A hibrid vetőmagokkal szembeni kritika egyre hangosabb, de jogosak az előítéletek? Kitérünk a végére.
A hibrid vetőmagok ma már a gazdálkodás szerves részét képezik. Néhány kivételtől eltekintve Németországban például minden cukorrépa- és kukoricaföldet hibrid fajtákkal termesztenek, és sokféleképpen használják fel zöldség- és dísznövénytermesztésben is. Nemcsak az ipari országokban, mint Németország, hanem a kevésbé fejlett országokban is, mint India, egyre több gazdálkodó részesíti előnyben a drága hibrid vetőmagokat. Ezért sokan felteszik maguknak a kérdést: Mik azok a hibrid fajták, és melyik vetőmag a megfelelő a hobbikertész számára?
Mi az a hibrid vetőmag?
A hibrid magvak nemesítése valójában nem túl bonyolult vagy drága, és sokféle növényen elvégezhető. Itt keresztezik két, régóta kialakult tulajdonságokkal rendelkező növénysor vagy populáció. A szülőnövények bizonyos tulajdonságokat stabilan és biztonságosan mutatnak, de már a beltenyésztés hátrányai is nehezítik őket az önmagukkal való ismételt párosítás miatt. Együtt párosítva hibrid generációt (F1) hoznak létre, amely legyőzi ezt az úgynevezett beltenyésztési depressziót. Ideális esetben nemcsak az egyik, hanem mindkét szülőből születnek a kívánt tulajdonságokkal rendelkező utódok. Itt lép életbe az úgynevezett heterózis hatás: a beltenyésztett szülők ma már olyan utódokat hoznak létre, amelyek messze meghaladják szüleik terméshozamát, életerejét és robusztusságát. Ez a hatás termésnövekedést hoz magával, amelyet a termelő ki akar majd használni. Természetesen nem csak az szeretne robosztusabb növényeket, akiknek meg kell élniük belőlük, hanem a hobbikertész is örül, ha növényeit nem nyomják el a betegségek.
Az is hasznos, hogy a hibrid magból származó növények homogén. Szóval annyira hasonlítanak, amennyire csak lehet. Bár ez más nemesítési módszerekből származó növényekkel is lehetséges, a hibrid nemesítésben ez az idő töredéke alatt, mégpedig egyetlen keresztezéssel érhető el.
Tipp: A hibridtenyésztés csak egy a sok módszer közülnövények termesztésére. Korábban már kémiai vagy radioaktív kezeléssel hoztak létre fajtákat, a laboratóriumban mesterségesen módosított növényi sejteket a klasszikus vonal- és populációnemesítésben is felhasználják a nemesítési célok elérése érdekében. Sajnos a "hibrid tenyésztés" kifejezésnek rossz híre van egyszerűen a használt szó miatt, bár ez a módszer számos előnnyel jár.
Hibrid magvak: Előnyök
A hibrid törzsek akár 30%-kal is többet tudnak hozni, mint szülővonalaik. A fejlődő országokban különösen a lakosság táplálkozását lehet így biztosítani. A növények genetikailag rendkívül hasonlóak, a szántóföldi populáció azonos és egy időben érik. A betakarított gyümölcsök is hasonlóak, így az értékesítésre szánt feldolgozás és csomagolás sokkal egyszerűbb és időt takarít meg – aminek következtében szupermarketeinkben alacsonyak a zöldségek árai. Egy másik nagy előny az a képesség, hogy mindenféle betegségrezisztenciát rövid időn belül növényekké keresztezhetünk anélkül, hogy éveket kellene töltenünk e tulajdonságok megszilárdításával. Manapság számos F1-es paradicsomfajta létezik, amelyek rezisztensek vagy jól tolerálják azokat a tipikus paradicsombetegségeket, mint a bársonyfoltos betegség (Cladosporium fulvum), késői fertőzés (Phytophthora infestans) vagy a paradicsom mozaikvírus (TMV).
A klasszikus, ismételt keresztezéssel és szelekcióval végzett nemesítéshez képest a hibrid nemesítés sokkal könnyebbé teszi a különböző tulajdonságok egyidejű bejuttatását a fajtába. Mert minél több tulajdonságot kell feldolgozni a nemesítésben, annál hosszabb az út a sor- vagy populációnemesítésben a kész fajtához. Nemesítőként akár tíz évet is megspórolhat magának, hogy megszilárdítsa a fajta tulajdonságait. A hibrid nemesítés azt is lehetővé teszi, hogy viszonylag spontán módon reagáljunk olyan különleges eseményekre, mint például egy új kártevő megjelenése vagy egy új növényi betegség.
Hibrid magok: hátrányok
A hibrid vetőmagnak vannak hátrányai is, főleg a mezőgazdaságban: Mivel egyszerűen felülmúlja a többi fajtát a nagyobb teljesítménye miatt, fokozza az árháborút a piacon. Azok a gazdálkodók, akik nem akarnak hibrid vetőmagot használni, már nem jövedelmezőek, mert a hibrid vetőmaggal rendelkezők alacsonyabb áron kínálhatnak tökéletes termést. Komoly hátrány a mezőgazdaság számáraAz a tény, hogy a hibrid vetőmagot maga a gazdálkodó nem tudja tovább szaporítani, mert két különböző beltenyésztett vonal keresztezése csak genetikai zűrzavart eredményez. A hibridek utódai egy tarka növénycsokor, eltérő tulajdonságokkal és csökkent teljesítményt mutatnak – ezért minden évszakban új vetőmagot kell vásárolni. Sajnos a hibrid vetőmag meglehetősen drága, mert a nemesítők maguk határozhatják meg az árat a gazdálkodók függése miatt.
Ezen okok miatt az ökológiai gazdálkodás különösen elutasítja a hibrid nemesítést, azért is, mert benne van a "természetellenes" képe.
Kétségtelen, hogy nagyon fontos a klasszikusan nemesített fajták megtartása biogazdálkodás, mert bennük vannak azok az értékes genetikai erőforrások, amelyekből új fajták nemesíthetők a jövő igényeinek megfelelően. A hibridnemesítés ezzel szemben ezeknek az erőforrásoknak csak egy töredékét használja fel, ami kockázatot jelent: ha egy régióban minden termelő ugyanazt a hibrid fajtát használja, ezek a növények egyformán érzékenyek a betegségekre, kártevőkre vagy a káros környezeti hatásokra. ez egy erős, úgymond felfokozott monokultúra, amely csak genetikailag azonos növényekből áll.
A hibridnemesítés előtérbe helyezése a hozamra és a betegségekkel szembeni ellenállóképességre szintén hátrányos a hobbikertész számára. Az ízt, az aromát és az egyéb összetevőket, például a vitaminokat és az illóolajokat oly gyakran figyelmen kívül hagyják, a vizes szupermarket ennek kiváló példája. A régebbi és történelmi fajták kevesebb termést és nagyobb gondozási tapasztalatot igényelnek, gyakran egyedi illatokkal, gyümölcsformákkal és színekkel jutalmazzák. A hibrid magvak könnyen a magvak szilárd fajtáinak többszörösébe kerülnek, és a választék sokkal kisebb. Ezen kívül minden hobbikertész hozzájárul a fajta megőrzéséhez és ezzel a genetikai sokféleség megőrzéséhez, ha több szabadon beporzó fajtát termesztenek. Hogy ennek a sokféleségnek a elvesztése mit jelent, azt a „cavendish” banán példáján láthatjuk. Évtizedekig ez a banán volt az egyetlen, amely a boltokba és a hasunkba került. A világ nagy banánültetvényeit egyetlen növény hajtásai hozták létre, mígnem egy Fusarium gomba megrepedt a védekezésükön, és hirtelen veszélybe sodorta a világ banántermelését.
Ha rendelkezik alapismeretekkel a növénynemesítésben, akkor könnyen megtermesztheti a klasszikus fajták magjátbetakarítani és megőrizni a fajtajellemzőket. Ugyanakkor természetesen pénzt takarít meg, és megőrzi minden kulturális értékenket, amelyet az emberiség évezredek óta gondosan művelt és gondozott.
A hibrid vetőmag előnyei és hátrányai egy pillantással:
| Előnyök | Hátrányok |
|---|---|
| Magasabb hozam | Magas árak |
| Számos betegségnek ellenállóbb | A magokat minden évben újonnan kell vásárolni |
| Az új fajták tulajdonságai gyorsan megállapíthatók | Gyakran kissé aromás |
| Hozzájárulás a fajtamegőrzéshez és a genetikai sokféleséghez | Változatosság elvesztése és elégtelen genetikai diverzitás |
Szeretnél magokat nyerni a következő évre kedvenc törzseidből, de nem tudod pontosan, mire kell figyelned? Külön cikkünkben mindent megtalál a témával kapcsolatban.