A guanót szívesen hirdetik műtrágya-adalékanyagként. De mi is pontosan a guanó, és mit tesz a növények számára?
A dallamos hangzású "Guano" név mögött egy régóta ismert állati trágyából készült műtrágya rejtőzik, amely miatt még háborúkat is folytattak. Magas nitrogén- és foszfortartalma miatt különösen népszerű. A guanó eredete Dél-Amerikából származik. Ez a műtrágya csak a 19. század elején jutott el Európába. Az alábbiakban többet gyűjtöttünk össze a guanó műtrágyákról.
A guanót gyakran biológiai szuperműtrágyaként emlegetik, de sajnos ez nem egészen felel meg a valóságnak. Itt megtudhat mindent, amit a guanóról és műtrágyaként való működéséről tudni kell.
Egyébként mi az a guano?
A guano egyszerűen különböző állatok ürüléke. A guanót először Dél-Amerika nyugati partja körül (Chile, Peru) fedezték fel, és tengeri madarakból, például pelikánokból és kormoránokból származtak.
Guano eredete és tulajdonságai
A guanó első mintái már 1804-ben eljutottak Peruból Európába. Alexander von Humboldt Párizsban végezte el a guanó első kémiai vizsgálatát. Az első nagyobb guanószállítmányok 1840-ben érkeztek Nagy-Britanniába, és 1841-ben jutottak el először Németországba. Ennek a műtrágyának azonban eseménydús múltja van: még háborúk is voltak Dél-Amerika magas guanólerakódású régiói miatt. Bár a műtrágya ellen eleinte heves viták folytak, a kereslet csökkent a Haber-Bosch eljárás feltalálásával.
Mert ez az eljárás lehetővé tette a nitrogén kinyerését a levegőből és műtrágyaként való felhasználását. Ennek eredményeként csökkent a Dél-Amerikából származó műtrágyák iránti kereslet. Az inkák azonban már előttünk, európaiaknál is felfedezték, hogy ez a madárürülék műtrágyaként is használható, és így növeli a termőföldek termését. Az inkák azonban fenntartható gondolattal bányászták ezt az anyagot. Csak annyi guanót vittek el, amennyit regenerálni tudtak - ellentétben a későbbi kereskedelmi bányászattalmadárürülék, ami súlyosan felborította ennek az ökoszisztémának az egyensúlyát.
A Guano hátrányai
A guanói területek környezetét súlyosan megrongálta a bányászat. Sőt két háborút is vívtak ezért a nyersanyagért, amely spanyol-dél-amerikai háborúként és S altpeter háborúként vonult be a történelembe. A tengerpartok ezeknek az állatoknak a táptalajaként szolgáltak, ami méter vastag ürülékrétegek felhalmozódásához vezetett. Ezt az ürüléket aztán műtrágyaként lebontották és Európába szállították. Ennek eredményeként különösen az ottani pingvinek szenvedtek sokat. A pingvinek fészkelőlyukakat ásnak a guanóban, és a guanó kereskedelmi kiaknázása miatt elvesztették fészkelőhelyeiket. Ez súlyos károkat okozott az állatállományban. Ez a felelőtlen guanóbányászat súlyosan károsította az ökoszisztémát. A guanó szállítása a fél földkerekségen szintén nem túl fenntartható. A helyi guanóbányászok munkakörülményeit is gyakran embertelennek minősítik. Így világossá válik, hogy a guanó nagyon megterhelő a természet számára, és nem feltétlenül erőforrás-takarékos. Ezért inkább a helyben előállított, elsősorban a környezetre kevésbé ható szerves trágyákra hagyatkozzon – ilyenek például a Plantura szerves trágyáink.
Guano denevérekből
Létezik denevérek által termelt guanó is. A madárguanóhoz képest azonban a denevérkolónia termése meglehetősen alacsony. További probléma a denevérguanó kezelése és bányászata, mivel a barlangok általában nem könnyen megközelíthetők. Ha azonban denevérek vannak a padláson, örülj az ott felhalmozódó ingyenes műtrágyának.
Guano műtrágyaként
Az összetételt illetően különbséget kell tenni a vörös és a fehér guanó között. A vörös guanó fosszilis, foszforsavtartalma 20-30%, mivel sokkal idősebb, mint a mindennap előforduló guánó. Szerves trágyaként használják, és gyakran használják a biogazdálkodásban foszforműtrágyaként. A fehér guanó viszont az állatok által naponta termelt széklet, tápanyag-összetétele 10-12% nitrogén, 10-12% foszfor és legfeljebb 3% kálium. A műtrágya tápanyag-összetétele a guanót termelő állatfajtól függően változik. Az NPK arány (azaz a nitrogén-kálium-foszfor arány) különbségei jól láthatóak:
- Denevér guánó (nitrogénnel kiemelve): 10 - 3 -1
- Denevér guánó (foszfor): 3 - 10 - 1
- Tengeri madárguano (nitrogéntartalmú): 12-8-1
- Tengeri madárguánó (foszfor): 1 - 10 - 1
Guano műtrágya alkalmazása
Most már tanult egy kicsit a guanó műtrágya eredetéről és összetételéről, de hogyan használja ezt a műtrágyát? Természetesen a helyes kijuttatás a műtrágya formájától függ. A guanó kapható por vagy granulátum formájában, folyékony műtrágyaként, és vannak még guanót tartalmazó műtrágya rudak is.
A legtöbbször azonban a guanót a szerves trágyákban a nitrogén- és foszforszintet növelő adalékanyagként találják meg. A guanónak köszönhetően a műtrágyák tápanyagtartalma magasabb. Használhat azonban egyszerűen guánó nélküli, hosszú távú hatású szerves trágyákat is, például Plantura univerzális szerves műtrágyánkat.
Hogyan használjuk a guanó műtrágyát?
Ha szilárd formában használ guanót, mindig dolgozza be a műtrágyát a talajba. Felhordás után célszerű a talajt megfelelően öntözni. Egy másik ígéretes módszer az azonnali bevezetés ültetéskor. Kiültetéskor egyszerűen tegyünk egy teáskanál guanó műtrágyát az ültetési lyukba. Ez azt jelenti, hogy a műtrágya pontosan ott van, ahol szükség van rá – a növények gyökereinél. A folyékony guanó műtrágyákat általában az öntözővízhez keverik. Ügyeljen az adott termék használati utasítására. A guanós műtrágya rudak már a piacon vannak, és lenyűgözik a könnyű használhatóságukat. Egyszerűen csak kivesz egy botot a csomagból, a cserép szélétől néhány centire a földbe szúrja, és kész a műtrágyázás. Ezek a pálcikák hosszabb időn keresztül engedik ki a műtrágyát. Ezzel megkíméli Önt a folyamatos újratrágyázástól, különösen erkélyes vagy cserepes növényeknél. A guanó műtrágyát általában a kertben vagy a házban lévő összes növényhez használják. Legjobb márciustól szeptemberig használni.
Guano műtrágya adagolása
A műtrágya adagolásakor mindenekelőtt mindig vegye figyelembe a termékismertetőt. Elvileg nem hibázhat, ha tavasszal vagy vetés előtt négyzetméterenként 40 g szilárd guanó műtrágyát adunk. Ha szükséges, nyáron ismét trágyázhatunk ugyanennyivel. Egy kilogramm guanóval kevert szerves trágya, amelynek tápanyag-aránya 7-3-4, körülbelül 33 m³ talajhoz elegendő. Hogykörülbelül 30 g műtrágyamennyiségnek felel meg m³ talajon.
Folyékony műtrágyák esetén egyszerűen hígítsa fel a műtrágyaoldatot az öntözővízben. Használat előtt fontos az üveget jól felrázni, hogy az üledék feloldódjon és elkeveredjen. Az adagolást gyakran a fedéllel is megteheti, mert a műtrágya mennyiségének mérésére bevágások vannak. Például, ha 7-3-6 NPK-arányú folyékony guanóműtrágyát használ, a következő adagokat kell használnia:
- Erkélyes és teraszos növényeknél hetente egyszer 10-15 ml folyékony műtrágyát használjon liter öntözővízhez.
- Szobanövények esetén hetente egyszer elegendő 5 ml folyékony műtrágya liter öntözővízhez. A növény típusától függően télen sokkal ritkábban kell műtrágyázni.
Ha műtrágyáról van szó, mindig ne feledje, hogy vannak olyan növények, amelyek több tápanyagot igényelnek, mások pedig kevesebbet. Ezért mindig olvassa el a gyártó információit, és tekintse meg a növényeiről szóló speciális cikkeinket a táplálkozási szükségleteik szempontjából.
Guano műtrágya vásárlása
Különféle guanót tartalmazó műtrágyák kaphatók a piacon. Gyakran azzal az érvvel hirdetik, hogy ez a műtrágya szerves. Természetesen igaz, hogy a műtrágya természetes összetevőkből áll, és nem tartalmaz szintetikusan előállított összetevőket. Az azonban kérdéses, hogy biológiailag elfogadható-e.
Ne felejtsük el, hogy a tengeri madár-guanó hosszú utat tett meg, mielőtt a kertünkbe kerül, és hogy a leromlás ismételten megzavarja a meglévő ökoszisztémát. Ha fontos számodra a fenntartható kertészkedés, miért nem próbálja ki Plantura szerves trágyáinkat.
A guánó mérgező?
A műtrágya lenyelése általában nem jó ötlet, de ha belélegzett guanó műtrágya-maradványokat, mindenképpen jó ötlet friss levegőt szívni. Bőrrel való érintkezés esetén elegendő a területet szappannal és vízzel alaposan lemosni, illetve szemmel való érintkezés esetén 15 percig alaposan ki kell öblíteni. Ha véletlenül lenyeli a műtrágyát, öblítse ki a száját vízzel, majd igyon sok vizet. Ha kapcsolatba került a műtrágyával, és utána rosszul érzi magát, ezt meg kell tenniemindig forduljon orvoshoz.
Egyre többen használnak állatmentes termékeket a kertjükben. Ebben a cikkben bemutatjuk a vegán műtrágyák előnyeit és összetevőit.