A mézelő méhek a legtöbb ember számára ismerősek, de mi a helyzet a vadméhekkel? Valójában pontosan a nem feltűnő vadméhek jelentik a természetünk nagy értékét.
A méhek halála évek óta mindenki ajkán van. De amikor a méhekről van szó, sokan csak a jól ismert mézelő méhekre gondolnak – a vadméhekről ritkán hallani. Éppen az őshonos vadon élő méhfajok azok, amelyek gyakran különösen veszélyeztetettek. Ennek sokrétű okai vannak, és az élőhelyük hanyatlásától az elégtelen élelmiszer-ellátáson át a peszticidek használatáig terjednek. De miért olyan fontosak a vadméhek? És hogyan támogathatja a veszélyeztetett vadon élő méhfajokat? Ezt a mai bejegyzésben elmondjuk.
A vadon élő méhek azonosítása: Milyen típusú vadméhek léteznek?
Miféle rovar ez? Valószínűleg már feltetted magadnak ezt a kérdést. Valójában nem is olyan könnyű azonosítani a vadméheket: csak Németországban több mint 550 különböző vadméhfaj él. A vadméhek közé tartozik az Apoidea szupercsalád összes méhfaja, kivéve a háziasított mézelő méheket. Ezért az egyes méhek megjelenésében és méretében jelentős különbségek vannak. A legkisebb vadméh (a homoki sztyeppei méh) mindössze 4 mm hosszú, míg a kék ácsméh, mint a legnagyobb vadméh, lenyűgöző 2,8 cm-t ér el. Hogyan ismerhetem fel akkor a vadméheket? A nagy változatosság ellenére alapvetően néhány pontból meg lehet állapítani, hogy méhről vagy más rovarról van-e szó.
A vadméhek felismerése egyszerűen:
- A méhek teste három részből áll.
- A fejükben két jól látható hosszú antenna található.
- A méheknek két pár szárnyuk van, amelyek a test középső részéhez és a hátsó részhez vannak rögzítve. Átlátszó szárnybőrből állnak, jól látható erekkel.
- A méhek gyakran enyhe szőrösséget mutatnak.
- Megfigyelhető, hogy a méhek virágport vagy nektárt gyűjtenek.
Vadméhek ésMézelő méhek: Gyakran nem olyan könnyű megkülönböztetni, hogy vadméhre vagy mézelő méhre nézünk. De ha alaposan megnézzük, két különbséget láthatunk a klasszikus mézelő méhek és a vadméhek között: A mézelő méhek dolgozóinak nagy, összetett szemükön jellemzően kiálló szőrzet van – ez csak a vadméheknél fordul elő a tobozméhekben. Ezen túlmenően a mézelő méhnek hiányzik a sarkantyú a hátsó lábai sínén, ami mindig jelen van az őshonos vadon élő méhfajokban.
A vadméhek életciklusa
Amennyire különbözőnek tűnnek a különböző vadon élő méhfajok, életvitelük is eltérő. A klasszikus, nektárral és virágporral táplálkozó takarmányméhek mellett vannak úgynevezett kakukkméhek is, amelyek más méhfajok fészkébe lopakodnak, és ott elpusztítják az utódokat és felfalják a kellékeket. Ezért nem olyan egyszerű általános megállapításokat tenni a vadon élő méhek életciklusáról. Ennek ellenére összegyűjtöttük és megválaszoltuk a témával kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdéseket.
Hol élnek a vadméhek?
A vadméhek a rovarvilág legfajgazdagabb csoportjai közé tartoznak, és szinte világszerte elterjedtek. Számos őshonos vadon élő méhfaj is otthonos Németországban. A vadméhek élőhelye nagyon eltérő lehet: A gazdagon strukturált erdőszegélyek, rét-gyümölcsösök és gyepek mellett egyes vadméhek szárazfalakat, sziklákat és meredek szegélyeket vagy vízperemeket is használnak élőhelyként. Számos őshonos vadméhfaj erősen specializálódott, ezért csak különleges tulajdonságokkal rendelkező élőhelyeken találhatók meg.
Tipp: A vadméhek különösen szeretnek megfelelő táplálékforrás közelében letelepedni. Ezért egy vadvirágos rét létrehozása jó első lépés ezeknek a lenyűgöző rovaroknak a bátorításában. Például változatos és hosszú virágzású rétet hozhat létre Plantura jótékony rovarmágnesünkkel, amely több mint 20 különböző, térdig érő virágot tartalmaz.
Hogyan élnek a vadméhek?
A vadméhek életmódjáról általános állításokat nehéz megfogalmazni, mert a vadméhek között valójában négyféle életmód létezik. A magányos méhek, más néven remete méhek más méhek segítsége nélkül rakják fészkeiket, és gondoskodnak rólukegyedül az utódoknak. Minden fészek ezért csak egy nőstényt fogad, aki egyedül gondoskodik a 4-30 fiasejtről. A társasági méhek viszont inkább a mézelő méhek klasszikus életmódjára emlékeztetnek, hiszen sokan ismerik őket. Itt a méhek közösségekben élnek együtt, és szoros kapcsolatban állnak egymással. A vadon élő méhfajoktól függően ezek a közösségek néhány méhből vagy több ezer egyedből állhatnak, és eltérő súlyosságú hierarchiával rendelkeznek. A közösségi vadméhek középen helyezkednek el a magányos és a társas méhek között. Nálunk ugyanannak a generációnak két vagy több nősténye gyakran együtt él egy fészekben, de csak a saját fiasejtjeiről gondoskodnak. A már említett kakukkméhek az utolsó életmódot folytatják – más méhek fészkébe fészkelnek, és ott lopják el az utánpótlást.
Meddig élnek a méhek?
Németországban a legtöbb őshonos vadon élő méhfaj úgynevezett univolent faj. Ez azt jelenti, hogy évente csak egy generáció van. A kifejlett méhek gyakran csak négy-hat hétig élnek – ezt az időt a szaporodásra és az utódaik számára szükséges táplálékot biztosító tenyészsejtek létrehozására használják fel. A vadméhek lárvái ezt követően jól védve hibernálnak fészkükben, ahol a következő tavasszal kikelnek, és újra szaporodnak.
Vadméh-fészkek
A vadméhek fészkei alapvetően hasonlóak az általunk ismert mézelőméhekéhez: Minden vadméhfészek alapvető eleme a fiaskamrák, amelyek egymástól válaszfalakkal szigorúan el vannak választva, és helyként szolgálnak. hogy a méh tojásból felnőtté fejlődjön. Ha azonban jobban szemügyre veszi a vadméhek fészkét, azonnal észreveszi, hogy itt is sok különbség van. A vadméh-fészkek a vadméhfajtától függően nemcsak méretükben, hanem építészetileg, a fészkelőhely megválasztásában és a felhasznált anyagokban is különböznek egymástól.
Hol fészkelnek a vadméhek a természetben?
Az őshonos vadméhfajok többé-kevésbé specializálódtak a fészkelőhely kiválasztására – ez azt jelenti, hogy a különböző vadméhek csak fajspecifikus jellemzőkkel rendelkező helyeken építik fészket. Ezek a fészkelőhelyek nagyon eltérően nézhetnek ki: sok vadméh a földbe rakja fészkét,más vadméhek viszont fatörzseket vagy növényszárakat használnak. Ismeretesek a kövek vagy sziklák üregeiben lévő fészkelőhelyek és csigaházak is. Ha nincs megfelelő hely a területen, egyes vadméhfajok fészkelési támogatást is elfogadnak vadméhek számára.
Mikor fészkelnek a vadméhek?
A mézelő méhekkel ellentétben, amely szinte az egész meleg évszakban szaporodik, a vadméhek gyakran csak évente fészkelnek. Közvetlenül a vadméhek kikelése után kezdődik a párzási időszak, amit általában azonnal követ a fiasítás. Az, hogy ez pontosan mikor kezdődik, nagyban függ a vadméhfajtától: a vadon élő méheket nagyjából tavaszi, kora nyári, nyári és őszi fajokra osztják, előfordulásuk szerint. A lappangási idő azonban az időjárás miatt több héttel előre vagy hátra is tolható.
Hogyan fészkelnek a vadméhek?
A vadméhek fészkük építésének módja szorosan összefügg a fészekválasztásukkal. A talajban lévő vadméhfészket gyakran maguk a méhek ásják ki. Sok méhfaj saját magát is rágja alagútját pépszerű szárba és korhadt fába. Más őshonos vadon élő méhfajok megkönnyítik maguknak az életét, és felhasználják a földben, sziklákban vagy fában lévő üregeket. A szabadon álló fészkek különösen lenyűgözőek – ezeket gyakran maguk a méhek építik gyantából, ásványi vagy növényi habarcsból, megfelelő helyen.
Hogyan építik fészket a vadméhek?
Nem csak a megfelelő fészkelő helyet kell megtalálni, hanem belülről is bővíteni kell a fészket. Sok vadon élő méhfaj belülről is béleli fiasejtjeit hasi vagy nyálmirigyük váladékával. Más méhfajták viszont homokot, agyagot vagy apró köveket, valamint növényi részeket használnak a fészkük belülről történő kiterjesztésére. A növényi habarcs is népszerű alapanyag a fészek belsejében lévő sejtek építéséhez. Az általunk ismert mézelő méhekhez hasonlóan a poszméhek is különleges utat jártak be: hasi mirigyeikkel speciális viaszt termelnek, amelyet sejtépítéshez használnak.
Készítenek mézet a vadméhek?
Amikor a vadméhekről van szó, gyakran felteszik a kérdést, hogy a vadméhek is készítenek-e mézet. Erre a kérdésre gyakran nemmel válaszolnakválaszolta, de valójában ez a válasz nem teljesen igaz: a poszméhek, amelyek szintén a vadméhekhez tartoznak, valóban termelnek mézet - de olyan kis mennyiségben, hogy az ember nem tudja használni.
Cíphetnek a vadméhek?
Tisztán fizikailag lehetséges, hogy a legtöbb méhfaj megcsíp. A csípés veszélye azonban vadméheknél gyakran lényegesen alacsonyabb, mint a mézelő méheknél. Különösen a magányos méhek kevésbé hajlandók csípni, mivel egyedül ők felelősek a fiasítás gondozásáért – a csípés és így a saját életük elvesztése ezért csak végső megoldásként képzelhető el a méhek számára. Másrészt a nagy kolóniákban élő méhek, például a mézelő méhek gyakrabban csípnek, mert gyakran agresszívabb fészekvédelmet biztosítanak.
Miért fontosak a méhek a kertben?
A mézelő méhekhez hasonlóan a vadméhek is elengedhetetlenek a biológiai sokféleség szempontjából, mivel beporzó szerepet töltenek be. Valójában a vadméhek ebben a szerepkörben még fontosabbak, mint a mézelő méhek: egyes növényfajokra specializálódottságuk miatt számos őshonos növényfaj megőrzésének fontos kulcsa, hiszen az evolúciós események során pontosan hozzájuk alkalmazkodtak. De sok kultúrnövényt is beporoznak a méhek, köztük a vadméheket is. Ez nemcsak a termésszaporodást biztosítja, hanem a betakarítás mennyiségére is kihat. És itt is vannak olyan növények, amelyeket csak vadméhek tudnak beporozni: tudtad, hogy például a paradicsomot a mézelő méhek nem, vagy csak nehezen tudják beporozni? Mivel a pollen nagyon szilárdan ül a pollenzsákokban, ezért vibráció hatására ki kell őket rázni – ezt a darázs teheti meg a legjobban, amely a vadon élő méhek közé tartozik.
A vadméhek kertben való jelenléte révén nemcsak megőrizheti a változatosságot, hanem javíthatja saját betakarítását is. Ráadásul a vadméhek a mézelő méhekkel ellentétben sokkal korábban és kedvezőtlenebb körülmények között is repülnek: a mézelő méhek csak 12 °C hőmérsékleten kezdenek repülni, és esőben is szívesebben tartózkodnak a fészkükben, ill. szeles. Sok vadméhfaj viszont jóval korábban repül, így a szarvas kőművesméh már 4 °C-on megfigyelhető. Ezért különösen a hidegebb években a korai virágzások főként a vadméhek beporzásától függenekutasította.
A vadméhek letelepítése és támogatása
A számos vadon élő méhfaj folyamatos erős csökkenése sok embert aggaszt, hiszen a vadméhek nélkülözhetetlenek ökoszisztémánk számára. Különösen a megfelelő élőhelyek csökkenése vagy a megfelelő tápnövények hiánya biztosítja a méhek számának folyamatos csökkenését. Szerencsére a kerttulajdonosok ezt ellensúlyozhatják: apró változtatások a kertben vonzó élőhelyté tehetik, megtelepíthetik a vadméheket, és így aktívan részt vehetnek a vadméhek védelmében.
Fészkelési lehetőségek létrehozása és karbantartása
Az egyik probléma, amellyel sok vadon élő méhfaj szembesül, az, hogy már nem talál megfelelő helyet a fészkelőhelyre. Különösen fontos a természetes fészkelőhelyek megőrzése: az elh alt faanyag, a száraz kőfalak és a pépet tartalmazó szárak sok méh számára remek fészkelőhelyek, ezért érdemes őket a kertben tartani. A vadméhek hálásan fogadják a kis, növénytelen, vízszintes, löszös vályogos vagy sodródó homokos területeket is. Egy másik jó alternatíva, ha fészkelőt segítő eszközöket készítenek a vadon élő méhek számára, például homoklencséket, halomfát vagy vadméh-szállót a kertben. De légy óvatos – nem minden kereskedelmi forgalomban kapható vadméh-fészkelő segédeszköz alkalmas. Ezért vásárláskor alaposan nézze meg.
Tipp: Hagyja télen az évelők szárát, amíg a növények tavasszal ki nem hajtanak – ezek sok vadméh fészkelőhelyeként szolgálnak.
Élelmiszer-ellátás létrehozása
A fészkelési segédanyagnál szinte fontosabbak a megfelelő tápnövények, ha vadméheket szeretnének telepíteni a kertben. Mivel a legtöbb vadméh pollen és nektár gyűjtésével táplálkozik, fontos, hogy megfelelő tápnövényeket biztosítsunk a vadméheknek. Fontos itt: Sok vadon élő méhfaj specializálódott bizonyos növényfajtákra, ezért az őshonos növényeket elsősorban vadméh-növényeknek tekintik. A minél többféle faj megszólítása érdekében ezért érdemes a vadméhek számára takarmánynövények széles választékát biztosítani. Erre kiválóan alkalmasak a vadméheknek szánt vegyes virágmagok, mint például a Plantura jótékony rovarmágnesünk: a különböző virágzási idővel rendelkező növények különösen sokféle táplálékot kínálnak.
Tipp: A kertben lévő vad sarkok nagyszerű lehetőséget nyújtanak menedék és táplálkozási lehetőség biztosítására a vadon élő méheknekteremt. Az állatok otthon érzik magukat a halott fa és az őshonos vadon élő növények között.
Nincs spray-használat
Az a tény, hogy egyre több vadméh pusztul ki, gyakran a peszticidekkel függ össze. Valójában sok vegyszeres permetezés nemcsak a kártevőket pusztítja el, hanem negatívan hat a hasznos rovarokra, például a vadméhekre is. A vadon élő méhek védelme érdekében ezért tartsa távol a kertben lévő vegyszeres permetezéseket és műtrágyákat, és helyette használjon előnyös alternatívákat vagy biológiai kártevőirtást. A hasznos rovarok ártalmasságára vonatkozó információk az adott növényvédő szer biztonsági adatlapján vagy használati utasításában találhatók.
Szeretne többet megtudni a méhek kerti védelméről? A 10 tipp a méhparadicsomhoz a saját kertedben című cikkünkben sok más hasznos információt is találsz ebben a témában.