A szerves trágyákkal ellentétben a műtrágya fosszilis ásványi anyagokból és légköri nitrogénből készül. Mutatjuk az alternatívákat.
Hogyan illeszkednek a műtrágyák az élő és növekvő kertek természetességébe? A kifejezés egyértelműen megkülönbözteti a vegyipari-tápanyag-keverékeket a természetes műtrágyáktól – és ez így van jól, mert a műtrágyák és a természetes műtrágyák nagyon eltérő hatást fejtenek ki.
Itt megtudhatja, hogy pontosan mik is azok a műtrágyák, mikor használhatók ésszerűen és hol vannak a hátrányaik. Ezután műtrágya- alternatívákat kínálunk.
Mi a műtrágya?
A műtrágyák olyan ásványi műtrágyák, amelyeket vegyi és ipari eljárásokkal állítanak elő vagy dolgoznak fel. A felhasznált nyersanyagok fosszilis lerakódásokból származnak – csak a nitrogént kell légköri nitrogénből szintetizálni (N2) a Haber-Bosch eljárással. Az egyes tápanyagok sókká kristályosodtak ki, amelyek kijuttatásukkor újra feloldódnak a talajvízben. A műtrágyaszemcsék feloldódása után a tápanyag ionokat a növények felvehetik, a talaj élőlényei felhasználhatják vagy átalakíthatják, elektromos vonzási erők hatására a talajrészecskékhez köthetők, vagy lefelé kimosódhatnak. A műtrágyák gyors hatásuknak és nagy koncentrációjuknak köszönhetően képesek a növényi táplálkozás akut hiányosságait orvosolni. Tehát ha egy súlyos hiányos növényről azonnal gondoskodni kell, érdemes ásványi műtrágyát vagy folyékony műtrágyát használni.
A műtrágyák hátrányai
A műtrágyák első pillantásra sok fogyasztó számára vonzóak, nem utolsósorban alacsony áruk miatt. Amit azonban figyelembe kell venni: A műtrágyák olcsó árazása csak a környezet és a kert rovására lehetséges. Mivel a műtrágyák előállítása nagy mennyiségű energiát fogyaszt, kiaknázza a véges fosszilis lelőhelyeket, tönkreteszi a tájat és szennyezi a vizet. A légköri nitrogénből nitrogénvegyületeket előállító Haber-Bosch eljárás olyan energiaigényes, hogygazdaságilag csak akkor éri meg, ha az áramárak rendkívül alacsonyak. És persze az áramot is csak a környezet rovására lehet ilyen olcsón szerezni: a szén és az atomenergia teszi ezt lehetővé.
A műtrágya sajnos kevéssé használható hosszú távú kerti műtrágyaként: önmagában alkalmazva hosszú távon a talaj összes minőségének romlásához vezet. Csökken a víz- és tápanyagraktározás, elszegényedik a talajélet, lebomlik a humusz, ami rontja a levegőzést, a lazítást és a gyökérbehatolást is. A talaj termékenysége csökken, mert a talajból hiányoznak a nélkülözhetetlen anyagok. Ezenkívül a helytelen kijuttatás kimosódáshoz, túltrágyázáshoz és a talaj pH-értékének megváltozásához vezethet, ami döntő fontosságú a növények tápanyagfelvétele szempontjából.
Megjegyzés: A világ foszfátlelőhelyeinek egy része uránnal vagy kadmiummal szennyezett. Ezeket a kiváló minőségű ásványi műtrágyák nem tartalmazzák – Németországban védő határértékek vannak rájuk. A szennyezetlen foszfátlerakódások azonban szűkösek. Itt többet megtudhat arról, hogyan jelenhetnek meg a nehézfémek a műtrágyákban.
A műtrágyák alternatívái
A műtrágyák alternatívái olyan műtrágyák, amelyek nem zárják ki a természetes folyamatokat a talajteljesítmény fenntartása érdekében: A szerves trágyák vagy szerves ásványi műtrágyák szervesen kötött formában tartalmaznak tápanyagokat. Természetesen ide tartoznak a saját készítésű műtrágyák is, mint a komposzt, a lótrágya, a zöldtrágya vagy a bokashi. Ha elsősorban szerves trágyát vásárolunk, akkor alapvetően szárított, zúzott állati vagy növényi eredetű anyagról van szó, melynek tápanyagtartalma pontosan ismert, és esetleg valamilyen ásványi adalékanyaggal dúsítva a hatássebesség növelése vagy a nyers tápanyagarányának igazítása érdekében. az anyagok a termény szükségleteihez igazodnak a trágyázott növényekhez. A biológiailag aktív komponensek, mint például a hasznos mikroorganizmusok, például a mikorrhiza bakteriális vagy gombás spórái szintén nem ritkák. Az előnyök nyilvánvalóak: A szénben gazdag szerkezeti anyag bejuttatásával az altalaj talajképző szervezetei táplálkoznak, és "építőanyaguk" van a humuszos talajmorzsa számára. Tevékenységük és humuszképzésük fellazítja a talajt, hatékonyan tárolja a vizet és a tápanyagokat, és szükség esetén továbbadhatja a talajban növekvő növényeknek.
Megjegyzés: Egyes talajban élő mikroorganizmusok – gombák és baktériumok, archaeák, fonálférgek és rovarok egyaránt – szoros kapcsolatban állnak a gyökérrel, néha szimbiotikus kapcsolatokban is. A növények számára jelenlétük elősegíti a növekedést és a vitalitást.
Mi a Planturánál elsősorban állati adalékanyagok nélküli szerves szerves trágyákat fejlesztettünk ki, amelyekkel fenntarthatóan kertészkedhet. A Plantura szerves trágyák ökológiai előállításúak, biztonságosak a természet és a felhasználó számára, és megfelelő összetételben biztosítják a fő- és nyomelemeket a virágok, hortenziák, rózsák vagy paradicsomok és zöldségek számára. Plantura szerves univerzális műtrágyánk és szerves talajaktivátorunk többféleképpen használható a kertben. A tisztán bio Plantura bio őszi gyeptrágya télállóvá teszi a pázsitját, és megerősíti azt a következő évre, míg a túlnyomórészt bio Plantura bio gyepműtrágyánk tavasszal és nyáron optimálisan ellátja a pázsitot minden tápanyaggal, és kíméli a környezetet. Plantura termékcsaládunkról többet megtudhat üzletünkben.