Milyen gyakran kell öntözni a virágokat? Mely növényeket öntözi felülről és melyiket alulról? Eláruljuk, mit kell figyelembe vennie, amikor otthonában és kertjében öntözi a növényeket.
Sok mítosz és féligazság övezi a castingot. Bár a megfelelő öntözés elengedhetetlen egy növény virágzásához, a hozzá tartozó öntözési utasítások gyakran nagyon általánosak és nem túl hasznosak. Ennek az az oka, hogy az öntözésre sajnos nincs átfogó válasz. És pontosan ez a probléma: az edényméreten, a hőmérsékleten, a talajtípuson és a napfényen kívül számos egyéb tényező is befolyásolja a szükséges öntözővíz mennyiségét. Ennek ellenére megpróbáljuk egy kicsit közelebb hozni a témát. Mert ha már intenzívebben foglalkoztál a casting témájával, egy kis tapasztalat birtokában hamar a casting profi leszel!
Növények öntözése a kertben
A növények öntözése az egyik fő feladat a kertben. És jó okkal: a víz a napsugárzás és a tápanyagban gazdag talaj mellett a növény egyik alapvető szükséglete. Szinte minden növény a gyökerén keresztül szívja fel a vizet – csak néhány kivétel van, például a tillandsia, amely a leveleken keresztül szívja fel a nedvességet. A víz mellett a tápanyagok a gyökereken keresztül is bejutnak a növénybe. Mivel ezek csak a nedves talajon keresztül tudnak felszívódni, a növények öntözése is biztosítja a tápanyagellátást. Ezért nagyon fontos, hogy öntözéskor mindig a teljes gyökérlabdát öntözzük meg. A tápanyag felszívódás mellett a levegőellátás is döntő szempont. Ha a talajt mélyen öntözik, és nem hagyják kiszáradni az öntözések között, fennáll az oxigénéhezés veszélye. Csak a vízi növények képesek speciális szerveken keresztül ellátni gyökereiket oxigénnel. Tipikus kerti növényeink ezt nem tudják megtenni, és elpusztulnak a talajban, ha megfelelő levegőhöz nem jutnak. A megfelelő öntözés nemcsak a vízháztartást befolyásolja, hanem a növény tápanyag- és oxigénfelvételét is.
Milyen gyakran kell a virágokat és társait öntözni a kertben?
Nincs általános válasz arra a kérdésre, hogy milyen gyakran kell a virágokat és társait öntözni a kertben. Valójában az öntözés gyakorisága nagymértékben függ mindenféle tényezőtől. A legnagyobb tényező az időjárás: ha amúgy is erősen esik, nincs szükség további öntözésre a kertben. Hosszan tartó száraz időszakok esetén viszont érdemes az öntözőkannát használni. Az évszaknak is döntő szerepe van, mert a növényeknek több vízre és tápanyagra van szükségük növekedésük során, mint télen. Télen ezért az öntözést csak hosszan tartó szárazság idején és csak fagymentes időszakban szabad elvégezni, ellenkező esetben a növények károsodhatnak. A talaj jellege, a világítás típusa és természetesen a növény típusa is okozhat eltéréseket az öntözésben. A mélyen gyökerező fák gyakran még a nyár közepén sem igényelnek további vízellátást, míg egyes zöldségfajtákat tavasszal érdemes pótlólagosan öntözni.
Az, hogy a növényeket milyen gyakran kell öntözni, számos tényezőtől függ. De hogyan lehet megtudni, milyen gyakran kell öntözni a kertet? Gyakran a pusztán megfigyelés jó jelzést adhat a kertésznek a kertjében lévő vízellátásról: Az omlós és repedezett talaj, amely még a felszín alatt is száraznak érzi magát, az első jele a nedvességhiánynak. Ha a növényeken lógó, ernyedt virágok vagy levelek is látszanak, feltétlenül újra kell öntözni őket. A következők érvényesek: Sok növény a teljes gyökérgolyó teljes öntözését részesíti előnyben – ezért jobb, ha hetente egyszer öntözik nagyobb mennyiségben, mint naponta egy keveset. Ezért célszerű figyelni kertjét, és az öntözést mindig egyénileg igazítani a saját kertjéhez és az aktuális időjárási viszonyokhoz.
Összefoglalás: Milyen gyakran kell virágot és társait öntözni a kertben?
- Nem lehetséges általános kijelentés
- Öntözési időközök az időjárástól, a talajviszonyoktól, a növényfajoktól stb. függően.
- A szárazság jelei: morzsalékos, repedezett talaj és hervadt növények
- Jobb egyszer teljesen megnedvesíteni a gyökérgolyót, ahelyett, hogy minden nap kis mennyiségben öntöznénk
- Az öntözési intervallumokat mindig egyedileg kell a kerthez és az időjárási viszonyokhoz igazítani
Melegen kell öntözni?
Különösen nyár közepén a növényeknek további vízre van szükségüköntözéssel: A hosszú aszályos időszakok vízhiányt jelentenek a talajban, ugyanakkor a hő hatására a maradék víz lassan elpárolog. Ezért különösen fontos, hogy a növényeket nyáron is öntözzük. Sok kertész azonban fél a virágok öntözésétől a hőségben, mivel ez leégést okozhat a növényeken. Valójában a növényeket nem szabad a tűző déli napon öntözni: a vízcseppek ekkor nagyító hatással vannak a levelekre, és megégethetik a leveleket. Ezért érdemesebb a kora reggeli órákban öntözni: Itt lényegesen hűvösebb a hőmérséklet és alacsonyabb a párolgás is.
Tipp: "Növényöntözés nyaraláskor" című cikkünkből megtudhatja, hogyan biztosíthatja, hogy növényei még a nyári vakáció alatt se haljanak szomjan ".
Tippek a palánták öntözéséhez
Az ágyás növények nagy mennyiségű talajon át tudnak gyökerezni, ezért kevesebbet kell öntözni, mint a cserepes növényeket. Ennek ellenére a kerti növényeknek időnként szükségük van egy kis vízre, hogy életerősek és egészségesek maradjanak. Az ágyásnövényeket jól meg kell öntözni, különösen az elültetés után: így bezáródnak a gyökérgolyó és a kerti talaj közötti üregek, és a növény gyorsabban növekszik. Az ültetés után az öntözési időközöknek egyre hosszabbnak kell lenniük. Ez az egyetlen módja annak, hogy a növény maga "keresse" a vizet a gyökereivel, és megfelelő gyökértérfogatot fejleszthessen ki. A jól fejlett gyökerekkel a növények jobban ellenállnak a hosszabb hőségnek, és összességében kevesebb öntözést igényelnek.
Az, hogy a palántákat száraz időszakban kell-e öntözni, és mikor, nagyban függ az ágyás talajviszonyaitól: a nehéz, humuszban gazdag és agyagos talaj rendkívül nagy mennyiségű vizet képes tárolni. Ezzel szemben a homokos talajokat sokkal gyakrabban kell öntözni. Ha a talaj kiszáradt és a növények kiszáradnak, az ágyásnövényeket mindenképpen meg kell öntözni. Sok kertész kíváncsi, hogy a növényeket alulról vagy felülről kell-e öntözni. A válasz viszonylag egyszerű: a legjobb, ha a vizet egyenletesen oszlatjuk el a növény alanyán, így alulról kell önteni. Másrészt, ha a virágokat és hasonlókat felülről öntözzük, a leveleken lévő nedvesség gombás betegségeket okozhat.
Tippek az öntözéshezKonténeres és cserepes növények az erkélyen
Az ágyásnövényekkel ellentétben a cserepes növényeknek sokkal kevesebb szubsztrátum áll rendelkezésre, és csak sokkal kisebb helyen tudnak gyökerezni. Ez a korlátozott hely azt jelenti, hogy a cserepes növényeket sokkal gyakrabban kell öntözni. A cserepes növényeknek különösen tavasszal és ősszel több vízre van szükségük, mert a vödrüknek csak korlátozott a térfogata. A cserepes növényeknek is több vízre van szükségük nyáron, mert a cserepük gyorsabban felmelegszik és nagyobb a párolgás. Az ágyásnövényekhez hasonlóan a talaj állapota is jól mutatja, hogy kell-e öntözni a cserepes növényeket. Emellett a kisebb növények súlya is a vízháztartás jelzéseként szolgálhat: Ha a növény szokatlanul könnyűnek érzi magát, ennek oka lehet a vízhiány – tehát ideje újra öntözni a növényt.
A cserepes növények öntözése az ágyásban lévő növényekhez képest egy másik különbség a speciális szubsztrátum: a cserepes növényeket általában tőzegből készült virágföldbe ültetik, nem pedig a termőtalajba. A tőzeg sok vizet képes tárolni, így elkerülhető a gyakori öntözés. De vigyázat: soha nem szabad hagyni, hogy a tőzeg teljesen kiszáradjon! A száraz tőzeg vízlepergető és sokkal gyengébb víztároló képességgel rendelkezik - ennek eredményeként a tőzeg akár azt is jelentheti, hogy a cserepes növényeket még gyakrabban kell öntözni. Emiatt és a fenntarthatóság szempontjából is egyre inkább mellőzik a tőzeget. Biológiai alternatívák például a farostból és kókuszrostból készült talajok. A víztároló tulajdonságok itt nem olyan jók, mint a tőzegnél. Másrészt az alternatív talajok nem válnak vízlepergetővé, amikor kiszáradnak, és gyakran jobb CO2 egyensúlyt mutatnak. Ez vonatkozik Plantura szerves talajainkra is: ezek csökkentett tőzegtartalmúak vagy tőzegmentesek, és fenntarthatóan termeltek.
Szokatlanul sok vizet használ a cserepes növénye, és naponta többször kell öntözni? Ezt a jelenséget a növényméret és a cserépméret kedvezőtlen aránya okozhatja. Ha egy növény a méretéből adódóan több vizet fogyaszt, mint amennyit az edényben lévő korlátozott szubsztrátum biztosítani tud, több vízre lesz szüksége. Ha a növényt egy nagyobb tartályba helyezi át, akkor ez gyorsan megoldja ezt a problémát, és jelentősen megnövelheti az öntözési időközöket.
Víz szobanövények helyesen: hogyan és milyen gyakran?
A beltéri növények teljes mértékben az emberek által biztosított vízellátástól függenek, és menjenekezért elhanyagolás esetén különösen gyorsan. Annál fontosabb a szobanövények megfelelő öntözése. De milyen gyakran kell öntözni a szobanövényeket? Ez különösen az adott növényfajtól függ: a kaktuszok és pozsgások például különösen alacsony vízigényűek, és az öntözés között rövid időre kiszáradnak, míg az esőerdőkből származó egzotikus szobanövények vízigénye különösen magas, és az egyenletesen nedves talajt kedvelik. . Emellett figyelmet kell fordítani a szobanövény fejlődési szakaszára. A növényeknek sok vízre van szükségük, amikor virágoznak, de ritkán kell öntözni őket, amikor nyugalmi állapotban vannak. Ezenkívül az olyan hatások, mint a napfény, a szobahőmérséklet és a páratartalom befolyásolhatják a szobanövények öntözésének gyakoriságát.
Ahhoz, hogy eldöntse, itt a megfelelő idő a szobanövény öntözésére, alaposan nézze meg a növény aljzatát: Ujjával egy-két centiméterrel behatolhat az aljzatba, és érezheti, hogy teljesen kiszáradt-e . Ha igen, ideje meglocsolni a legtöbb szobanövényt. Ezenkívül a kis súly, az agyagedényen kopogtató üreges hang, vagy az edény széléről levált hordozó is a szárazság jele lehet.
Ha a szobanövényeket öntözzük, itt is fontos megtalálni a megfelelő mennyiséget. Bár a gyökérlabdát jól meg kell nedvesíteni, nem szabad elnedvesedni. Öntözés után ezért várjon negyed-fél órát, és ellenőrizze a csészealjat. Ha ebben összegyűlik a felesleges víz, akkor azt ki kell önteni – így elkerülhető a vizesedés.
Vízinövények csapvízzel
Mindenki ismeri ezt a mítoszt. A növényeket mindig esővízzel vagy kútvízzel kell öntözni. Csak nincs csapvíz! De miért? Sok hobbikertész és sajnos szakértő is állítja, hogy a csapvíz túl kemény növényeink számára. Igaz, hogy sok növény a 6-6,5 pH-értéket részesíti előnyben, de a csapvíz pH-értéke 8-as vagy magasabb is lehet. A csapvíz pH-értéke ezért gyakran túl magas növényeink számára. Azt azonban gyakran elfelejtik, hogy a növények szerves savakat bocsátanak ki a talajba, hogy felszívják a tápanyagokat, és ezáltal maguk is csökkentsék a pH-értéket. Ez kiegyenlíti a csapvíz magas pH-értékét. Ezért nem rosszabb növényeink számára, ha Önle kell önteni csapvízzel. Csak nagyon savanyú talajt kedvelő, mészre érzékeny növényekkel használható, mint például azálea (Rhododendron) vagy áfonya (Vaccinium myrtillus) Érdemes a különösen meszes csapvizet nélkülözni, helyette esővízzel öntözni.
Amint látja, nem tudunk általános megoldást kínálni a helyes öntözéshez. Ha azonban betartja a fenti tanácsokat, és nagyjából tudja, hogy növényeinek milyen vízigénye van, semmi baja nem lehet. A legtöbb növény robusztusabb, mint gondolná, és még ha nagyon ernyedt is, öntözés után általában gyorsan felépül.
Nem csak a kertjében lévő növényeknek van szükségük vízre, hanem rendszeresen öntözze a pázsitot is. Tekintse meg a pázsit öntözéséről szóló cikkünket, hogy mire figyeljen.