A Bramley egy nagy alma, amelyet elsősorban sütéshez és főzéshez használnak. Brit származása ellenére egyáltalán nem szereti a nyirkos és hűvös időt. De érdekes történelmet kell bemutatnia.

A Bramley alma (Malus domestica 'Bramley's Seedling') a brit nemzeti büszkeség része. Az alábbiakban elolvashatja, hogy a nagy alma alma hol és hogyan fejlődik a legjobban, és honnan származik a neve.
'Bramley's Seedling': Keresett poszter
Synonyms | Bramleys, Bramley's Seedling, Triomphe de Kiel |
Gyümölcs | Nagytól nagyon nagyig, zöld-sárga, kis testszínű |
Íz | Savanyú, aromás |
Hozam | A legtöbb nagy tömegű hordozó |
Betakarítási idő | szeptember |
Érettség az élvezetre | Novembertől |
Eltarthatóság | Jó, találkozunk márciusban |
Növekedés | Közepestől erősig |
Padló | Könnyebb talaj javasolt |
Betegségek és kártevők | Gyümölcsfarákra fogékony; Fagyérzékeny virág |
Az alma eredete és története
Az angol „Bramleys Sämling” almát valójában tévesen nevezték el, szigorúan véve ezt a fajtát „Brailsfords Sämling”-nek kellene nevezni. Mert a nagy konyhai alma egy almamagból származott, amelyet a kis Mary Ann Brailsford tett egy edénybe a 19. század elején egy kis nottinghamshire-i faluban. A lány egyszerűen kitépte egy almából a magokat, amivel az anyja süteményt sütött. Ezért a fajta szülei a mai napig nem ismertek. Az alma magjából egy fa fejlődött ki, amely csak több mint tíz év elteltével kezdett átváltozni a termékeny életszakaszba, ahogy az a Malus nemzetségnél megszokott. Ekkorra a Brailsford család elköltözött, és néhányan megh altak, és egy Bramley nevű hentes költözött a kunyhóba. Egy helyi faiskola tulajdonosának fia véletlenül bukkant a nagy, zöld és savanyú almáraa hentes kertjében nőttek, és dugványokat kértek a fa szaporítására a családi faiskolában. Csak néhány év telt el, mire a „Bramley palánta” egyre népszerűbb lett az Egyesült Királyságban. Ma is számos gyümölcsfaiskolában termelik, és különösen népszerű az angol konyhában. A fajta azonban kevéssé ismert az Egyesült Királyságon kívül.

Bramley almafajta: megjelenés és íz
A „Bramley” nagytól nagyon nagyig terjed, és gömbölyű vagy lapos, kerek alakú. Nem ritka, hogy a felek egyenetlenek, ami a hiányos megtermékenyítésnek köszönhető. Ennek megfelelően gyakran a nagy mag nem minden rekesz tartalmaz magot. A bőr rugalmas és zsíros fényű a viaszváladéktól. Alapszíne sárgászöld, a napos oldalon foltos vagy matt vörös csíkokkal borított. Az öt karót ábrázoló bordák egyértelműen kidudorodnak. A szár rövid, vastag és keskeny gödörben helyezkedik el. A „Bramleys Seedling” húsa sárgászöld, közepesen durva színű. A tiszta alma lédús, aromás élvezetét a magas almasavtartalom és viszonylag alacsony cukortartalom jellemzi. Ennek eredményeként a „Bramley”-t ritkán eszik desszert almaként.

A Malus 'Bramley' ültetése és gondozása
A „Bramley” kis faként vagy nagy, természetes faként termeszthető, amely bármely réti gyümölcsöst gazdagít a megfelelő alany használatával. Lassan növő alanyra, például „M27”-re oltva a fa kicsi marad, de egész élettartama alatt erős kötözővel kell alátámasztani, különösen akkor, ha a terjedelmes ágak meghajlanak a terméssel. Közepes méretű vagy nagy házikerteknél közepes növekedésű alanyra, például 'MM111'-re javasolt az oltás. Ily módon a fa általában csak legfeljebb 5 m magasra nő meg. A 'Bramley' csíranövényen 7 m magas és 5 m széles fává fejlődhet.
A 'Bramley' általában nem szereti az agyagos, nehéz talajt, inkább a könnyű, homokos altalajt, amely tavasszal gyorsan felmelegszik. A késői fagyra hajlamos nedves helyek nem megfelelőek, mert a 'Bramleys Seedling' középkorai virágzása fagyérzékeny. Ezenkívül a „Bramley” almafa erősen vegetatívan nő túl nehéz talajon, ami több vágási munkát és kevesebb almát jelent.eredmény. A hely legyen napos és meleg.

A „Bramleys Seedling” jó beporzó fajtái közé tartozik a „Gloster”, „Danziger Kantapfel”, „Cox” Pomona és „Croncels”. A „Bramley” azonban önmagában nem jó beporzó, mivel háromszoros genetikai felépítésű, ami megmagyarázza méretét, de lehetetlenné teszi más fajták beporzását.
Tömegszállítóként a 'Bramley' könnyen váltható, ha helytelenül vágják, azaz erősen ingadozó éves hozamokra. Ezért a vágást vagy ritkán és óvatosan kell elvégezni, vagy évente, de soha nem alkalmanként és radikálisan. Az "almafák metszéséről" a kapcsolódó cikkünkben tájékozódhat.
A kevesebb, de nagyobb termés betakarítása és a váltakozás kompenzálása érdekében a (túl) erős gyümölcskötődések ritkíthatók. Ehhez infruktenciánként egy kivételével minden gyümölcsöt eltávolítanak, ha azok körülbelül mogyoró méretűek.

A „Bramleys” érzékeny a gyümölcsfarákra. Ez különösen a túl nyirkos helyeken szembetűnő – így a fertőzés hatékonyan megelőzhető, ha szellős, napos, áteresztő talajú helyet választunk. A „Bramley” nem fogékony más betegségekre.
Betakarítás ideje és a Bramley alma használata
A 'Bramleys Seedling' almafajta szeptemberben szüretelhető. A korán betakarított alma egészségesen, hűvös, párás helyen, 2–4 °C-on, márciusig tartható el. A fogyasztási érettséget csak novemberben érik el. Az aromás illatos gyümölcsök azonban nem feltétlenül alkalmasak közvetlen fogyasztásra. Inkább a „Bramley” most már készen áll arra, hogy finom sült almává, almás piteké vagy – egészen hagyományosan – almaszószmá dolgozzuk fel. A gyümölcs sütés közben megőrzi szerkezetét és finom aromát fejleszt. Az alma almaborhoz is kiválóan alkalmas, különösen azért, mert a réti gyümölcsösben ömlesztett szállítóként egyszerűen sok gyümölcsöt terem.

A „Bramleys Seedling” alma egyszerű kiegészítője az otthoni kertnek, amely nem sújtja betegséggel gazdáját. Ilyen fajta a 'Rheinische Winterrambur', amely finom édességet fejleszt.