Zöldtrágya mezei babbal, facéliával (méhbarát) és lóherével: a talajjavítás előnyei és a megfelelő magkeverékek.

A zöldtrágya segíti a talaj növényzetét

A zöldtrágya a talajjavítás egyik formája, ahol bizonyos növényeket termesztenek a tényleges termés előtt, között vagy után. A zöldtrágya elnevezés félrevezeti az embert, ha azt hiheti, hogy ezek egyszerűen műtrágyaként működnek. De messze nem! Ebben a cikkben szeretnénk megmutatni, hogy a zöldtrágya számos talajtulajdonságot javíthat, ezért nem hiányozhat egy biogazdálkodású kertből.

A zöldtrágya előnyei

A zöldtrágya, amint azt a bevezetőben említettük, természetes módon gazdagítja a talaj tápanyagait. Erre különösen alkalmasak a hüvelyesek (Fabacae, korábban hüvelyesek). A növények szimbiózisban élnek a csomóbaktériumokkal, amelyek a levegő nitrogénjét szívják fel. A nitrogént a baktériumok úgy alakítják át, hogy a növények tápanyagként tudják hasznosítani. Minél tovább hagyja a hüvelyeseket az ágyon, annál több nitrogén tárolódik. Ennél a műtrágyázási formánál nem kell attól tartani, hogy a nitrogén kimosódik, és szennyezi vele a talajvizet. A tápanyagok a zöldtrágya növényekben raktározódnak, és csak lassan és folyamatosan bomlanak le, és így szabadulnak fel. Tippünk: A zöldtrágyának ez a formája erősen ajánlott, különösen olyan nagy fogyasztású növények után, mint a káposzta.

Arra is alkalmas, hogy a talaj mélyebb rétegeiből tápanyagokat szállítson vissza a felszínre. Különösen az olyan terményeknél, mint a retek, báránysaláta és spenót, a sekély gyökérmélység problémája van. A növények csak a felső talajrétegekből tudnak tápanyagot felvenni, és ennek következtében ez a talajréteg gyorsan kimerül. A homokos talaj azt is jelenti, hogy eső esetén a tápanyagok gyorsan eltűnnek a mélyebb talajrétegekben. Itt segítenek a karógyökérrel ellátott zöldtrágyák. A mélyen gyökerező növények fellazítják a talajt, és a mély talajrétegekből is felszívják a tápanyagokat. Ha a zöldtrágyát később a talajba dolgozzák, akkor lassú tápanyagleadás következik begarantált a legfelső emelet. Ahhoz, hogy a zöldtrágya teljes hatását kifejtse, fontos a zöldtrágya hosszú élettartama. A növényeknek időre van szükségük, hogy a mély talajt a gyökereikkel együtt kifejlesszék.

A csomóbaktériumokkal való szimbiózis révén a növények hasznos nitrogénhez jutnak

A tápanyagellátás szempontjain túlmenően más jó okok is szólnak a zöldtrágya mellett. A betakarítás után az ágyás legtöbbször parlagon fekszik. A Föld felszíne esőnek, szélnek és napsugárzásnak van kitéve. Ezek a hatások hátrányosan befolyásolhatják a talajt és a talajéletet. A zöldtrágya is nagyon jól segít ezen a ponton. Élénkíti a talajéletet, és azt is biztosítani tudja, hogy a beteg növényi maradványok gyorsabban lebomlanak. Ezenkívül a zöldtrágya árnyékolása elnyomja a gyomnövekedést.

Ráadásul a zöldtrágyás ágyások számos jótékony rovar számára nyújtanak menedéket, és a virágzási szakasztól kezdve a méhek is meghálálják a virágos növények nektárját. Virágzás után azonban a növényeket meg kell hajolni, hogy a zöldtrágya magjai ne érjenek be. A következő növények termesztése során az újonnan kihajló zöldtrágya olyan kellemetlen lesz, mint a gyom.

A megfelelő zöldtrágyanövény kiválasztása

A megfelelő kultúra kiválasztásakor mindig ügyeljen a növénycsaládra. Például a bokorbab (Fabaceae) termesztése után nincs értelme csillagfürttel (Fabacae) zöldtrágyát kijuttatni. Ha mindig ugyanazt a növénycsaládot termesztik ágyon, megnő a vetésforgó megbetegedésének valószínűsége. Emiatt a káposztatermés (Brassicaceae) után sem tanácsos mustáros zöldtrágyát (Brassicaceae) kijuttatni (

).

Az egyes növénycsaládok erősségeit az alábbiakban foglaljuk össze:

Hüvelyesek (Fabacae): Az olyan növények, mint a csillagfürt, a bükköny és a lóhere különösen alkalmasak a talaj nitrogénnel való dúsítására. Nem számít, hogy növények keverékét vagy csak egy kultúrát használsz. Ha a talaj nagyon humuszban szegény, a lóhere kultúra segíthet a humusz gazdagításában. A humusz felhalmozódása azonban csak akkor tartható fenn, ha a lóhere legalább egy szezonig megmarad.

A bíbor lóhere nagyon dekoratív takarónövény

Keresztes virágú növények (Brassicaceae): A mustár és az olajos retek különösen népszerűek zöldtrágyaként. Csak a mustár nagyon gyorsan nő, ezért aznagyon versenyképes a gyomokkal. A karógyökerek nagyon jók a tápanyagok felvételére a mélyebb talajrétegekből. Ezenkívül a mustárolajok peszticidként hatnak, és segítik a fonálféreg fertőzést.

A mustárolajok biológiai peszticidként hatnak a talajban

Méhbarát (Phacelia): Ez a buja, lila virágú növény ideális talajjavítóként. A Phaceliát ezért gyakran használják zöldtrágyaként. Mivel a növény nem kapcsolódik szorosan semmilyen más kultúrnövényhez, nincs probléma a vetésforgóval. További előnyt jelent - ahogy a Bee Friend neve is sugallja - a buja virágok, amelyek különösen a méhek táplálékforrásaként szolgálnak.

A méhbarát Phacelia zöldtrágyaként alkalmas

A zöldtrágya különösen alkalmas a talaj előkészítésére a következő kerti szezonra. Itt találsz információkat és tippeket az őszi zöldtrágya témájában.

Kategória: