A nitrogénműtrágya buja zöld pázsitot biztosít. Itt elmagyarázzuk, hogyan lehet optimálisan ellátni pázsitot nitrogénnel, és mit kell figyelembe venni.
Minden növénynek nagy mennyiségű nitrogénre van szüksége, és különösen a pázsitoknak van rá különösen nagy szüksége. Ebből a cikkből megtudhatja, hogyan és mikor kell a legjobban alkalmazni a nitrogént, és hogyan lehet azonosítani a nitrogénhiányt vagy -felesleget. Tippeket is kap a megfelelő műtrágya kiválasztásához.
A pázsit csak akkor tudja a kívánt tulajdonságokat mutatni, ha szükségleteinek megfelelő tápanyagokkal látják el. A pázsit nagy fogyasztó, ezért viszonylag nagy mennyiségben igényel minden tápanyagot. A nitrogén (N) rendkívül fontos minden növény számára – beleértve a gyepet is. A klorofill, a DNS és számos fehérje alkotóeleme, amelyek a növények életéhez és fejlődéséhez szükségesek.
Miért kell a pázsit nitrogénre?
A „vegetatív növekedés motorjaként” a pázsitoknak különösen nagy mennyiségben van szükségük rá, mert a nitrogén folyamatosan távozik belőlük fűnyírás formájában a visszatérő nyírás következtében. Aki most arra a következtetésre jut, hogy a nitrogéntrágyázás mellőzése gyönyörű gyephez vezet kevesebb nyírási munkával, sajnos rossz úton jár. A gyakori nyírás önmagában serkenti a gyepnövények állandó elágazását. Ez sűrű és strapabíró gyepet eredményez, miközben hatékonyan elnyomja a gyomokat.
Nitrogén műtrágya: mikor érdemes műtrágyázni?
A nitrogén, mint a "vegetatív növekedés motorja" táplálja a gyep ösztönét. Ez nagyon örvendetes tavasszal és nyáron, amikor a füvet nyírják és sokat használják. Az erős hajtás erős versenyerőt is jelent a vadon élő gyógynövényekkel szemben. De vannak esetek, amikor kevés vagy egyáltalán nincs szükség nitrogénre, és még károkat is okoz. Tavasz elején, enyhe idő esetén gyors hatású, nitrogénben gazdag gyepműtrágyával ébresztjük fel a pázsitot a hibernációból. ProblematikusEz akkor fog megtörténni, amikor néhány enyhe nap után ismét erős fagy áll be. A kihajtott szárak még mindig alacsony fagytűréssel rendelkeznek, ezért könnyen halálra fagyhatnak. Elpusztulnak, sárgán fekszenek a pázsit többi részén, árnyékolják azt, és így megakadályozzák a további növekedést. Itt külön cikkünkből megtudhatja, hogy tavasszal szükséges-e a pázsit trágyázása, hogy kikeljen.
Kora ősszel fel kell készíteni a gyepet a téli hidegre. Ha a nitrogénben gazdag műtrágyázást túl későn végezzük az évben, és a tápanyagok hirtelen rendelkezésre állnak, akkor ugyanaz történik, mint a tavaszra vonatkozóan. A csírázó szárak nem kellően fagyállóak, és a pázsit nagyobb valószínűséggel télen át károsodott. Ezért azt javasoljuk, hogy az utolsó gyeptrágyázást ne végezze túl későn. Ebben a cikkben tájékozódhat a helyes őszi gyeptrágyázásról.
Tipp: Használjon elsősorban szerves gyepműtrágyát, például Plantura szerves gyepműtrágyánkat. Ezt február hónaptól tudod alkalmazni, megjelenése az időjárástól függ. A tápanyagok csak lassan válnak a növények rendelkezésére, így nem jön létre hirtelen fagyérzékeny szár. Ezért a szerves gyeptrágyákat ősszel is nyugodtan használhatjuk.
Még a nagyon meleg nyáron is problémás lehet a nitrogéntrágyázás. A sok nitrogénnel serkentett gyepnövekedés szintén nem alkalmas a száraz levegő és a vízhiány kezelésére. Az eredmény most már aszálykár lehet, hiszen a szárak már nem tudják vízfelvétellel kompenzálni a magas párologtatási sebességüket. Mivel a forró nyáron túl gyakori nyírás a pázsitot is károsítja, ezért ezekben a hónapokban kerülje a túl magas nitrogéntartalmú ásványi műtrágyákat.
Nitrogén műtrágya moha ellen a gyepen
A megfelelő nitrogénellátás mindig elengedhetetlen alapja a moha növekedésének megakadályozásának. Mert az biztos, hogy a nem kellően táplált pázsit nem elég versenyképes ahhoz, hogy kordában tartsa a mohát. De a pázsitban előforduló mohának más okai is lehetnek: a fényhiány, a gyökereknél az elvizesedés miatti oxigénhiány és/vagy a talaj tömörödése éppúgy lehetséges, mint a túl alacsony (6 alatti) talaj pH-értéke. Mivel ezek a különböző okok - akár együtt is - mohát okoznak a gyepen, az erős nitrogéntrágyázás semmiképpen sem jelent csodaszert a gyepben előforduló moha ellen. Ha meg akarja tanulni, hogyan küzdje le a gyepen a mohát, akkor vessen egy pillantást a következőre isdobd ezt a különleges tárgyat.
Nitrogénhiány kimutatása a pázsitban
Mivel a pázsit nagy mennyiségű nitrogént igényel, a hiány gyorsan észrevehetővé válik. A tenyészidőszakban és a kaszálási időszakban a növekedés lassulásáról és az ezzel járó kevesebb kaszálásról ismerheti fel. Most legkésőbb itt az ideje, hogy műtrágya formájában nitrogént szállítsunk. Az akut hiányt a fű teljes sárgulásáról lehet felismerni, mert nitrogénre van szükség a klorofill felépítéséhez. A frissen kihajtott szárak azonban gyakran még zöldek, mert a nitrogén a régi levelekről az újakra szállítható. Ha a pázsit tartósan alultáplált, ezt egy vékony gyepről lehet felismerni, amelyen a talaj mindenhol átcsillan. A pázsitban sok gyom is alultápláltságra utal: némelyikük kevesebb tápanyaggal képes megbirkózni, mint a gyepnövények. Azonban a pázsit nitrogénnel történő túltrágyázása is lehetséges: Ez a speciális cikk a pázsit túltrágyázásával foglalkozik.
Tipp a szakembertől: A lóhere és a gyermekláncfű a nitrogénhiány vagy -többlet jelzése. A fehér lóhere (Trifolium repens) alkalmazkodott a sovány, nitrogénszegény talajokhoz. Hüvelyesként képes szimbiózisba lépni az úgynevezett rizobaktériumokkal, amelyek a levegő nitrogénjét megkötve teszik elérhetővé a növények számára. Emiatt a lóhere jelenléte a gyepen a nitrogén-táplálék hiányát jelzi. Ez sajnos nem jelenti azt, hogy a lóhere eltűnik egy megtermékenyítés után: ha már jól beépült, néha csak a bőséges eltávolítás és újravetés segít megszabadulni tőle. A pitypang (Taraxacum sct. Ruderale) pont az ellenkezőjét részesíti előnyben: inkább tápanyagban gazdag helyeken nő, jelezve, hogy nincs hiány.
Itt megtudhatja, hogyan lehet száműzni a fehér lóherét, a pitypangot és más gyomokat a gyepéről.
Nitrogén pázsittrágya: kijuttatás és kijuttatás
Még ha a nitrogén kiemelkedően fontos a gyep számára, önmagában nem szükséges a nitrogéntrágyázás. A szükséges nitrogént általában a többi növényi tápanyaggal kombinálva adják ki pázsittrágyaként. A nitrogénszükséglet a pázsit használatától függ: Egy erősen igénybe vett és gyakran nyírt strapabíró pázsithoz 20-30Gram tiszta nitrogén négyzetméterenként évente. Ezzel szemben egy tipikus pázsithoz négyzetméterenként és évente 10-20 gramm tiszta nitrogén is elegendő. A százalékos nitrogéntartalom a felhasznált műtrágya nyilatkozatán található.
A "10 - 4 - 6 - 2" specifikáció azt jelzi, hogy 10% nitrogént, 4% foszforvegyületet, 6% káliumvegyületet és 2% magnéziumvegyületet tartalmaz. Ezért ha 1 kg ilyen műtrágyát alkalmaz, akkor 100 gramm tiszta nitrogént oszt ki.
A nitrogén- és gyepműtrágyák adagolásakor mindig kövesse az adott gyártó ajánlásait. Vegye figyelembe, hogy az egyszerre kijuttatott tiszta nitrogén mennyisége soha nem haladhatja meg az ásványi műtrágyák négyzetméterenkénti 5 grammos határát. Ellenkező esetben a pázsit kimosódhat és megsérülhet. Ahhoz, hogy ezen a határon belül maradjon bárhol a gyepen, javasoljuk a műtrágyaszóró használatát, ahol a pázsit mérete megengedi. Nagyobb mennyiségek tartós műtrágyaként vagy szerves trágyaként történő kijuttatása problémamentes.
Szerves nitrogénműtrágya
Egyes szerves trágyák főleg nitrogént tartalmaznak, és a gyep táplálására használhatók. Ne feledje azonban, hogy a többi tápanyag is szükséges az egészséges gyep fenntartásához. A szarv műtrágyák 10-14% nitrogént tartalmaznak. Az aprítás mértékétől függően különböző sebességgel hatnak: a kürtőr gyorsabban, mint a szarvdara, az utóbbi pedig a szaruforgácsnál. A tenyészidőszakban hathetente négyzetméterenként 50 gramm szarvliszt alkalmazható. A durvább szarvműtrágya használata nagyobb adagokat és hosszabb műtrágyázási intervallumokat tesz lehetővé. Hacsak a pázsit alatti talajban nincs bizonyítottan kálium-, foszfát- és magnéziumfelesleg, jobb teljes értékű gyepműtrágyával trágyázni. Zöldterületeinek fenntartható műtrágyázása érdekében kifejlesztettük elsősorban bio Plantura bio gyepműtrágyánkat és Plantura bio őszi gyepműtrágyánkat, amelyek biztosítják a gyep kíméletes kezelését, ugyanakkor javítják a talaj minőségét.
Ásványi nitrogénműtrágya
Tiszta ásványi nitrogénműtrágyákra valójában nincs szükség, és nem is használják őket a magánszektorban. Ennek oka a felhasználás számos veszélyében rejlik: a túltrágyázás, a kilúgozás és a fagykár az ásványi anyagokkal jár.A műtrágyákat és különösen a nitrogént sokkal gyakrabban, mint a szerves vagy szerves ásványi műtrágyákat. Akut nitrogénhiány esetén a kijuttatás mindenképpen hasznos lehet: a karbamidot tartalmazó folyékony gyepműtrágya vagy a kalcium-ammónium-nitrát kijuttatása sokszor gyorsabban hat, mint bármely szerves nitrogénműtrágya. Mivel azonban a tartós gyepműtrágyák rendszeres használatával elkerülhető az akut hiányosság, ezek használata kivétel és nem szabály.
Itt talál további információt a különböző gyepműtrágyákról. A "gyep trágyázásáról" itt, áttekintő cikkünkben is többet megtudhat.