáfrány erős ízesítő és színező ereje van, ezért főzéshez csak mértékkel szabad használni. A szálak három fő összetevőt tartalmaznak: crocin, picrocrocin és safranal. Ez utóbbi a felelős a sáfrány jellegzetesen füstös, fűszeres ízéért. A krocin és más növényi színezékek, például a xantofillok és a karotinoidok, a rizs- és tésztaételek, likőrök, kozmetikumok és pékáruk napsárgára színezhetők. Túladagolás esetén azonban a keserűanyagok, amelyeket aA sáfrány felbukkan, és napi 1,5 grammos adagja felett hallucinációkat, görcsöket és akár halált is okozhat. Ezt a mennyiséget azonban soha nem lépi túl, ha a sáfrányt csak fűszerként használják a konyhában. A népi gyógyászatban a drága fűszert ma is gyógyírként használják. A sáfrány hangulatjavító, nyugtató, emésztést serkentő és lázcsillapító hatása, a svéd gyógynövényelixírek fontos összetevője.

Tipp: A sáfrány enyhén mérgező. A sáfrányhagymák, akárcsak a virág stigmái, ehetetlen anyagokat tartalmaznak. A növényeket ezért nem szabad enni.

Ha az ültetés és gondozás sikeres, az őszi sáfrány októberben mélylila virágaival és csinos sáfrányszálaival jutalmaz meg bennünket. Ha szerencséd van, és nagyon zöld hüvelykujjad van, akkor ez megy a sáfrány betakarítására és az azt követő szárításra, tárolásra. Tudjon meg többet erről speciális cikkünkben.

Kategória: