A kerti és konyhai hulladék trágyaként használható a növények számára, és jót tesz a talajnak is. Itt mindent megtudhat a komposztos trágyázásról.
A „komposzt” kifejezés a latin compositus szóból származik, ami „kompozitot” jelent. A komposzt sokféle szerves hulladékból készíthető. És amilyen színesek a kiindulási anyagok, tulajdonságaik is olyan változatosak lehetnek.
A hasznos mikroorganizmusok átalakulásával előállított anyagokat felhasználhatja a növények trágyázására és a talaj javítására.
Kompost: tulajdonságai és összetétele
A komposzt szerves hulladékból képződő humusz. Mint már említettük, a komposzt tulajdonságai a felhasznált nyersanyagoktól függenek:
Biokomposzt: A szerves hulladékból és néhány lágyszárú zöldhulladékból készült komposztot szerves komposztnak nevezik. Ennek nagyon magas a tápanyagtartalma, mivel sok tápanyagban gazdag anyagot használtak fel. Ezáltal növényi műtrágyaként használható.
Zöld komposzt: A csak zöldhulladékból és nehezen lebomló anyagokból készült komposztot zöldkomposztnak nevezzük. Kevésbé tápanyagban gazdag, ezért inkább a humuszképződést segíti elő, mint a növények trágyázását.
A bio- és zöldhulladék-komposzt természetesen csak két sarokköve a sokféle lehetőségnek, ezek közötti keverékek is lehetségesek, amelyek tulajdonságai aztán valahol a szélsőségek között, középen vannak. Végül, de nem utolsósorban a komposztálás időtartama és körülményei is befolyásolják a végterméket:
Friss komposzt: Négy-nyolc hetes komposzt, amely még nem rothadt el teljesen. A kiindulási anyagok szerkezete még jól felismerhető.
Kész komposzt: Legalább hat hónapja rothadt komposzt. Itt szinte csak omlós, kellemes illatú anyag van.
Érett komposzt: Érett komposztot kapkét-három év rothadás után. Ebben a szakaszban még a legerősebb fás anyag is humuszsá alakult.
Tipp: A komposzt C/N aránya körülbelül 15:1 és 25:1 között van – a kiindulási anyagoktól és a rothadási időtől függően. A C/N arány azt jelzi, hogy egy anyag mennyi szenet (C) és mennyi nitrogént (N) tartalmaz. A 20:1 alatti C/N aránytól az anyagot a mikroorganizmusok egyre inkább lebontják, és nem humusz képződik, hanem tápanyagok szabadulnak fel. A 25:1 C/N aránytól a lebomlás gátolt, és nagyobb valószínűséggel képződik humusz, mert gátolja a mikrobiális mineralizációt. A komposzt tehát határesetet jelent, és a komposzt típusától függően a trágyázó vagy talajjavító hatás dominálhat. A friss és a tápanyagban gazdag anyagokból álló komposztok általában alacsony C/N arányt mutatnak, míg az érett és a tápanyagszegény anyagokból álló komposztok C/N aránya nagyobb.
A komposzt tulajdonságainak és összetételének összefoglalása:
- A biokomposzt tápanyagban gazdag hulladékból készül, és a növényi műtrágyához hasonló hatású
- A zöld komposzt tápanyagban szegény hulladékból készül, és talajjavító hatású
- A friss komposzt körülbelül hat hét után keletkezik, és nem bomlik le teljesen, és nem is komposztálódik
- A kész komposzt körülbelül hat hónap után keletkezik, majd az anyag nagy része lebomlik, és újra összeállt humuszra
- Az érett komposzt két-három év után következik be, majd minden anyag lebomlik és humuszsá alakul
- A felhasznált anyag C/N arányától és a rothadási időtől függően a komposzt ásványosodás útján tápanyagokat szabadíthat fel, vagy humuszként javítja a talajt
Kompost műtrágyaként a növények számára?
Alapvetően bármilyen típusú komposzt alkalmas növénytrágyázásra és talajjavításra. A hatás mértéke azonban nagymértékben függ a felhasznált komposzt típusától. A legjobb esetben a nitrogén, a kálium és a foszfor kiegyensúlyozott arányban van egymással. Gyakrabban fordul elő azonban, hogy a foszfor- és káliumtartalom lényegesen magasabb, mint a nitrogéntartalom. Sajnos ez a tápanyagarány nem optimális a növények táplálkozásához, nitrogénigényük általában jóval magasabb. Ezért azt javasoljuk, hogy a komposztot más műtrágyával együtt használja. Ideálisak a Plantura szerves trágyáink, csakúgy, mint a szerves univerzális műtrágya, amely pontosan a lakosság igényeihez van szabva.a növények kiegyensúlyozottak és megfelelő tápanyagarányúak.
Külön említést érdemel a komposztban található nyomelemek gazdagsága, amelyre növényeinek éppoly sürgősen szüksége van, mint a fő tápelemekre. Az alábbi táblázatban megtalálja a különböző típusú komposztok műtrágyaként való alkalmasságát. A növényi műtrágyák elsősorban tápanyagot biztosítanak, a talajműtrágyák elsősorban a talajt javítják.
| komposzttípus | Kiemelt szolgáltatás | Leírás |
|---|---|---|
| Friss komposzt | Növénytrágya | Keveset tartalmaz a teljesen komposztált anyagokra jellemző stabil huminsavak közül. Felhordáskor inkább talajtakaró rétegként működik, és gyorsan lebomlik, mint tápanyag-humusz forrása. |
| Kész komposzt | Növénytrágyák és talajműtrágyák | Értékes szállítója a tápanyagoknak és az állandó humusznak, amely hosszú távon elősegíti a talajéletet és a termékenységet. |
| Érett komposzt | Talajtrágya | Sok állandó humuszt biztosít, de kevesebb tápanyagot. Sok nagyon stabil huminsavat tartalmaz, amelyek értékesen hozzájárulnak a talaj tulajdonságainak javításához. |
| Biokomposzt | Inkább növényi műtrágya – a megvalósítási szakasztól függően | Általában táplálóbb, mint a zöld komposzt, ami gyorsabb átalakulást és magasabb tápanyagtartalmat eredményez minden átalakulási szakaszban. Növényi műtrágyának jobban megfelel. |
| Zöldhulladék-komposzt | Inkább talajműtrágya – a megvalósítás mértékétől függően | Általában kevésbé tápanyagszegény, terítéskor tartósabb humuszt termel, mert a magasabb C/N arány gátolja az átalakulást. |
Tipp: A tápanyag-humusz olyan humusz, amely magas tápanyagtartalma miatt instabil és könnyen lebomlik. Biztosítja a növények tápanyagait, de nem javítja tartósan a talajt.
A komposzt mint műtrágya összefoglalása:
- A komposzt alapvetően növény- és talajtrágyaként használható
- A friss komposzt és a szerves komposzt hatékonyabb növényi trágyaként
- Az érett komposzt és a zöldhulladék-komposzt inkább talajtrágyaként működik
- A kész komposzt körülbelül azonos mértékben rendelkezik növénytrágyázó és talajtrágyázó tulajdonságokkal
A komposzt hatása a növényekre és a talajra
A növényi műtrágya hatása hasonló a szerves trágyák hatásához. aA növényi tápanyagok az időjárás függvényében szabadulnak fel, így nem hirtelen, hanem csak fokozatosan állnak rendelkezésre. Ez a körülmény megakadályozza az akut vagy tartós túltrágyázásból adódó növénykárosodást, és a talaj humusztartalmának megőrzése szempontjából is előnyös. Ezenkívül a lassú és mikrobiális átalakulás természetes hosszú távú hatást hoz létre.
Komposzt használatakor általában a talajtrágyázó hatás áll az előtérben: a duzzadó és könnyű humuszpelyhek javítják a könnyű talajok víztárolását. Ennek eredményeként a víz jobban megmarad a talajban. Másrészt nehéz talajra kijutva a komposzt fellazulást okoz, ami elősegíti a gyökerek levegőzését és a víz elvezetését. Ezzel elkerülhető a vizesedés, ami a legtöbb növény növekedését akadályozza.
Tipp: Meg fog lepődni, és jogosan, hogy a komposztnak állítólag ellentétes hatása van a különböző talajtípusokra. A látszólagos paradoxon azonban a pórusmérettel magyarázható: A homokos talajban sok nagy pórus van, amelyekben a víz nem tartható. Ennek megértéséhez egyszerűen képzeljünk el egy durva kavicsréteget: a víz csak átfolyik rajta, és a réteg hamarosan újra kiszárad. Az agyagos talajok pórusméretét tekintve ennek pont az ellenkezője. Nagyon sok apró talajpórusuk van. Ezekben annyira jól tartják a vizet, hogy ha nagy eső esik, az egész padló telítődhet vízzel, mert nem tud lefolyni. Ekkor a növények gyökér oxigénhiányától szenvednek. Ráadásul az apró résekben lévő víz nem is hozzáférhető számukra: túlságosan szilárdan meg van tartva a talaj pórusaiban. A humusz most közvetítőként működik. Nem túl nagy vagy nagyon kicsi, hanem közepes méretű pórusai vannak. Ezek jobban tartják a vizet, mint a homok, és jobban elvezetik, mint az agyag. És ezekből a közepes méretű résekből a gyökerek optimálisan fel tudják venni.
A humuszmolekulák önmagukban sok tápanyagot képesek megtartani a felületükön, így azok később újra elérhetőek lesznek. Az agyagásványokhoz kapcsolódóan kialakulnak az úgynevezett agyag-humusz komplexek is, amelyek tápanyag- és víztárolás szempontjából kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkeznek. Csak rajtuk keresztül lehetséges a nagyobb, szabad szemmel is látható "morzsák" kialakulása. A lazán kapcsolódó molekulák nagy száma miatt az agyag-humusz komplexek felülete nagyon nagy. Ez magyarázza, hogy képesek sok tápanyagot és vizet raktározni. A morzsák rugalmasak is, és így csökkentik a tömörödést- Tehát a padlója megbocsát, ha átmegy rajta, és kipárnázza a terhét.
A stabil, állandó humuszt alkotó huminsavak sötétbarnától feketéig terjedő színűek. A talaja tavasszal nagy hasznot húz ebből a tulajdonságból: mivel a sötét talaj több napfényt szív el, gyorsabban tud felmelegedni. A felmelegedést egyébként a jó talajszellőztetés is elősegíti, hiszen a talajban lévő levegő gyorsabban felmelegszik, mint a víz. És a talaj jó levegőztetése humusszal is elérhető.
Végezetül, de nem utolsósorban itt mindenképpen meg kell említeni a talaj kis hőseit: a mikroorganizmusokat. Mert ezek a talajban szinte minden folyamatban részt vesznek. Mivel a szerves anyag a megélhetésük, a komposzt szórása ünnep számukra. Biztosítja számukra azt az energiát és anyagokat, amelyekre szükségük van a tápanyagok biztosításához, a nyersanyagok bányászásához és átalakításához, valamint számos egyéb olyan tevékenység elvégzéséhez, amelyek a növények javát szolgálják.
Tipp: Sajnos a komposztnak negatív hatásai is lehetnek a talajra vagy a növényekre: Ha ősszel nagy mennyiségű csapadék esik, miközben a talaj még meleg és a talaj élete csökken. ennek megfelelően aktív, nitrogénkimosódás következhet be. A vadon élő gyógynövényekből gombás kórokozók és nem kívánt magvak terjesztése is lehetséges, ha a komposzthalom hőmérséklete nem volt elég magas a rothadás során. A meleg és hideg rothadásról részletesebb információkért lásd alább a Komposzt létrehozása részt.
A komposzt összefoglaló hatása a növényekre és a talajra:
- A komposztban lévő tápanyagok az időjárástól függően lassan és hosszú időn keresztül szabadulnak fel, ami védi a talajt és a növényeket
- A humuszmolekulák - különösen agyagásványokkal kombinálva - stabil morzsákat képezhetnek, amelyek fellazítják a talajt, megkötik a tápanyagokat és a vizet, valamint a nehéz talajt vízáteresztőbbé teszik, ami javítja a növények növekedési feltételeit
- A sötét színezés és a jobb talajszellőztetés elősegíti a talaj gyorsabb felmelegedését, lehetővé téve a növények számára, hogy tavasszal korábban elkezdjenek növekedni
- A komposzt optimális táptalajt kínál a talajban lévő fontos mikroorganizmusok számára
- A komposzt tartalmazhat kórokozókat vagy gyommagvakat, és kedvezőtlen körülmények között a nitrogén kimosódhat belőle
Használjon komposztot műtrágyaként
A szükséges mennyiségeket és a komposzt felhasználást az alábbi táblázatban találja. Használatakor viszont mindenképpen figyelni kell arra, hogy a komposztot nem szabad mélyre temetni. Mivel számos levegőt lélegző mikroorganizmust tartalmaz, amelyeknek tovább kell élniük a komposzt további feldolgozásához, elengedhetetlen a levegő rendelkezésre állása, ugyanakkor védve a közvetlen időjárástól. Optimális esetben a komposztot teljesen, de sekélyen bedolgozzuk. Különleges eset a talajtakarás, amikor vastag réteget hordnak fel, és nem dolgozzák be.
| Használat | Mennyiség | Kompost |
|---|---|---|
| A talajtakarás (ültetési területek lefedése) 3-5 évente elvégezhető | 50-70 l/m², ami körülbelül 5-7 cm vastag rétegnek felel meg | Zöldhulladék/friss komposzt |
| Talajjavítás | 20-30 l/m², ami körülbelül 2-3 cm-es rétegnek felel meg | Zöldhulladék/kész komposzt vagy zöldhulladék/érési komposzt |
| A pázsit és az ágyások éves karbantartása | 2 - 4 (max. 15) l/m², ami kb. 0,2 - 0,4 cm vastag rétegnek felel meg | Zöld hulladék/kész komposzt vagy szerves/kész komposzt |
| Cserjék, pázsitok vagy ágyások trágyázása | 5 - 10 l/m², ami körülbelül 0,5 - 1 cm vastag rétegnek felel meg | Biológiai/friss komposzt vagy bio/kész komposzt |
| Virágföld előállítása | Akár 50% mennyiségben | A termesztett növény tápanyagigényétől függően: Magas: szerves/kész komposzt Közepes: zöldhulladék/kész komposzt Alacsony: zöldhulladék/éréskomposzt |
Mikor tegye ki a komposztot?
A komposztot legjobban télen vagy kora tavasszal alkalmazzuk. Kerülje az esetlegesen esős és meleg évszakokat, például a nyár végén vagy a kora ősszel. A tápanyagokban gazdag komposztok különösen meleg talajhőmérsékleten bocsátanak ki sok tápanyagot, amelyek heves esőzés esetén kimoshatók. Ez nem csak a növényi tápanyagokért kár, hanem a környezet is szennyeződik, amikor a talajvízen keresztül nitrogén kerül a természetes víztestekbe. A tápanyagban szegényebb komposztok - az érlelő komposztok és a zöldhulladék komposztok - kevesebb tápanyagot bocsátanak ki, ezért felhasználásuk is biztonságosabb. Az alkalmazást ezután borús, nem túl száraz időben kell elvégezni.
Összefoglaló: Mikor kell komposztot alkalmazni?
- Télen vagy korán hozzon komposztottavasszal, soha nyár végén vagy kora ősszel
- Lehetőleg nyirkos, borús időben alkalmazzon komposztot
Kompost az ágyásban: Mennyi komposzt négyzetméterenként?
Attól függően, hogy végül mit szeretne elérni, 0,2-7 cm vastag komposztréteget hordhat fel. A humusztartalom fenntartására és az alapvető tápanyagkészlet biztosítására szolgáló éves gondozás csak vékony réteget igényel. A célzott talajjavítás kész vagy érett komposzttal a talaj humusztartalmának növelésére már valamivel nagyobb mennyiséget igényel. A komposztot azonban mindkét esetben laposan dolgozzák be. A zöldhulladékból friss komposzttal történő mulcsozás nagyon vastag rétegben történik, amely azonban nincs bedolgozva. Három-öt évente lehet talajtakarni. A komposzt más területeken történő felhasználásáról a következő szakaszban olvashat részletesebben.
Hol szerzel komposztot?
Ha saját komposztot szeretne létrehozni, hogy kihasználhassa annak széleskörű előnyeit, külön cikkünkben többet megtudhat a komposztláda felépítéséről. Ebben a cikkben található egy rövid útmutató a helyes komposztáláshoz. A saját komposzt elkészítése számos előnnyel jár, de egy kis tervezést és odafigyelést is igényel. Ezért előfordulhat, hogy egy kis agyat kell használnia a hulladék rétegezéséhez, vagy rendszeresen mozgatnia kell a levegőztetéshez, hogy a komposztálás megfelelően folyhasson. Különféle, többé-kevésbé szükséges adalékok is szerepet játszhatnak itt. Speciális cikkünk segítségével saját maga is keverheti a komposztot.
Talán túl sok munka az Ön számára a komposztálás, vagy gyorsan szüksége van jó minőségű komposztra egy ültetőgödör kitöltéséhez vagy új ágyás kialakításához? Könnyedén vásárolhatunk komposztot - vagy inkább humuszt - különféle formában. A legolcsóbb megoldás minden bizonnyal egy helyi újrahasznosító központ, amely vagy szerves komposztot és zöld komposztot kínál külön, vagy mindkettő keverékét. De vannak megfizethető lehetőségek a kevésbé vidéki területeken is. A különféle méretű zsákokban kapható virágföld többek között különböző rothadó fokú komposzt formákat tartalmaz. A kiindulási anyagok itt is változhatnak, így a felkínált talajok nagyban különbözhetnek. Ebben a haladó cikkben mindent megtudhat, amire szüksége vantudnia kell humuszt vásárolni.